Kedves Tippelok,
Ha mar az orvenyekrol mindenki oly sokat tud, nagyon kernem az
illetekeseket - akik hallottak ilyesmirol - hogy magyarazzak mar el
nekem az orvenycso elvet.  Ez egy olyan furcsa dolog amibe nagynyomasu
levegot -vagy mas gazt- bocsatanak be tangentialisan a kulso fal menten
es a cso vegen, es a cso kozepen es masik vegen igen hideg levego jon ki
- a kozepen jovo levego meg liquid is valhat! -  Egy Finkov nevu orosz
egyen kozolt errol egy cikket vagy tiz evvel ezelott a Szov. Phys. Tech.
Phys. - ben, ha jol emlekszem, de azota sem lattam hiheto termodinamikai
magyarazatat a dolognak - angolul Vortex cooler-nek hivjak ezt a micsodat.
Talan valaki tud helyes iranyba forditani?!
Elore is koszonet,
Szomoruan

Andras Kuthi (tudatlan fizikus)

Kedves nyelvesz TIPPerek,

szeretnem megtudni, mennyire teheto a magyar nyelv szokincse. Persze
nyilvan tobb fajta becsles is lehetseges. A francia szokeszletet 300.000-re,
az angolt meg 400.000-re becsulik. Ehhez kepest erdekel a magyar.

Kosz, Cserzo Miklos. 

Kedves Tippelok!
Jart-e vagy lakik-e valaki kozuletek Raleighben (NC)?
Ha igen: mit erdemes, kell, nem szabad megnezni egy het otttartozkodas alatt?
Ehhez hasonlo kerdes: ha az embernek csak harom napja van
New Yorkban, mi az amit mindenkepp be kell zsufolni a programba?
                          Koszonettel
                          Fulop Geza

Nekem ugy remlik, hogy ezek a v-vel valtos szotovek a felszin (toldalek
nelkuli forma) alatt lapulo nyelvtorteneti fossziliak, amelyek toldale-
kolas hatasara valnak csak lathatova/hallhatova. Ha jol tevedek, az
osi finnugor tovek CVCV alakuak voltak, ahol C egy massal-, V egy
maganhangzo. A lo tehat vmi lobo v. labo szeru szo lehetett. A b hang
aztan egy bilabialis spiranssa (ld./halld pl. angol w vagy spanyol v
bizonyos esetekben) valt. Kesobb a szovegi maganhangzo lekopott,
s ezt kompenzalando a szokozi megnyult. Kovetkezo lepesben a lo'w
szoban az o' es a w osszeolvadt, diftongizalodott o'u-va, majd
a diftongus is "letisztult" o'-va. A toldalekolt alak vmi miatt
nem kovette ezt a fejlodest, igy az "lovat" maradt, megorizve
magaban az osi masodik massalhangzot. (Lehet, hogy ebben is
megtortent a w-ve valo atalakulas, csak aztan ahogy ez a hang
kiveszett a magyarbol, inkabb v-ve alakult. Itt nem diftongizalodott,
mivel kenyelmesen helyen, ket maganhangzo kozott volt.)

Lehet, hogy valamit osszekavartam, de reg olvastam errol, es nyelvesz
sem vagyok. Ha van nyelvesz a vonalban, remelem, folpiszkaltam
annyira, hogy kijavit.

Kocsi Zoltan kerdesehez (miert nekEM, miert nem ENnek):
Nem tudom, de valoszagu hasonlo oka lehet, mint annak, hogy
azt mondjuk eszem, eszed, s nem enesz, teesz, stb. A targyas
igeragozas egyebkent ugyanaz, mint a birtokos szemelyjelek,
mindketto ugy keletkezhetett, hogy a szo utan mondtak a szemelyes
nevmast, ami aztan oda is ragadt. A nak/nek lehet, hogy
onallo ertelmes szo volt egykor, s ugyanilyen banasmodban reszesult.
(Onmagaban ertelmes ragra pelda a -kor: "egykor" es "egy kor")

Mas:
Tud valaki a telnet books.com-hoz hasonlo dolgot CD-re?

Udv,
Karesz

A fentiekhez hasonlo' magyar foneveket gyu"jto:k. Ezeket csak egy,
szu"ken definialt dologra lehet hasznalni: fittyet csak ha'nyni,
dugaba csak do"lni, ripityara es tropa'ra csak verni (vagy rokon-
ertelmut) lehet. Ha vki me'g tud hasonlo't, ke'rem, ko:zo:lje'k.

Udvos volna me'g, ha Mo-i TIPPelo"k idonkent kozolnenek uj magyar
kifejezeseket, a regebben lelepettek okulasara. A TIPP-bol tanul-
tam pl. azt, h. ,,eldobtam az agyamat", aminek barati koromben osz-
tatlan sikere volt.

Ugyancsak a Mo-iakto'l kerdezem: Ki a felelos (es mikor tartoztatjak
le) azert, h. most mindenre hasznaljak azt a frazist, h. ,,az X neve-
vel femjelzett....." micsoda. Vmikor ezt csak annak bizonyitasara hasz-
naltak, h. vmi kivalo minosegu. Ma mar Thurmer Gyula is femjelez.

Elore is ko"sz ---
 Peter

En ezt inkabb a nyelv logikajanak tartom. Tudniillik sok mindenben a magyar
szorend pontosan forditva van a franciahoz kepest, mintha mind a kettoben
lenne egy hasonlo logikai alap, csakhogy ahol az egyikben plusz, az a masikban
minusz (nem tudom, ertheto-e). Sok esetben magyarul a hatarozo resz elol
van, franciaul pedig hatul, vagyis egy bizonyos osszeteteli szintig
"hatrafele" epul a magyar mondat, a francia pedig egy szoval kezd, es aztan
ehhez a szohoz kapcsolodva johet meg sok minden, johet, johet veg nelkul,
az utolso szo mindig alkalmas egy ujabb kesobbi meghatarozasra. Magyarul
pedig sok esetben csak elol lehet a meghatarozas:
     a piros haz
     Janos haza
     az (itt vagy ott, az ilyen vagy olyan, hosszasan meghatarozott helyen)
       talalhato haz    [masik lehetoseg: az a haz, stb... - de a mutato nevmas
                         "az" szinten hatarozo!]
     hazat epit      (a targy az igehez kapcsolodo leggyakoribb hatarozo elem)
     epitette volna  (az ige mintha a segedigehez kapcsolodo elem lenne)
es talan elvontabbnak tunik, de a nevutok es ragok helyet is igy ertem:
     a haz elott     (mintha "elott" a fo gondolat, "a haz" hozzakapcsolodik)
     a hazra         (az elso szovegekben ez a "-ra" az onallo "ra" szo,
                      es rengeteg magyar rag igy keletkezett, regi nevutobol)
vagyis ebben a logikaban az olyan elem, mint "-nek" vagy "-em" (szemelyes rag)
hatul van, es eppen azert, mert eleinte kulon szo volt. Mint kulon szo,
ahhoz is johet rag:
   a haz elott -> elotte (-a/e szemelyes rag)
   a haznak    -> neki (itt -i az -e helyett, mint masra is nyelvjarasokban)
De ha "-nek" es "-em" ebben a logikaban rag is, szo is, akkor miert csak
"nek-em", vagyis miert "jobban rag" az "-em", mint a "-nek"? Mert kesobb
lett rag a "-nek", vagyis olyan idonek a maradvanya a "nekem", amikor a "nek"
meg kulon szo, nevuto volt, az "-em" pedig mar csak ragkent volt elkepzelheto:
ez az ido a Halotti Beszede, a "halal nek"-fele alakjaival (=halalnak).
-- Olivier

Ko1csi Zoltan erdeklodik a nevmasok kulonos viselkedese felol. A regi
(debreceniesen szolva:) "kossuthegyetemi" :-) eveim es az azota
rajtautesszeruen elhanyagolt (es ennek megfeleloen berozsdasodott)
magyartanari diplomam nyoman (cca. 17 ev tavlatabol) ez jut az eszembe:

A finnugorban a kulonfele szofajok vonatkozasaban alkalmazott, nyelvtani
szemelyre utalo eszkozok szigoru egyseget alkotnak. Az indoeuropai
anyanyelvuek szamara furcsa (ugyanakkor a magyartanulasukat hallatlanul
megkonnyito) vonas, hogy MIND AZ IGEK, MIND A FONEVEK, MIND PEDIG A NYELVTANI
SZEMELYRE UTALO SZAVAK (nevmasok es nevmasi hatarozoszok) szemelyhez
rendelese egyazon paradigman alapul (az egyszeruseg kedveert magas hangrendu
peldakat valasztva, az igenel *=targyas, **=targyatlan ragozas):

ige		fonev		nevmasi hatarozoszo
---		-----		-------------------

*kere-m		keze-m		neke-m
*kere-d		keze-d		neke-d
**ker-0		keze-0		neki-0     <-- azaz "zerus-rag"
**ker-unk	ez-unk		nek-unk
**ker-tek	keze-tek	nek-tek
**ker-ik	kez-uk		nek-ik		

Ebbol a -m, ad -d es a -0 finnugor elem. A -unk, a -tek es az -ik/-uk, stb. a
vonatkozo egyesszamu elem (-m, -d es -0) valamint a szinten finnugor -k
tobbesszamjel osszeolvadasabol szarmazik. Mindez pontosan dokumentalhato a
finnben es a vogulban is (csak mar nem emlekszem az alakokra, pedig tudni
kellett oket masodev-vegi nyelvtortenet-szigorlatra...:-()

Azon furcsasag pedig, hogy a nevmasi hatarozoszok az esetraghoz ragasztott
szemelyraggal kepzodnek, arra a idore utal vissza, amikor a mai esetragok
nevutok (vagyis kulonallo szavak) voltak. (Vesd ossze: a "rea" szavakkal a
kovetkezo, gimnaziumban is tanitott nyelvemlek-reszletben: 'feheru uaru rea
meneh hodu utu rea' (Tihanyi Alapitolevel)                              ===
	       ===

azaz, mai, idokozben aggultinalova (azaz RAGasztgato szerkezetuve) valt
koznyelvunkon: "Fehervarra meno hadutra".
	      	        ==	     ==

A "rea" ugyanakkor vilagosan megorzodott a "ram, rad, ra, rank, ratok, rajuk"
paradigma archaikus, koltoi, ill. "nepnyelvi" valtozataiban, ugymint: "ream,
read, rea, reank, reatok, reajuk", ld. pl., hogy mast ne mondjunk, Kolcsey
Ferenc: Himnusz, stb.

Udv, jozsef

Biologusok, segitsetek: Van-e olyan hely a Foldon, ahol egyutt es egyidoben
megtalalhatok az alabbi elolenyek?
 palma, cedrus, magnolia, mangrove, kokorcsin, aranyeso ES
 gerle, darumadar.
Ha nincs ilyen hely, akkor melyikek vannak (lehetnek) egyutt, es hol?
(Egy novella elemzese kozben akadtam el, szoval nem kell am nagyon tudomanyos
valasz, csak egyszeru, am korrekt.)
Roman Agnes