Kedves M.L.!

> Kivalo riportfilmet mutatott be hetfon este
> Az angol beteg utan az
> m1-en a Pesty Fekete Doboz. Temaja egy furcsa
> verengzo szornyeteg volt.
> Leterol mar korabban is terjengtek pletykak
> a kornyeken elok koreben,
stb., stb.

Talan a kesoi idopont lehetett az oka, hogy nem nezted
vegig a "kivalo riportfilmet", kulonben lathattad volna,
amint a vegen (miutan megtalaltak a nyul barlangjat,
ahova kotelen be is ereszkedett valaki, majd velot-
razo sikoltast hallatott) Pesty Laszlo a kamera
ele allva kozolte, hogy egy szot se tessenek elhinni
az egeszbol, kitalalas volt csupan. Magyarul kamufilm.
Azt akarta demonstralni vele - leveled tanusaga szerint
sikerrel :-) -, hogy az emberekkel barmekkora marhasagot
meg lehet etetni, ha kello komolysaggal adjak elo.
Szo szerint ezt mondta.

Tisztessegesen jart el, hiszen kello idoben kozolte
a lovatett publikummal a lovatetel tenyet, ellentet-
ben mondjuk a csendgeprol szolo "Egy titokzatos ferfi"
c. a'ldokumentumfilmmel, ahol ez az onleleplezes el-
maradt, es csak kesobb, egy konyvben esett rola szo.

> Nem viccelek (ma mar aprilis 2. van).

A riportot viszont apr. 1-n sugaroztak, es ezt Pesty
ki is hangsulyozta.

Endre

@@@@@@@@@@

Dehogynem neztem, csak nem akartam leloni a poent.

> Folteszek egy nagyon egyszeru kerdest: adott egy generator, ami
> terheletlen, nem kotom a halozatra es fogyaszto sem log rajta, a
> gerjesztese nevleges. A tengelye t=0 idopontban all es konstans mechanikai
> teljesitmenyt adok a tengelyre. Mi tortenik es hol marad a bemeneti
> teljesitmeny?

  Szerintem kicsit felrevezeto a kerdes, mert igazabol generatorra nem
adott teljesitmenyt adunk a tengelyen, hanem valamivel meghajtjuk, 
aztam abbol lesz valami teljesitmeny. A lenyeg, hogy a teljesitmeny
ami 'bemegy' a generatorba az fugg a fordulatszamtol. Hasonloan a
generator belso surlodasa is fugg(het) a fordulatszamtol. Ha nincs
terhelve a generator, akkor beall egy egyensuly, ahol a ketto egyenlo
(es hove alakul). Vagy nem birja ki es tonkremegy.
  Amit ezzel mondani akarok: Ha egy X megavattos generatort nem terhelunk,
de a mechanikai bemenetere az X MW-nak megfelelo mechanikai akarmit
(goz, mokusok, viz) adunk, akkor vszg. nagyobb fordulatszamon fog forogni,
mint a nevleges (amit vagy kibir vagy nem) es jobban fog melegedni,
mint a normalis allapotaban, de az elnyelt ho NEM lesz X MW, hanem annal
kevesebb. Valoszinuleg joval kevesebb, de attol meg nyugodtan tulmelegedhet.
Ha kibirja, akkor beall elobb utobb egy egyensuly.
  Ad absurdum: nulla belso ellenallasu (surlodas) turbina sem fog a
vegtelensegig gyorsulni, mert lesz egy olyan fordulatszam, ahol a goz
mar nulla teljesitmenyt kepes leadni, mert a csoveken nem tud vegtelen
sebesseggel aramlani.
  Hogy hova lesz a hianyzo energia? Egyszeru: kijon a generatorbol.
Peldaul goz eseten (a leirt esetben) nem 352fok/48 bar lesz a bemeno
535fok/163bar gozbol, hanem megasabb homersekletu/nyomasu lesz. Persze
ettol valoszinuleg nagyon megsertodik a kovetkezo generator...
  Nyilvan lehet olyan generatort/turbinat/eromuvet tervezni, ami kibirja
minden problema nelkul, hogy 0 es nevleges kozott barmivel terheljek.
Ilyen letezik is, peldaul autokban ilyen van. A kerdes, hogy mi eri meg.
Egyreszt beruhazasilag masreszt uzemeltetesileg. Auto generatornal se
az eloallitasi koltseg se a hatasfok nem igazan szempont gyakorlatilag,
hoeromuben viszont az.

Gyula

Csaba,

>> Felado :  [Hungary]
>> Temakor: gravitacios hullamok ( 66 sor )
>
>
>>Magyarazd mar meg, kerlek, hogy mi az az "orvenyszeru hullam", es >hogyan
>>kovetkezik ebbol a forgasirany váltas.
>  Errol valoban es bovebben teljes dokumentacioval, szamitasokkal Sarkadi
>Dezso ur tudna hibatlanul
Hibatlanul?????
Aki meg az elojelhibajat sem ismeri be????

>beszamolni, aki jelenleg a paksi atomeromu erdemes
>fizikusakent tevekenykedik,
Hajjaj.
Remelem, nem a biztonsagtechnikai osztalyon, mert akkor surgosen beszerzek
nehany egyeni sugarvedo felszerelest magam es bovebb csaladom reszere.
(Irjon mar valaki Paksrol, es nyugtasson meg...)

>es minden szabadidejet az ismeretlenek
>feltarasara szenteli.
Nem kene megegyszer atgondolni az egyenlo tomegek kozotti vonzoerot, meg
hogy a Hold rossz helyen kering Sarkadi keplete szerint?
Ugyanis a Hold nem ertesult az ujabb eredmenyekrol, ezert a klasszikus
gravitacios torvenyt tartja be.

>A baj, hogy valoban ertekes munkajanak eredmenyeit
>sokan nem ertekelik.
En ertekeltem. Dezso nem ertekelte az en ertekelesemet.

Innet kezdve nem farasztom a tisztelt tarsasagot.

Janos

Kedves Lista!

On 3 Apr 2002 at 2:43, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)

> Az erdoben, ahol a kereso csapar kutyajat megtamadtak, egy labnyomot
> talaltak, amely feltetelezhetoen ettol az allattol szarmazik. Az ORFK
> (Garamvolgyi Laszlo) is nyilatkozott, tudnak az esetrol de egyelore
> allamigazgatasi eljaras kereteben vizsgalodnak stb stb.
> 
> Nem viccelek (ma mar aprilis 2. van).

En is lattam es nagyon jo volt. A cseh olajfalo aldokumentumfilmhez 
hasonlitanam profizmusaban. A riporter (Pesty Ur) a vegen, miutan a 
leereszkedo barlangasznak is nyomavesz, elmondta, hogy ez csak azert lett 
keszitve, hogy a kedves nezok is meggyozodhessenek a media erejerol es 
termeszetesen nem igaz az egesz.

Szoval nagyon tetszett...

Udv From:, az UFOlogus

Szevasz!

Nem kotekszeni szeretnek, de az a barnas fust NO (nitrogen-oxid), ami elegge
mergezo. Tehat az oldast _elszivofulkeben_ 'javasolt' elvegezni!

Aztan vegyeszek mit szolnanak ahoz, hogy:
a Cu es Ag nitrat oldathoz HCl-t (+ desztvizet) adva rez- es ezust-kloridot
kapunk (+ HNO3-at). Az AgCl feher csapadekkent kivalik (a tobbi vizben
oldhato). Ezt leszurve, fotolizissel (pl. uv lampa) fem ezustot nyerunk,
amit ujra feloldhatunk HNO3-ban.
A fotoliziskor klorgaz szabadul fel, ugyhogy szinten maradjunk a fulke alatt
(ja es ne felejtsuk el bekapcsolni a szellozest :-)!

Egyebkent, ha jol tudom, a HCl + H2O2 a Cu-t oldja, az Ag-t nem. Jol tudom?

Hajra alkimistak! :-)
Sipi

> Felado :  [International]
> Temakor: Re: par otlet - Ezust-nitrat ( 26 sor )
> Idopont: Tue Apr  2 12:03:47 CEST 2002 TUDOMANY #1784
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
> Vegyel 100 ml cc. HNO3-at (tomeny vagy fustolgo saletromsav)
> tedd 250 ml-e s fozopoharba es meritsd bele az egcajg valamelyik
> darabjat. Lassan melegitsd fel 60-70 C-ra, es tartsd ott egeszen
> addig amig az teljesen fel nem oldodik, vagy a voros fust kepzodes
> abba nem marad. Az igy kapott oldatot lassan parold szarazra.(Ha az
> oldat zold szinu lesz biztos lehetsz, hogy rezet is tartalmazott
> a csaladi ezust) Vigyazz ! ha az oldat folosleges savat tartalmaz, a
> beparlas soran rengeteg savas goz tavozik. Ne bent a konyhaban
> csinald! A maradekhoz adjal 100 ml desztillalt vizet, es egy csepp cc.
> HNO3-at, old fel, majd szurd at szuropapiron. A szurletet parold be
> negyedere, hagyd lassan lehulni. A szurletbol az ezust es az otvozo
> anyagok nitrat alakban kivalnak.

Szia!

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)
> E-mail :  [Sweden]
> Temakor: A ve'rnyu'l ( 20 sor )
> Idopont: Tue Apr  2 08:53:43 CEST 2002 TUDOMANY #1784
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Kivalo riportfilmet mutatott be hetfon este ...
 ...
> Nem viccelek (ma mar aprilis 2. van).
Az lehet, hogy te mar 2.-an reagalsz ra, de hetfon apr. 1. volt!
:-)
Kar, hogy nem lattam, biztosan jopofa lehetett. Mint annak idejen az
olajfalok.

Sipi

>Hanem hol? Folteszek egy nagyon egyszeru kerdest: adott egy generator, ami
>terheletlen, nem kotom a halozatra es fogyaszto sem log rajta, a
>gerjesztese nevleges. A tengelye t=0 idopontban all es konstans mechanikai
>teljesitmenyt adok a tengelyre. Mi tortenik es hol marad a bemeneti
>teljesitmeny?

A goz nem kozvetlenul kerul a turbinara. A regebbi turbinak egy
centrifugal szabalyzoval voltak ellatva, ami a forgasi sebessegtol
fuggoen nyitotta es zarta a beomlo goz utjat. Vagyis ha nincs terheles
akkor kevesebb goz jut be, pont annyi ami uresjarasban tartja a
kerekeket. Ha ezt kiiktatjuk akkor pedig egy adott fodulatnal kioldodnak
a szinten centrifugalis ero altal mozgatott fekek amik a turbina
robbanast hivatottak megakadalyozni. A generator pedig teheles nelkul
csak a surlodasi/sajat veszteseg fedezesere vesz fel energiat.

>A turbina tengelye es a lapatok kozott nincsen hoszigeteles, tehat miert
>kap csak alig valamit a tengely? Es ez az "alig" konkretan hany fok? Az en
>gyarlatogatasi ismereteim szerint ugyanis 450 fok (ertelemszeruen a
>nagynyomasu turbinaban).

A nagy turbnak altalaban egy akcios es tobb reakcos fokozatbol allnak.
Az elso fokozat laval fuvoka(k)bol kapja a gozt, mert igy egszeruen
lehet szabalyozni a gepet. A fuvokaban a goz hoenergiaja sebessegi
energiava alakul, vagyis a lapatok nem a bemeno goz homersekletevel
vannak terhelve. 

>Vannak hore lagyulo anyagok es hore kemenyedo anyagok. Az acel az elobbi
>kategoria. Nyilvan lehet olyan otvozetet kesziteni, ahol mittudomen 600
>fokig nem nagyon valtozik a szakitoszilardsag, de a turbinatengely ugy
>latszik, nem ilyen. Mint irtam, nekem ezt a lagyulast gyarlatogataskor
>mondtak olyasvalakik, akik mar 30 eve uzemeltetnek eromuvet, tehat
>valoszinuleg tudjak, hogy mit beszelnek.

En a homerseklettol fuggo rezonanciavaltozasrol hallottam, ami MW-os
teljesitmenyek mellett eleg karos tud lenni.

udv
Csaba

Kedves Lista!

>   Tobbeves munkainak egyik eredmenye az altala kiszamolt Q allando is,
> erteke:      Q = 2/9.
> E szam ertekenek hatvanyai minden tipusu elektromagneses hullamot, beleertve
> a gravitacios hullamokat is pontosan kifejezi, meghatarozza.
>       (szerintem:)

Neha szorakoztat az ilyenfajta tudomanyos messianizmus. Altalaban nem 
:-((((

Amugy a gravitacios hullam nem elektromagneses hullam!!!!!

>   Sarkadi Dezso elmelete szerint minde forgo tomeg maga korul a tomeggel es
> sebesseggel aranyosan kulombozo frekvenciakon a gravitacios terben
> orvenyhatast fejthet ki.
Einstein elmelete szerint is forgatja a forgo tomeg a teret, ez meg 
nem uj. Sarkadi Ur gravitacios elmelete mar szobajott itt nemreg. 
Kertem, hogy kuldje el batran a listara azt a szamolast, amelyikben 
levezette a gravitacios kolcsonhatasnak nem nevezheto hatasat 
(minthogy szerinte a ket test nem egyforman vonzza egymast). A 
valasza az volt, hogy bizonyara mi is le tudjuk vezetni, olyan 
egyszeru, de ha megsem, majd elkuldi egy-ket het mulva. Azota joval 
tobb telt mar el, de a vart levezetes sehol. Szerintem nem 
veletlenul.

>   Ugyszinten Sarkadi Dezso elmeletet is igazolja, mig az elmelet tokeletes
> magyarazat a szerkezet titokzatos viselkedeseire.
Ha az elmelet egyezik a tapasztalattal, akkor ket dolog lehet. Vagy 
mind a ketto jo, vagy mind a ketto rossz.

Udv.

Szabolcs

2002. április 2. 10:53 dátummal Meszaros Laszlo (Budapestrol írta 
(hun.lists.hix.tudomany hírcsoportban): 
> Kivalo riportfilmet mutatott be hetfon este Az angol beteg utan az
> m1-en a Pesty Fekete Doboz.
> [...]
> Nem viccelek (ma mar aprilis 2. van).
  Ma már április 3-a van, tegnap valóban másodika volt, de hétfőn 
mintha elseje lett volna... nem? :)
-- 
Frank O'Yanco -=- Mobil +36203494743 +36303687792 -=- ICQ: 49179141
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 7.3 -=- http://andromeda.rgstudio.hu
SuSE Magyar levelező lista: https://lists.sch.bme.hu/wws/info/susemagyar
Key fingerprint = E99D 1A55 0DF2 3AAC 2A15  FD55 0D71 B88D 35E5 C50D

 wrote:
> Egyebkent a legracionalisabb egy szelvennyel jatszani. Ekkor ugyanis
> vegtelenszer valoszinubb, hogy nyersz valamit, mintha egyaltalan nem jatszol
> (hiszen akkor biztosan nem nyersz). Viszont nincs ertelme tobb szelvennyel
> jatszani, hiszen egy nagyon kis valoszinuseg ketszerese, haromszorosa,
> tizszerese gyakorlatilag ugyanolyan csekely. (Mit ersz azzal, ha az 1:40M
> eselyedet 1:20M-ra noveled?)

en egesz pontosan ezt csinalom :) bemegyek a lottozoba, veszek egy 5-os es
egy 6-os lottot, veletlenszeruen beixelem, es ha nem felejtkezek el rola,
akkor ugy 1-2 honap mulva le is csekkolom az eredmenyt :)
homer

Megerosithetem, en is lattam.
A vernyul orzi a barlang bejaratat.
A szent granat alkalmazasaval megoldhato a problema.
De ne felejtsetek: 3-ig kell szamolni. Nem 2-ig, es nem 4-ig. Az 5
teljesen kizart...

Menyhart Zoltan

Koszonom a valaszokat a magnes temaban. Azert csak most irok, mert ugy
terveztem hogy elotte keszitek egy szamitogepes szimulaciot a magneses
arnyekolasrol. Eleg nagyratoro elkepzeles volt. A femet elforogni kepes
magneses dipolusok halmaza jelkepezte volna. Tkp. a program elkeszult, egy
tetszoleges alaku magnes teret szepen kirajzolja, de arnyekolni nem kepes.

Az elektromos es a magneses arnyekolas esete szerintem nem teljesen analog,
es hogy mi a kulonbseg, arra csak hosszas toprenges utan jottem ra. Ha
valamit rosszul irok, javitsatok ki. Negy kulonbozo eset van:

1. Egy terreszt akarunk learnyekolni. Ez megteheto a magneses es elektromos
ter eseten is, betesszuk a terreszt egy vasdobozba.
2. Nem zart felulettel akarunk arnyekolni, hanem egy lappal, mint ahogy pl.
a fenyt arnyekoljuk. Elektrosztatikus ter eseten ez csak ugy teheto meg, ha
a lap le van foldelve. A kulso ter toltesmegosztas hoz letre a lapon, a lap
egyik oldalan a kulso ter erovonalai belemennek mondjuk a pozitiv
toltesekbe, a masik oldalon viszont ugyanennyi negativ toltes "felszabadul",
amiket ha nem vezetunk el, produkalni fogjak a negativ teret a masik
oldalon, vagyis nem tortenik arnyekolas. Homogen magneses teret igy nem
lehet arnyekolni (mivel "lefoldelni" se lehet), a kulso ter atmegy a lapon,
legfeljebb az elteriti egy kicsit.
3. Elektromagneses hullamot arnyekolunk. Ez megteheto lefoldeletlen lappal
vagy zart dobozzal. Itt nem kell toltest elvezetni, mivel csak a ter
ingadozasat kell kioltani.
4. Magneses teret arnyekolunk lappal, de nem homogen teret. Es ez az az eset
amirol a wincseszter magnes eseten is szo van. Van egy magneses dipolus,
aminek az egyik oldalahoz vegtelen permeabilitasu lapot teszunk. Ez a lap
mintegy rovidre zarja az erovonalakat, a "pozitiv polusbol" a lapon
keresztul mennek az erovonalak a "negativ polusba".

SB