> Felado : Zsoter Andras (Hong Kongbol)
> Temakor: .eps ( 4 sor )
> Temakor: LaTeX ==>Text ( 9 sor )
>
> Mi a .eps tipusu allat es miben kulonbozik a postscripttol (vagy nem is
> hasonlitanak egymasra?)?
Encapsulated postscript. A (la)tex (pontosabban a psfig) szereti tudni hova
teszel postscript a1bra1t e1s mekkora1t, az eps fa1jl ezt az info1t is
tartalmazza, eze1rt a dvips u2gyesen be tudja szerkeszteni, e ne1lku2l
viszont caveat emptor.

> Lehet-e LaTeX forrasszovegbol "plain ASCII" textet csinalni valahogy
> (azon kivul, hogy egyenkent kitorolgetem a parancsokat belole).
> Igazabol a mar megformattalt oldalak kellenenek ASCII formatumban.
> Van valamelyik TeX GURU-nak otlete?
Haszna1ld a detex nevu3 programot. Ele1rheto3 szinte mindenu2tt, to2bbek
ko2zo2tt a CTAN (Comprehensive TeX Archives Network) ge1pein, teha1t az
ftp.dante.de (129.206.100.192), az ftp.tex.ac.uk (134.151.44.19), e1s a
pip.shsu.edu (192.92.115.10) ba1rmelyike1n.

Kornai Andra1s

Andras (es akiket erdekel)
Az eps (encapsulated postscript file) igen sokban hasonlit egy normalis
ps (postscript fajlra). Abban az esetben hasznalando eps file ha pl egy
olyan szovegszerkesztobe szeretnel egy kepet beolvasni ami maga is
egy postscript file-t gyart a kinyomtatashoz. Ekkor ugyanis abban az
esetben ha a szovegszerkesztobe egy normal ps file-t olvasnal be az mivel
tartalmazza az osszes lapformazasi informaciot esetleg (100%), hogy
osszezavarna a szovegszerkeszto lapinformacio stb. beallitasait.
vagyis leegyszerusitve az eps file az egy olyan postscript file ami csak
magat a kepet tartalmazza pl a lapformazasi parancsok nelkul.
nehany operator ami pl nem szerepelhet egy eps file-ban:

banddevice, clear, initgraphics !!, initmatrix stb stb

az eps file csak egyoldalas lehet!
altalaban azok a felhasznaloi programok amelyek tudnak ps filet generalni
felajanljak az eps file generalasi opciot is. Akkor valaszd tehat ezt ha
a kepet nem akarod kozvetlenul a nyomtatodon kinyomtatni, hanem tovabb
akarod masszirozni egy masik programmal, ami maga is ps file-on keresztul
nyomtat.
(termeszetesen vannak kulonbozo verzioi, nyelvjarasok ahogy az mar lenni
szokott) szia kiralyfalvi gyorgy stlouis usa

1) Hol lehet talalni (melyik ftp site-on) valamilyen WIN-
magyarito programbol (pl. HUN-FON) kiszedett magyar TTF-eket?

2) es egy TrueType font editort?
 

>Lehet-e LaTeX forrasszovegbol "plain ASCII" textet csinalni valahogy
>(azon kivul, hogy egyenkent kitorolgetem a parancsokat belole).
>Igazabol a mar megformattalt oldalak kellenenek ASCII formatumban.
>Van valamelyik TeX GURU-nak otlete?
>
>Zsoter Andras
>
>P.S.: Az dolog Linux alatt van ha ez hordoz valami informaciot
>es nagyreszt angol nyelvu szoveget tartalmaz a documentum.

Van egy detex nevu program a sunsite.unc.edu:/pub/Linux/apps/tex -ban, 
ami allitolag olyasmi celt szolgal ami neked kellene...

--
	| "You don't exist. Go away." - talk
Istvan Marko		|

> Felado : Zsoter Andras (Hong Kongbol)


> Mi a .eps tipusu allat es miben kulonbozik a postscripttol (vagy nem is
> hasonlitanak egymasra?)?

Encapsulated PS. A PS sulyosbitott valtozata, amennyiben meghatarozott 
strukturat kovet. Arra valo, hogy egy PS filet egy masikba be lehessen 
szurni kulonosebb galiba nelkul. Leirasa megtalahato: PS Language Ref. 
Manual., Adobe Systems inc.

Cserzo Miklos.

Egyszer mar keresett valaki magyar "hyphen.tex"-et. Nem lattam valaszt. Tudok
a "hion"-rol, de most ketnyelvu szovegre gondolok, erre jo a "babel", de hol
a magyar "hyphen.tex", amit nem latok CTAN-archivumban? Elore is koszonom:
-- Olivier

A DES-bol egyszeruen vissza lehet fejteni az eredeti adatokat, csak tudni
kell hozza a jelszot amivel az adatok kodolva vannak. A DES az egy
szimmetrikus kodolas, ami azt jelenti, hogy ugyanaz az algoritmus 
hasznalhato mind a kodoloas es a dekodolasra. Bar a DES az nem a 
legbiztonsagosabb kodolasi algoritmus, megtorni igen nehez, ha jol
emlekszem van olyan cel szamitogep ami 3 ora alatt meg tud torni egy
kodolast. Ha nem tudod a kodot, akkor vegig lehet probalni az osszes
lehetseges kod kombinaciot es megnezni, hogy mukodott-e a dolog. Az
Applied Cryptography cimu konyv (az iroja Bruce Schneier) egy nagyon
jo bevezetest ad a kulonbozo cryptographiai technikak es toresi
probalkozasok teruletere.


Udv, -- Krisztian

>Szeretnem megkerdezni egy okostol - elorebocsajtom eleg nagy uresseg
>van a fejecskembe modem ugyben - szoval hogy hogyan van az hogy egy modem
>adatovabbitasi sebessege 14400 vagy meg tobb baud mikor - tudomasom szerint
>egy mezei telefonvonalon nem lehet ilyen sebeseget elerni, mert a telefon-
>kozpontban valami szerkezet csak 2400 baudos sebessegig teszi lehetove az
>adattovabbitast.

Ez egy slendriansag eredmenye. A 'baud' az a jelzesi sebesseg, mig
az adattovabbitasi sebesseg bit/sec vagy bps.

Egy egyszeru pelda megvilagithatja a dolgot. Mondjuk, van egy drotunk,
amin 1 masodpercenkent valtjuk a feszultseget. Igy a jelzesi sebesseg
1 baud. Namost, ha a '0' informacios bitet hozzarendeljuk a 0V-hoz,
az '1' bitet meg mondjuk a 3V-hoz, akkor ezzel elertuk, hogy van egy
1 bps informacios sebessegunk. De amilyen trukkos fiuk vagyunk,
kitalaljuk, hogy mi a vonalra 0V, 1V, 2V vagy 3V -os feszultseget teszunk,
es ezekhez 2 adatbitet rendelunk, mondjuk 00, 01, 10, 11 formaban. 
Igy aztan mar minden jelzessel (csatornaszimbolummal, hogy ilyen szep szavakat
hasznaljunk) mar 2 bitet viszunk at, azaz az 1 baudos vonalon 2 bps fog
atmenni. Ez persze nagyon szepen hangzik, nosza csinaljunk egy olyan vonalat,
amin mondjuk kb. 3 millivoltonkent van komparalasi kuszob, es maris 1 kbps
rohan az 1 baudos vonalon. Sajnalatos modon azonban a vonalon van zaj,
torzulas, miegymas, igy aztan vissza kell fogni magunkat, mert hamar rajovunk,
hogy kezd az atvitel egy kicsit hasonlitani egy veletlenszam generatorra. 
Visszaterunk tehat a Foldre, es inkabb kevesebb bitet viszunk at
egy szimbolumon, de legalabb nagyjabol azt kapjuk, amit kuldtunk.

A 9600+ bps -es modemek 2400 bauddal dolgoznak, es a fent leirthoz
hasonlo elven (bar egesz mas modulacioval) erik el a kivant sebesseget. 
Erre vannak kulonfele buvos kifejezesek, mint PEP meg V32 meg V32bis,
amik megmondjak, hogy milyen elven megy a bitek szimbolumokba preselese.
Ne kerdezd, hogy melyik mi, fogalmam sincs.

Tovabbi sebessegnovekedest lehet elerni, ha - kihasznalva az atvitt adat
redundanciajat - menet kozben az adatfolyamot kompresszaljak-dekompresszaljak,
hasonloan a winchester-duplazo csodakartyakhoz. Ennek persze az a hatranya,
hogy ez csak statisztikus sebessegnovekedes, ha az atviendo adat valoban
teljesen veletlenszeru (modjuk maga is egy kompresszalt file) akkor a modem
sebessege szepen visszaesik. Ha emlekezetem nem csal, akkor a V42(bis) a
kompresszios es hibadetektalo/hibajavito szabvany.

Ami pedig a szakmai slendriansag mentsegere szolgal az az, hogy a (kulso) 
modem es a gep kozott leginkabb a jo oreg RS232 log, ahol az NRZ kodolas
jelzesi es adatatviteli sebessege ugyanaz (az mas kerdes, hogy 10 bitbol
2-t elvesztegetunk, ez mar a mi bajunk, mehetnenk szinkronosan is).


Zoltan

Sziasztok GURUzok!

Sajnos teljes tajekozatlansagban leledzem TeX ugyekben. Ket 
kerdesem van:
I. Mi a kulonbseg TeX es LaTeX kozott? Elsosorban az eloallitott file 
formatuma kozotti esetleges elteresek erdekelnek.
II. Milyen modon, milyen programmal lehetseges a .tex konvertalasa 
.dvi formatumba? (Ha egyaltalan lehet.)

Melyik program segit megoldani a problemamat? Elsosorban PC-s 
megoldas erdekel.

Udv nektek

Pisti




---------------------------------------
Istvan Papp       

Szasztok!

> Felado : Szabo' (529) Ga'bor
> E-mail : 
>
> Vegul is azt akarom elerni, hogy a CD-t minden PC-rol latni lehessen DOS alat
t
> is. A szallitonk azt mondja, hogy ezt csak egy kulon serverrel lehet
> megoldani. Egyeb otletek ?
>
> Udv Gabor

    Van egy nagyon olcso otlet, a megoldas NOVELL DOS.

                                             Cso":
                                                    Major