Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2656
Copyright (C) HIX
2004-09-30
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: occam? (mind)  11 sor     (cikkei)
2 Re: Irrqacionalis szamok (mind)  32 sor     (cikkei)
3 Re: #2654 (mind)  17 sor     (cikkei)
4 re: Re: + - f. lyukba tett fenyora (mind)  14 sor     (cikkei)
5 Gyűrűfajokról (mind)  38 sor     (cikkei)
6 Re: Re: Re: irracionalis (mind)  53 sor     (cikkei)
7 Re: kreacionizmus (mind)  6 sor     (cikkei)
8 Re: re: E-penztarca (mind)  42 sor     (cikkei)
9 Re: szeklab a horizont alatt (mind)  47 sor     (cikkei)
10 Az embrio esete a termodinamikaval (mind)  5 sor     (cikkei)
11 analogiak a termeszettudomanyban (mind)  10 sor     (cikkei)
12 + - Re: - urban legend tudomanyos .. (mind)  22 sor     (cikkei)
13 + - Re: kreacionizmus (mind)  27 sor     (cikkei)

+ - Re: occam? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Yahoo search:

"occam's razor"
kb 114000 talalat

"ockham's razor"
44300 talalat

:)

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)
+ - Re: Irrqacionalis szamok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Hunor,

  Nem, nem nem! Te nem osztottad fel a szakaszt, ha jol ertem.
Ha jol emlekszem, akkor Te fogtad a szamegyenest (szakaszt, mindegy),
amibol kivagtad a racionalis szamokat. Sajnos ez utan a muvelet utan
lesz maradek, sot (megfelelo definicioval) ami marad, az maga
a szamegyenes (szakasz), azaz tulajdonkeppen semmit nem vagtal
ki belole. Ez igy pongyola megfogalmazas, de meg lehet precizen
is fogalmazni.

> Márpedig a racionális számok a valós számegyenest éppen
> megszámolhatóan végtelen azonos elem számosságú részre osztják fel.

  Nem, mert ez nem felosztas. Ha az lenne, akkor megmondanad, hogy
mik az *elso* resz elemei. Mik az N-dik resz elemei? Mivel a
(szamomra) kelloen nem definialt felosztas *megszamlalhato* vegtelen
reszre oszt, ezert ezekre a kerdesekre valaszt *kell* adnod.
  Ha megadtad a valaszt, akkor meg *kell* mutatnod, hogy a reszek
egyesitese visszaadja a valos szamegyenest. Kulonben nem mondhatod,
hogy 'felosztjak', csak azt, hogy kivalasztottal vegtelen reszt
belole. Ez meg megy, elvegre vegtelen halmazbol kivaghatok vegtelen
reszt es meg mindig vegtelen maradhat.
  Mondok egy konkret felosztast a [0,1)-re: Elso halmaz a [0,0.5).
Masodik a [0.5,0.75), stb. Mindig felezek a vegtelenig. A szakaszt
(megszamlalhatatlan vegtelen) felosztottam megszamlalhato vegtelen
reszre, mindegyik szamossaga megszamlalhatatlan vegtelen. Errol
eleg egyszeruen belathato, hogy jol definialt es lefedi az egesz
szakaszt. Innen hogyan tovabb?
  A tobbit tovabbra sem ertem. Peldaul: alef_0 * x = 2^alef_0
nem egyenlotlenseg? Mi micsoda? De ezt majd Math rendberakja...

Gyula
+ - Re: #2654 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Endre,
> Mi a véleményetek arról, hogy mennyire jó módszer az
> ember -vagy más élőlény - kifejlődésének nyomon-követésére(debuggging)
> az, hogy az egyedfejlődés megismétli a törzsfejlődést (magzati
> állapotok: hüllő, kétéltű stb)? (Esteleg az evolucióval
> összefüggésben) Endre
Errol volt mar szo itten. Valojaban nem ismetli meg. Annak
ellenere sem, hogy az egyedfejlodes soran vannak ezek a
hasonlosagok, de az egyedfejlodes soran a genkeszlet minden
egyes sejtben ugyanaz marad az osztodasok es a differencialo-
das soran. Ezzel szemben a torzsfejlodes + az evolucio soran
a genkeszlet valtozott, illetve valtozik. Tehat nem jo modszer.
Udv: S. Zoli
http://www.sandorzoltan.fx3.hu/index.html
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://www.fw.hu/sandorzoltan
http://www.ekvilaw.ini.hu
+ - re: Re: + - f. lyukba tett fenyora (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Burgonya



<<Einstein azt írta, hogy a görbülést a terjedési sebesség helyrol helyre
változása okozza hullámoknál.>>

Az Oreg termeszetesen sehol sem irta ezt.


Fotiszteletem


Voland
+ - Gyűrűfajokról (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves János!

#2644:
"A fajok kozott nem olyan eles a hatar, ahogy te latod. Van egy eszaki
tajakon elo madar, Norvegiatol Sziberian es Kanadan at Gronlandig mindenhol elo
fordul. Egy faj, a szomszedos populaciok szepen szaporodnak egymassal, de a nor
vég es a gronlandi mar olyan messze van egymastol, hogy nem tekintheto egy fajn
ak. Na ezt hova teszed?"

Ezzel az érvvel már találkoztam a következő helyen:
Hraskó Gábor: Darwin: A bajok eredete
http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil/xaknak/10001/
Ebből egy részlet:

"A kritikára azonban a legfrappánsabb választ az úgynevezett gyűrűfaj
ok adják. Ezek egyik példája az ezüstsirály (Larus argentatus), amely közönsége
s faj Észak-Európában. Skandináviából nyugat fele haladva azt tapasztaljuk, hog
y a populációk egyedeinek színe egyre sötétebb. Ez a tendencia folytatódik Kana
dán és Szibérián keresztül mindaddig, amíg vissza nem jutunk Észak-Európába. A
meglepetés itt ér minket: a fajt, mellyel érkezünk, itt már heringsirálynak (La
rus fuscus) nevezik és minden tekintetben elválik az ezüstsirálytól, azzal nem
is kereszteződik. Íme két faj, amelynek átmeneti alakjai mindmáig egy telj
es kontinuumot alkotva fennmaradtak."

Ám ez nem igaz. A Larus fuscus x argentatus kereszteződés ritka, de nem pé
lda nélküli, azaz ezek egyetlen fajt alkotnak! Az interneten ezeket találtam:
http://users.utu.fi/hlehto/photo/gull/largxfus.shtml
(
Illetve zárójelesen egy nagyon nagyon halvány utalást itt:
http://www.zmuc.dk/EntoWeb/collections-databaser/tissue/bird_coll_d_l.htm
)

Ez annyival lehet bővíteni, ha rákeresünk az egyéb kereszteződéseikre
 is.

Pető Hunor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: dial057142.vnet.hu)
+ - Re: Re: Re: irracionalis (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

"
"Ez igaz, de legfeljebb csak a suruseget bizonyitottad, amit senki sem vitat."

Éppen, hogy szinte mindenki vitatja, hogy egy egyenes pontjai bijektíven párba
állíthatóak lennének a racionális számokkal, s így a természetes számokkal. "

Adott pontban vett s?r?ség: a pont tetsz?leges környezetében létezik elem a hal
mazból. Nem a környezet összes eleme eleme a halmaznak, csupán legalább egy. Ez
t tovább gondolva nyilván végtelenül sok ilyen létezik, hiszen a környezetet sz
?kítve az összes rögzített szomszéd el?bb-utóbb kikerül a sz?kül? környezetb?l.
 Ebb?l még sehol sem következik, hogy a pont teljes környezete kizárólag a halm
azból való lenne.

A négy kérdésedre a válaszok:
1: nincs határérték, a végtelenbe tart
2: N
3: pont mint az 1. : nincs határérték, a végtelenbe tart
4: konvergens, van határérték, de nincs semmi információ arról, hogy a halmaz z
árt lenne.

(amúgy metrikus terekben

zárt halmaz: minden halmazbéli konvergens sorozat hatérértéke is eleme a halmaz
nak. Nem minden halmaz zárt. Iskolapélda nem zárt halmazra a nyílt intervallum,
 vagy a racionális számok a valós számok terében.

A nyílt halmaz nem azt jelenti, hogy nem zárt, hanem hogy a komplementere zárt.
 Lehet halmaz egyszerre nyílt és zárt, pl a valós számok metrikus terében az ür
es halmaz.
)

Azért jelenthetem ki nyugodtan, hogy a racionális számok halmaza nem zárt, mert
 tudok mutatni olyan racionális sorozatot, aminek a határértéke nem racionális.
 Legyen a határérték gyök kett?, az ismert módokon lehet oda tartó racionális s
orozatot adni. Gyök kett? irracionalitása bizonyított, talán meggy?z, ha leírom
 .

Tfh: gyökkett? racionális. Ekkor 2=a*a/(b*b).
Feltehetjük, hogy a és b relatív prím.
Azaz a*a=2*b*b
Vagyis a*a páros. Vagyis a páros. Legyen a=2c
Tehát 2=a*a/(b*b) = 4*c*c/(b*b)
Vagyis b*b = 2*c*c
Azaz b*b páros. Vagyis b páros.
Ha a is páros, b is páros, nem voltak relatív prímek.
QED

A valós számokat úgy találták ki, hogy gyökkett? köztük legyen. A racionális sz
ámok között látjuk hogy nincs, tehát a két halmaz különbségében van.

flugi

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: catv-5062f490.catv.broadband.hu)
+ - Re: kreacionizmus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ezek a jenki teremtettesek az Istennek se nyugszanak!

The Crusade Against Evolution
http://www.wired.com/wired/archive/12.10/evolution.html

(Jo hosszu, kb. 7 gepelt oldalnyi angol szoveg).
+ - Re: re: E-penztarca (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Startes, nem csalodtam benned! :-)
Csak ritkan tudom olvasni ezert irok csak most.
Koszonom a reagalast.

>>a "ko:z" is tarolna, hogy kinek mennyi penz van a
>>tarcajaban.
>Ezt hogyan oldod meg??? A "koz" mindegyik tagjanak az
>az erdeke, hogy az o tarcajaban szaporodjon a penz,
>ezert torni fog, ha tud.
Ugy gondoltam, hogy egy tarca altal tarolt osszeget csak  10 vagy 100 masik tar
ca tarolna - viszont senki nem tudna, hogy melyek azok. Ja, az azonositokat ki
lehet lesni az adatcserekbol, de hogy az az azonosito Mari nenie-e, avagy mase,
 azt mar keptelenseg megallapitani. Tehat ha fel akarom tolteni a sajat tarcama
t, nem tudnam, hogy melyik 10 vagy 100 masik tarcat kell me'g meghekkelnem. Arr
ol nem is beszelve, hogy a tagok dinamikusan valtozhatnanak.
Persze, felteve, hogy egy tarca csak helyben torheto,
meesszirol nem. Lasd kov.:

>Megint csak ott lennel, hogy kizarolag a sajat
>nyilvantartasodnak hihetnel
>- addig, amig azt is fol nem tornek.
Nem tudna az enyemet feltorni. Vagy tenyleg messzirol gondoltad, mint egy halot
? Sztem megcsinalhato ugy egy ilyen kutyu, hogy csak helyben lehet torni, messz
irol nem.


>>Marpedig nem lehet mindenkit meghekkelni. Persze
>>elfogadhatja a hamispenzt, de akkor o nem fog tudni
>>fizetni vele...
>Ehhez viszont az szukseges, hogy valahogyan azt is >nyilvantartsd, hogy a penz
 honnan jott - vagy mennyi >van az adott tarcaban, stb.
Az utobbi: akkor hamis a penz, ha a fizeto felnel nem annyi van, mint amennyi a
 ko:z szerint nala lennie kellene.

>Ha nem mukodott a kapcsolat,
Az egesz dolog feltetelezi, hogy van kapcsolat. Kapcsolat nelkul nem lehet fize
tni sehogy.
Legalabbis igy kepzeltem el.

a BenceMiki

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ip77.19.1411l-cud12k-04.ish.de)
+ - Re: szeklab a horizont alatt (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kóta József !

>> Mert ugyebár ha a beesett töltés örökre látszik kintrol, akkor
>> a beesett mágnes sorsán is illene elgondolkodni.

>Illik -- Gondolkodtak is, de a valasz eleg kezenfekvo. A magnes
>csak akkor latszana orokre, ha monopolus lenne. A dipol-ter mar
>szepen be tud huzodni kis helyre, mert az erovonalak zarodnak. A
>toltesnel meg nem... ott marad *szabad vegyertek*.

Meglepett és tetszik! Nem is gondoltam, hogy ennyire egyszeru.
Alternatívaként  egy másik magyarázatot ötöltem ki utólag : ha a
mágnességet köráram(ok) velejárójának tekintjük (remélem ez
megteheto), s fennáll, hogy  lyukba ejtett mágnes sajátideje
a horizonton  már nem telik, úgy ott már nem lehet szó mozgó
töltéshordozókról, s ezáltal mágnességről sem - kinti megfigyelo
szerint.

És mi a helyzet lyukba esett anyagok gravitációjával, horizonti
megfigyelo szerint?
Amit ott állóként elejt valaki, az mintha c-re gyorsulva tunne el
szemvillanás alatt. E sebességhez végtelen energia - s ezáltal
végtelen tömeg tartozna. De hova is lett az elejtett dolog? Mondható -
máris végtelen messze - legalábbis az "eleje". Jó ez ?
Ha az eleje végtelen messze van, de a vége még itt, akkor ... ???
Nem tudom mit okoz, de annyi bizonyos, hogy az itteni vége
c-vel akar zuhanni, megállíthatatlanul.

Burgonya







relativisztikus beesesi sebesseg:
> Arra célzok, hogy a fickó [a horizonton allo] minden komótost
> gyorsnak mér , mert lomhák az órái. Miért épp a fény lenne
> kivétel ?

Igen. Ezt probaltam magyarazani, hogy a horizonton allo ficko
olyan mint a sima terben a fenysebesseggel meno ficko. Mindent
fenysebessegunek lat. Ha mindekettonket fenysebessegunek lat,
az nem jeleni azt, hogy mi ketten egyforman megyunk.

udv, kota jozsef
+ - Az embrio esete a termodinamikaval (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az egyed a rendezettebb, vagy az embrioja?
(Élete virágában levo egyedre gondolva, nem  pürévé válás küszöbén
állóra...)

Burgonya
+ - analogiak a termeszettudomanyban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elemezték- e már és jutottak-e figyelemreméltó megállapításra abban
a kérdésben, hogy miért találunk egymástól független jelenségek közt
- matematikai leírásuk tekintetében megmutatkozó kísérteties
hasonlóságokat (legalábbis közelítoleg) ?

(tudom,  a "jó közelítéssel kísérteties hasonlóság" és
a "figyelemreméltóság" nem igazán egzakt kategóriák, de bízom
benne, hogy nem vetitek szememre )

Burgonya
+ - + - Re: - urban legend tudomanyos .. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Feladó: math2_uh.liameerf
Mert , alig alig mondhato tudomanyos szempotnak, es tudomanyos igeny
>u vizsgalatnak,
 Igyekszem rovid lenni.
>ram ugyan nem jellemzo, hogy a vallast, egyhazat, hitet vedjem,
  Ennek legalab orulok.
  Csak azt nem ertem miert vagyunk keptelenek felvilagositani az
embereknek azt a kis pici agyat.. Azt sem hittem volna hogy meg a
huszoneggyedik szazadban is hasonlo butasagokba botladozunk. Ami meg
faj, hogy epp forditva tortenik minden. Igy nalunk is a vallas egyre
erosodik. Es epulnek a bazinagy ortodox templomok, egy atombomba eloli
menedekhelyben nincs annyi vas, mig egyeb helyisegek, ovodak, iskolak,
korhazak stb. roncsolodnak, porig degradalodnak.
  Hat kerdem en, nem a tudomany hataskore all hadilabon? Elneztem a
napokban is a TV-ben a Mindentudas egyeteme musorat, milyen szepen
eloadta a profeszor Foldunk mekkora vaszelyben all, legkori
szennyezodes, termeszeti katasztrofak, energiaforrasok vegessege stb.
tehat gyonyoruen tudunk mindent, csak epp hataskorunk nincs hogy tegyunk
is valamit. Ez az ami a kesobiekben komoly gondokat is okozhat.
  Mindaz amit tudunk hogy jo es helyes a Foldi eletkorulmenyenek ovasaban,
tovabi fejlodeseben, meg kelene tegyuk minel hamarabb.
        Udv. Csaba.
+ - + - Re: kreacionizmus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Feladó: feher.tamas_moc.tfkf2
>Sajnalattal ertesitek mindenkit, hogy az evolucio elmelete ezentul nem
>szalonkepes es helyet atveszi a hatnapos teremtestortenet,
 Ertesiteni lehet, csak azt nem tudom ki veszi tudomasul.
Miert tudja az ember elhinni hogy ot teremtettek? Miert van az hogy barmi
es barhogy tortenik azt a fennlako akarja ugy? A Dunadeltaban szuletett
egy kb. tizhektaros kissziget, ami javareszt vizhordta homokbol all, az
emberek nemreg vettek eszre, de maris allitjak hogy a fentlako teremtette,
pedig mar a hat nap elmult..
 Miert erzi magat az ember magasabb rendunek, iletve kiszolgaltatottnak?
Itt csak arrol lenne szo, hogy az ember azt hiszi hogy a Fold egy
'paradicsom', csakis neki lett teremtve, hol minden mas az o javat
szolgalja, vagyis minden mas azert lett 'teremtve' hogy az ember
elfogyasztgassa.
  Egyaltalan miert lett ugy teremtve az egesz eletforma hogy egymast
fogyasztgassuk?? A a pok a legyet, macska az egeret, az oroszlan a
zebrat, az ember az allatokat es meg sorolhatnam. Hirtelen nem is jut
eszembe eletforma mely energia szempontjabol onallo lenne. Tehat eletet
oltunk ki hogy eletunket tovab folytathassuk. Hat nem nagy hiba ez egy
teremtotol?
 Dolgozott volna meg ket napot hogy helyesen megoldotta volna
energiaellatasunkat. Elhetnenk csak napenergiaval es oxigennel, anelkul
hogy elpusztitsuk egymast, hisz talan meg ma is elnek emberevo torzsek,
ha nem is, de Kongoban meg a majmokat is fogyassza az ember.
   Egyszoval nem tudom kozlesed min alapszik, de talan jobban at kelene
gondolnod a dolgokat.
      Udv. Csaba.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS