Sziasztok!


Janos, irod:
: Már ne haragudj, de a gigaohm az még egy JFET, a pici diódával védett
: MOS ennel nagyobbat produkálhat, védetlenül meg 1000 gigaohm is lehet.

Nem haragszom, mert ez igaz, de... A sorozatgyartott muszert be is kell me'rni, tehat valami olyasmit kell az adatlapba irni, amit viszonylag konnyen lehet garantalni. Amennyire en ismerem a merestechnikat, ez valahol 1nA kornyeken van, ha ms nagysagrendu meresi ido all rendelkezesre es 30pA egyebkent. Hogy aztan a tenyleges impedancia mekkora, azt csak a joisten tudja. Az aktiv erositos "szurkalonal" is csak GOhm-ot garantalnak, de azert kozlik, hogy vedtelen MOSFET gate a bemenete. Ergo a ceg jogaszanak 1GOhm, a laborban kuzdo mernoknek meg vegtelen. :-)

: Mindenesetre a rezgőkondinak 1 gigaohm még rövidzár....BRRRR....

Tenyleg, mekkora egy osszenyomott kvarc belso ellenallasa tipikusan?


Udv,
marky

>Feladó: mizsei_uh.emb.tee
>>Ez már kérdés: Az Univerzum átmérője értelmezheto, ill. mérheto?
>Nem tőled való, nem is téves. Az eredeti Heisenbergé.
>Az univerzum átmérője =  az univerzum kora szorozva a fenysebesseggel.
 Bar egy -ket km. mar mit sem szamit, :-)) , de,
   Ha arra utalunk, hogy az elso masodpercekben a tagulas fenysebesseg folotti is lehetett, a realis atmero joval meg kell haladja a 'az univerzum kora szorozva a fenysebesseggel' allitast.
    Udv. Csaba.

Kedves Vati,

> Egy tetszoleges megfigyelopontbol nezve, ekkora tavolsagban mar az 
> osrobbanast latnank koroskorul, vegtelen voroseltolodassal.

  Nem igaz. Eleinte a vilagegyetem nem volt atlatszo, csak a rekombinacio utan. A rekombinaciot latjuk, ez a 2.7 Kelvin hatter. Moge nem latunk.  Azaz mikrofizika agyonvagja a vegtelen voroseltolodast. Amit latsz az majdnem 2000 koruli voroseltolodas. Kicsit bonyolultabb az egesz, mert extrem surusegek vannak, amit figyelembe kell venni.

Gyula

Kedves Laci!

Szeretném újra jelezni az univerzum átmérője/kora kapcsán, hogy mégse merüljön feledésbe, miszerint a 15 milliárd fényévnyire látható objektum
15 milliárd évvel ezelőtt volt 15 milliárd fényévnyire. :) Akkor azt kell tehát meghatározni, hogy cirka mennyi ideig tartott annak az objektumnak, amíg megtette a legalább 7,5 milliárd fényévet odáig. 
Korábban már leveleztünk erről is és számítgattam, akkor kb. ezer milliárd év jött ki, de lehet hogy ezerszer ennyi, már nem emlékszem pontosan.

Tényleg, évek óta gondban vagyok a nagyságrendekkel. Nemzetközileg a milliárd a billió, a trillió pedig az ami nekünk a billió. Szóval most hogy van ez? Én úgy vélem hogy matematikailag a nemzetközi a helyes, ahol következetesen következik a millió után a billió, a trillió, a quadrillió, a kvintillió, a sextillió, a szeptillió, az oktillió, a nonillió, talán a decillió is, és tovább már tényleg nem tudom.

Üdv:
Endre