2000. junius 28.
Hajnali 4-kor ebreszto, hogy a napfelkelte mar a Machu Picchunal talaljon
minket. Forro zabkasa reggelire, aztan az elemlampak fenyenel elindultunk
az utolso kis turara. Sok hely van a vilagon, ahol hegyet lehet maszni, de
ilyen csodalatos tura biztosan nincs tobb. Hiszen nem csupan a termeszet
gyonyoru, de a vilag egyik csodaja varja az embert az ut vegen, nem is
beszelve a lelki elmenyrol, amit az ut soran latott romvarosok es a vezeto
mesei jelentenek. Masiroztunk a hegyteto fele, torkunkban dobogott a
szivunk, mikor latjuk mar meg a kepekrol oly jol ismert varost. Meg egy
utolso, keskeny, meredek lepcsosor es elertuk a Nap Kaput. A felkelo nap
fenyeben ott csillogott a volgyben elottunk az osi inka varos, Machu
Picchu, a termeszetnek es az embernek ez a lelegzetelallito kozos
alkotasa. Ultunk a lepcsokon es nem jutottunk szohoz. Mennyire mas igy
erkezni meg valahova, mintha kiszallna az ember a buszbol. 50 kilometer
gyaloglas van mogottunk. Mosolyogtunk egymasra es kattogtak a
fenykepezogepek. Lesetaltunk a romokhoz, Efrain korbevezetett minket es
csak meselt, meselt. A komplexumot Hiram Bingham, amerikai tortenesz
fedezte fel 1911-ben. Eredetileg nem is ezt a helyet kereste, hanem
Vilcabamba romjait, az inkak utolso menhelyet, ahol a legenda szerint
mesebeli kincseket rejtettek el. Ezt sem a spanyolok, sem az elkovetkezo
evszazadok kincsvadaszai nem talaltak meg. Bingham mar kutakodott egy
ideje, amikor egy foldtulajdonos meselt neki az egyik volgyben, a suru
novenyzet alatt fekvo csodalatos romokrol. Bingham helyi vezetok
segitsegevel ra is bukkant az epuletekre, de sokaig ugy hitte, Vilcabambat
fedezte fel. Ma mar ismert, hogy az meg melyebben rejtozik a
dzsungelben, es amit Bingham talalt, az Machu Picchu. A szent varos
csodalatos kornyezetbe epult - delre a Machu Picchu (oreg hegy), eszakra
a Huayna Picchu (fiatal hegy) veszi korbe a volgyet, alatta pedig az
Urubamba folyo kanyarog. A varos vallasi, katonai es lakocelokat szolgalt,
fenykoraban ugy 1200 lakosa lehetett. Rengeteg gyonyoru epulete kozul a
nap temploma az egyik legerdekesebb. Ket ablaka pontosan arra mutat,
amerrol december 21-en es junius 24-en felkel a nap. Hogy tudtak
megepiteni annak idejen az inkak ezeket a kobe vesett remekmuveket,
amikor meg a kereket sem ismertek? Hogy tudtak idecipelni ezeket az
oriasi koveket teherhordo allatok nelkul? Hogy tudtak oket femeszkozok es
malter nelkul ugy egymashoz illeszteni, hogy meg ma, tobb szaz ev utan
sem lehet egy penget sem a kovek koze dugni. Nem tudjuk. A
csillagaszok, papok es mas tudosok kozos remekmuve ez. Nem is
probalom meg leirni, mert nem lehet. Ezt a csodat nem lehet sem
megmagyarazni, sem elmeselni, sem lefotozni. Orakig bolyongtuk a
volgyben, Efrain csak mosolygott az oromunkon. Megpihentunk egy
felreeso zugban, majd Efrain hirtelen elohuzott egy uveg pezsgot, jol
felrazta, es kajanul lespriccelt mindenkit. Meg erre is volt ereje, hogy
ezt
vegig magaval cipelje. Nem bantuk, hiszen az a kis ragacsos pezsgo mar
igazan mindegy volt, 4 napja nem mosakodtunk. Bebuszoztunk a kozeli
varosba, Aqua Calientebe, ahol aranyaron adtak a pizzat, de mindegy volt,
annyira jolesett. Lassan befutott a vonatunk, es felelmetes kozelharcot
vivtunk, hogy felferjunk ra. Senkit nem erdekelt, hogy nekunk van jegyunk,
sot helyjegyunk, a vonat mar erkezeskor tele volt, es rajtunk kivul szazak
probaltak felkapaszkodni ra. Hordaraink kemenyen lokdostek a tomeget,
hogy helyet szoritsanak nekunk, es sikerult is mindenkinek felpreselodni a
vagonba. Ott aztan egymas hegyen-hatan ultunk es alltunk, elkepeszto
tomeg volt. Leszallaskor is oroszlan modjara kezdett kuzdeni, hogy
eljussunk az ajtoig, de sikerult. Masfel ora vonatozas utan buszra
szalltunk, igy mentunk vissza Cuscoba, Efrain szerint ez a leggyorsabb
kombinacio. Annyira kimerult voltam, hogy meg sem tudtam furodni.
Borzasztoan faj a torkom, igy lenyomtam egy rakas forro teat alvas elott,
aztan vegre elnyujtozhattam a jo meleg agyikoban.
2000. junius 29.
Oriasi elmeny 5 nap utan forro vizben zuhanyozni. Csak folyattam magamra
a vizet vagy egy fel orat, mennyei erzes volt. Reggeli a mar bevalt "all
you
can eat" helyen, aztan kis internetezes haza, ajandekvasarlas, koszalas a
varosban. Delutan megint kitort egy fesztival a varosban, ezuttal egy
katolikus hagyomany, a Corpus Christi. Szines kavalkad a foteren, remek
portrefenykepezesi lehetosegekkel, igazi Kodak Moment. Vacsora a
kedvenc vegetarianus ettermunkben, ahol 2 dollar a menu: salata, leves,
foetel, desszert es tea.
2000. junius 30.
Egesz napos buszozas utan Punoba erkeztunk, 3900 magasra. Nagyon
helyes kis szallonk van, csak epp kinkeserves felmaszni a negyedik
emeletre. Errefele sincs tul sok oxigen. Az egyik lany, Kate mar napok ota
folyamatosan hany, kihivtuk hozza az orvost, es kiderult, szalmonellaja van
szegenynek. Kihasznalva, hogy itt a doki, en is megnezettem magam,
miert nem jovok helyre oly regota, csunya torokgyulladast allapitott meg.
Felirt valami antibiotikumot, iszonyu draga volt, de hat talan segit. Ma
vacsora utan korai fekves volt, mindenki hulla faradt.
2000. julius 1.
Gyors reggeli utan irany a kikoto, ma a Titicaca tavon hajokazunk. Ez a
vilag legmagasabban fekvo hajozhato tava, 3800 meter magasan, gyonyoru
sotetkek tiszta viztukorrel, hofodte hegycsucsok kozott. Nem veletlen, hogy
a helyi mitologiaban is nagy szerepe van. Az inkak hite szerint ebbol a
tobol emelkedett ki a napisten ket gyermeke, Manco Capac es Mama
Ocllo, hogy megalapitsak az inka birodalmat. Ejszaka helyi lakosoknal
fogunk aludni, bevasaroltunk hat nekik egy kis ajandekot: banant,
zoldsegeket, a gyerekeknek csokit es szines ceruzakat. Kozel egyoras
hajokazas utan elertuk Urost, az uszo szigetet. Minden nadbol van: a
hazak, a csonakok es maga a sziget is. Az egesz lebeg a vizen, olyan
rajta setalni, mint egy nagy rakas zabkasan. Erin, aki tengeribeteg, egesz
rosszul lett, visszament a hajora, azt valahogy jobban birta. A sok
fagyoskodas utan nem gyoztem magamba szivni a nap meleget -
elnyultam a barka tetejen es csak elveztem a napot meg a nyugalmat.
Tovabbi negyoranyi hajokazas utan megerkeztunk Amantani szigetere, ahol
nepviseletbe oltozott vendeglatoink mar vartak minket. 2-4 fos csoportokba
oszlottunk, es ki-ki elvonult a maga kis "csaladjahoz". Mi Nancyvel egy
testverparhoz kerultunk, 14 eves a lany es 17 a fiu, a szulok nem voltak
otthon. A lany fozott nekunk ebedet, rizst es sult krumplit - mint kesobb
kiderult, majdnem mindenki ezt kapott, csak egy haznal kerult hal is az
asztalra. A szobank nagyon tiszta es takaros, pedig kicsit cidriztem, hogy
majd szalman alszunk es a tengerimalacok kergetoznek kozottunk, de
errol szo nincs. Az ajtonk viszont talan csak 120 cm magas, mindenesetre
igencsak le kell hajolni, eletemben eloszor oriasnak erzem magam a 158
cm-mel. Delutan nehanyan megmasztak a sziget legmagasabb pontjat,
hogy onnan nezzek a naplementet, de nekem egy idore eleg volt a
hegymaszasbol. Csak ucsorogtunk az udvaron es angolul tanitottuk a
szomszed kisfiut. Mindenaron szerette volna megtanulni a szamokat egytol
tizig, ugyes volt a gyerkoc. O meg enekelt nekunk egy kicsit, es elohozta a
csalad feltett kincset, egy uveg Fantat. Persze mi nem ittunk belole,
meghagytuk neki. Viz es villany nem leven a szigeten, gyertyafenynel
ucsorogtunk a hazban sotetedes utan, majd mindenki osszegyult a falu
kozossegi hazaban - latogatok es helyik vegyesen. Nagyon hangulatos
volt, amikor lesetaltunk a hazhoz, a fiu pengette a gitarjat, majd a
sotetbol
valaszolt ra egy sip, kesobb egy dob, igy csatlakozott hozzank a zenekar.
Egy hosszu asztalnal fapadkakon ulve vartuk a vacsorat. A hazigazdak
remek levest foztek, majd jott a fott rizs es a krumpli masodik fogasnak.
Erdekes modon mindent a ferfiak szolgaltak fel, a nok megbujtak a tuzhely
korul. Aztan elkezdodott a muzsikalas, a mi vendeglato fiunk vezetesevel, o
a helyi zenekar gitarosa. Az elso par notat meg ulve hallgattuk vegig,
aztan
a helyiek felkertek mindannyiunkat tancra es jo egy ora hosszat roptuk.
Nem volt egy bonyolult koreografia: kezfogas egymassal szemben allva es
elore-hatra lepegetes. Bealltak az oregek es a pici gyerekek is, ok
kulonosen nagyon elveztek. Zaroakkordkent az El Condor Pasa-t jatszotta
a zenekar, mindenkinek Efrain jutott eszebe - kulonosen Lindanak, aki az
utolso ejszakat vele toltotte...
Bucsuzas, majd hazabotorkaltunk az elemlampak fenyenel kis kuckoinkba.
|
Praga 2000. november
Eloszor is koszonom szepen a segito emberek informacioit Pragaval
kapcsolatban. Kuldok egy rovid beszamolot nehany, talan hasznos?
informacioval.
- Utazas -
Reggel indulas Budapestrol Rajkara vonattal. A vasutallomastol a hatar
kb. ket kilometerre. A szlovak oldalon stoppal mentunk Pozsonyig. 10
percen mult, hogy nem ertuk el azt a pragai vonatot, amirol Rajkan
leszalltunk. Pozsonyban vasaroltuk meg a cseh fovarosig a
vonatjegyet. Oda-vissza az ara 692 SK. Osszehasonlitas kepen a MAV egy
Budapest-Praga-Budapest vonatjegyet 15000 HUF-ert arul. Igy (a magyar
szakaszon diakjeggyel szamolva) durvan 5500 forintba kerult oda-vissza az
utazas. A hatartol nem csak stoppal, hanem busszal is be lehet menni
Pozsonyba. A hatar utan meg par kilometert kell gyalogolni Rusovce fele,
es egy keresztezodesben van az elso buszmegallo. Napkozben orankent
atlagban 4 busz jar, de van olyan ora is, hogy csak ketto, de ez nem
jellemzo. Azt sajnos nem figyeltem meg, hogy a sofortol lehet-e jegyet
kapni, viszont Rusovce-n lattam jegyautomatat. Eleg feloras jegyet
venni, az ara 12 SK. A vezeto a jegyet nem ellenorzi, igy elvileg lehet
bliccelni is, bar en nem szeretek. Visszafele Rusovce-tol gyalog mentunk
Rajkaig.
- Kozlekedes Pragaban -
A tomegkozlekedes Pragaban nagyon jo. Ketfele jegyet lehet vasarolni:
12 CZK: 60 (hetvegen es este 90) percig ervenyes
8 CZK: 15 percig ervenyes, metroval pedig negy megallot
Szerintem erdemes egy jot villamosozni a kulvaros fele is.
- Szallas -
A szallast a http://www.welcome.cz -n foglaltam le, 300 CZK/fo/ej. Ot
ejszakat toltottunk a varosban.
- Penzvaltas -
CZK-t Magyarorszagon erdemes valtani. Szerintem forinttal nem is nagyon
foglalkoznak, mert csak egy-ket helyen volt kiirva az arfolyam. 1 DM-ert
17-17,5 CZK-t adnak. Rengeteg a penzvalto. Figyelni kell, mert sok helyen
apro betuvel jelzik, hogy x %-ot levonnak koltseg gyanant.
- Belepok -
A nemzetkozi diakigazolvanyt a legtobb helyen elfogadjak. A tornyokba
(pl.: Varoshaza, Tuztorony, Karoly-hid) a diak 20, a felnott jegy 30
CZK-ba kerul. A varba 60, illetve 120 CZK. Nehany templomba is szednek
belepot 5-20 CZK kozott. A Zsido negyed belepoje nyugati aru, tobb szaz
CZK. Mi nem mentunk be, de allitolag nagyon erdekes. Kisebb muzeumok
belepoje nagyon valtozo, 20 CZK-tol 100 CZK-ig.
- Etkezes -
Nem erdemes elelmet vinni. Az elelmiszer boltokban korulbelul minden
ugyanannyiba kerul, mint nalunk. Az ettermek arai a belvarostol nehany
utcanyira joval alacsonyabbak.
- Utazas Karlovy Vary-ba -
Egy nap elmentunk busszal Karlovy Vary-ba, kb ket es fel ora. Vonattal
hosszu az utazasi ido, 4 ora koruli, es a jegy is dragabb.
A buszok a Florenc-rol indulnak. Erdemes elore valtani jegyet, mert
ha nincs tobb hely, akkor nem enged fel a sofor. Mi igy jartunk, de
szerencsere negyed ora mulva indult a kovetkezo jarat. A jegy ara 90
CZK. Visszafele a sofor 46 CZK-s jegyet adott a nemzetkozi diakra. Ez
biztos, hogy nem jarna ra, csak o ezt nem tudta. Karlovy Vary nagyon
szep, mint egy habostorta. Ha tobb napot toltesz Pragaban, akkor egy
napos kiruccanast mindenkeppen meger.
- Link -
Szlovak vasuti menetrend: http://www.zsr.sk
Cseh vasuti menetrend: http://www.vlak.cz
Szallas online foglalassal: http://www.welcome.cz
Gergo
ui.: Ha veletlenul talaltal egy magyar nyelvu Praga utikonyvet valahol a
varosban, akkor jutasd el hozzam. Elhagytam, es sajnos konyvtari. :-(
|
