Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1009
Copyright (C) HIX
2000-01-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Curie pont (mind)  5 sor     (cikkei)
2 TV kepernyo + magnes (mind)  15 sor     (cikkei)
3 Re: Magneses orokmozgo (mind)  24 sor     (cikkei)
4 TV kepernyo + magnes (mind)  37 sor     (cikkei)
5 Re: orokmozgo (mind)  54 sor     (cikkei)
6 Zolinak idodilatacio (mind)  54 sor     (cikkei)
7 Sarkadi-Bodonyi: Gravitacio 7. (mind)  66 sor     (cikkei)
8 Re: ido-dilatacio (mind)  27 sor     (cikkei)

+ - Re: Curie pont (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Weller pakaban a hokapcsolo Curie pont hasznalataval mukodik.
De! Az alacsony Curie pontu anyag _nem_ magnes, csak magnesezheto, ill.
a C. pont felett nem magnesezheto. -> Nem alkalmas orokmozgonak.

Udv.: Tomasz
+ - TV kepernyo + magnes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello Peter es a tobbiek!

Nekem lenne egy kis tapasztalatom a dologban. Bar nem Tv-rol van szo, hanem
szamitogep monitorrrol. A ket szerkezet alapvetoen ugyanugy mukodik, csak a
monitornak nagyobb a felbontasa.
En amikor vettem egy monitort szallitaskor valoszinuleg egy hangfal mellett
volt és a hangszoro magnese ugyanezt a jelenséget idezte elo. A jobb oldalan
egy magentas beutese volt.
Azt nem tudom a TV-nel mit lehet csinalni, de a monitor kb. 20-25
kisutese(DEGAUSS) megoldotta a problemat. Figyelj, a TV-nel nem lehet
kisutni, de amikor be- ill. kikapcsolod a TV-t figyeld meg, hogy
automatikusan megycsinalja.
Igy szerintem nehany nap mulva amikor tul lesz min. ennyi kapcsolgatason meg
fog szünni, ha nem vidd el es gyarilag kene megcsinalni.
Sok sikert:  Dani
+ - Re: Magneses orokmozgo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,
 Amit  [Hungary]' irt
"...a a hengermagnes homerseklete eleve eppen csak a C. pont alatt volt,
es
megoldom, hogy a szerzett mozgasi energiabol egy kicsit arra forditson,
hogy
a C. pont fole emelkedjen*, akkor kirepuleskor sokkal kisebb ero fekezne
ot,
es eredoben sebessegre tenne szert. Kint ujra lehul C. ala', es HA
valoban
az eredeti magnessesseget nyeri vissza, akkor az egeszet ujrakezdheti.
 ..."
szep, de belefut az orokmozgok orok problemajaba: a hutes...
A logika hibaja: a hutes is energiabefektetessel jar, tehat amit
bevittem a futesbe es a hutesbe,
az elevesz a rendszerbol. Es ha a kornyezettel hutok, akkor annak a
felmelegedesevel kell
torodnom...Mindig odajutunk, hogy a hutesert valamit futeni kell, es
vegul csak nem serul a
masodik fotetel, veszteseg lep fel a rendszerben. (Ha a kornyezet hut,
akkor az is a rendszerbe
szamit, mert az egesz orokmozgo kerdes zart rendszerre ervenyes.)

Udvozlettel: H.Tamas
+ - TV kepernyo + magnes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [International]
> Temakor: RE: TV kepernyo + magnes ( 18 sor )
> > Milyen maradando hatassal van a szines TV kepernyojere ha egy allando
> > magnest teszunk ele? Sajnos megtapasztaltam, mert a gyerek kiprobalta
> > es most egy zo:ld folt latszik a kepen, helyesebben csak zo:ld-fekete
> > a kep azon a reszen, ahol elotte volt a magnes.

A profi megoldas a demagnetizalo tekercs. Ez egy kb. 50 cm atmeroju
muanyagkarika, benne huzaltekercs, vas nelkuli. Pont olyan, mint egy kicsi
hulahopkarika. Halozati 50 Hz-es valtoarammal megy, ezzel kell lapjaval (a
karika a kecso sikjaval parhuzamos) meszelni a kepernyo elott, majd
folyamatosan meszelve elhatralni par metert, es a TV-tol tavol kikapcsolni.
(a karika bug, rezeg, zizegnek benne a drotok) Az egesz eljaras varazslasra
emlekeztet, kulonosen, ha a TV mukodik, mikozben lemagnesezik. Csalad,
szomszedok jelenleteben biztos siker. Ilyenkor valami eszmeletlen
szinkavalkad van a kepen... A kutyu hazilag is eloallithato, ilyenkor
szerencsesebb 24 V-os verziot kesziteni.

Demagnetizalo tekercset minden kepcsoves szines TV tartalmaz, ez a
bekapcsolast kovetoen aktiv, majd leszabalyozza a magnesteret. Ha mindig
csak taviranyitoval kapcsoljak ki a TV-t, akkor nemelyik tipus egyaltalan
nem aktivalja ezt a belso lemagnesezot. Ilyenkor azt lehet csinalni, hogy a
hardver kikapcsologombbal (vagy a halozati dugoval) kell minimum 10 perc
kikapcsolt allapotokat tartva (hogy kihuljon kozben a magnesteret
leszabalyozo alkatresz, es igy ujra lemagnesezzen) nehanyszor ki-be
kapcsolni. Kis szerencsevel a folt igy is elenyeszik.

Sok PC-s monitoron kezi gomb inditja a lemagnesezot. Az a gomb, amit
megnyomva egy par masodpercig rezeg, villog, forgolodik a kep, es senki se
tudja, mire valo... Esetleg egy ilyennel is le lehet magnesezni a TV-t...
:-))) Komolyan, pokrocon keresztul a kepernyojet nekinyomni a TV kepcsovenek
(a pokroc azert kell, nehogy szettorje egymast a koccano uveg), aztan
parszor nyomni a gombot...

Az allando magnessel valo kiserletezest nem ajanlom...

Jozsef
+ - Re: orokmozgo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Benyo ! 

>A Curie pontra kapott valaszok mostanaban arra tendalnak, 
>hogy megiscsak visszanyeri a magnes az eredeti magnesesseget, 
>miutan lehul.

Altalanos ervennyel ez nem igaz, hiszen melegitessel
akar olyan anyagszerkezeti valtozasok is letrejohetnek,
melyek maradandoan megvaltoztathatjak az anyag elozoleg
meglevo magneses tulajdonsagait.

( Csak tankonyvek intelmeire emlekszem, azaz, 
hogy a magnesek kenyesek a hore es az utesre.)

A Curie-ponti homersekletet lagymagneses anyagokra
szoktak megadni, s ez azt a homersekletet jelenti,
ahol az anyag elveszti ferromagneses tulajdonsagat.
Ezutan, ha e homerseklet ala hutjuk, ujra visszanyeri.

Van olyan anyag, melynek termomagneses tulajdonsagat nagy kapacitasu 
adathordozok celjara jol ki lehet hasznalni.

Az adathordozo vekony kemenymagneses reteg, melyet csak azon a
helyen lehet aktualisan atmagnesezni, ahol felmelegitik egy 
meghatarozott homersekletre, s hules kozben magnesezheto at
a kivant polaritasra. Az allapota az alacsonyabb homersekleten
befagy, es erzeketlen lesz a tovabbi elektromagneses
hatasokra.
A melegites lezerrel tortenik, s igy igen nagy adatsuruseg 
erheto el, mikozben a magneses irofej merete szinte kozombos.

Az orokmozgora egy nemikepp egyszerubb valtozattal
reagalok - megtort regi p.mobile-oskent : 

Legutobb az energiaatalakitok c. cikkben egy
generatorrol irtam, melynel szerintem egeszen hasonlo
a helyzet. A magneskorben levo fem melegitesekor
ha megszunik a fem ferromagneses jellege,
az fluxusvaltozassal jar, melynek energetikai
vonzatai vannak, hiszen tekerccsel, vagy egyeb modon
energia szabadithato fel a rendszerbol.
Ugyanakkor homennyiseget vittunk be. Ha lazan kiemeljuk a
melegitett, mar nem ferromagneses anyagot a rendszerbol, 
az ujonnan kialakult teret ezuttal nem befolyasolja.
A kozolt teljes homennyiseget azonban nem nyerhetjuk vissza,
ha mar egyeb modon is vontunk ki energiat 
a rendszerbol.
Ezek szerint a fem fajhoje nagyobb kellett legyen
a Curie-pontja elereseig, mintha indukciomentes terben 
lett volna.
Ha igy lenne, talan ez az effektus is jo lehetne
valamire.

Udv: zoli
+ - Zolinak idodilatacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zoli

Elnezesedet kerem, hogy belekotyogok, de talan rendkivul egyszeruen
vilagossa tudnam tenni az idodilatacio jelenseget.
Vess el most mindenfele geometriai vagy barmi egyeb megkozelitest, pusztan
az ido es a gravitacio fogalmara gondolj. Mas nem is kell.
A gravitacio ebbol a szempontbol egy tiszta ugy - ezzel nem is foglalkozom
most - de nezzuk meg mi is az ido.
Semmi misztikus, csupan a fizikai folyamatok sebessege. Az idot sem maskepp
merjuk, mint egy adott - erre a celra kijelolt - fizikai folyamat
sebessegevel. A mechanikus orak eseteben ugyanigy van ez mint az atomorak
eseteben, csupan a kijelolt folyamat mas es mas.
Ha ezzel tisztaban vagyunk, akkor immar csak azzal a tennyel kell tisztaban
lennunk, hogy nagyobb gravitacios terben a fizikai folyamatok lelassulnak.
Ezzel sincs bizonyara gond, hiszen teljesen logikus dolog. Teljesen
kozertheto pelda:
Ahhoz, hogy  egy adott x tomegu testet adott F erovel felemelj, a holdon
peldaul kevesebb ido kell, mivel ott szamottevoen kisebb a gravitacio mint a
foldon. Vagyis ugyanannak a folyamatnak a sebessege a foldon es a holdon
kulonbozo.
Ez voltakeppen szinten nem mas, mint idodilatacio, csak itt nem - mondjuk -
fenysebesseghez kozeli sebessegrol van szo mint Einstein ikerparadoxonjaban,
hanem "szimplan" gravitacios kulonbsegrol. De belathato, hogy ez a
kozertheto pelda gyakorlatilag ugyanaz, hiszen egyetlen dologrol van szo: a
tomegrol, azaz a gravitaciorol. A holdon elhelyezett ora gyorsabban fog
jarni mint a foldi ora, egyszeruen azert mert a foldi gravitacio nagyobb
mint a holdon, ezert a folyamatok a foldon ertelemszeruen lassabbak,
termeszetszeruleg az idomeresi folyamat is(az ora jarasa), es persze az x
tomegu testet is lassabban emeljuk fel a foldon. Ennyire egyszeru a sokszor
tulmisztifikalt idodilatacio.
Ha egy megfigyelo egy normalis sebesseggel halado megfigyelohoz kepest
fenysebesseghez kozeli sebesseggel mozog, akkor a kozel fenysebesseggel
mozgo megfigyelo tomege relevansan megno, hiszen a mozgasi energiaja noveli
a tomeget, ez pedig nagyobb gravitacios teret jelent. Vagyis a kozel
fenysebesseggel mozgo megfigyelo vonatkoztatasi rendszereben a folyamatok
aranyosan lelassulnak(logikusan az ora jarasa is), ezert teljesen logikus,
hogy eme megfigyelo oraja kevesebbet fog mutatni mint a normalisan mozgo
megfigyelo oraja. Szerintem roppant egyszeru.
Termeszetesen a kozel fenysebessegel mozgo megfigyelo a sajat vonatkoztatasi
rendszereben nem fogja erzekelni ezt az "idolassulast", hiszen az o
vonatkoztatasi rendszereben minden folyamat lelassul mint mondtam volt.
Vagyis amikor a kepzeletbeli hos urhajos elutazik egy kozel fenysebessegu
csillagkozi turara, es amikor visszater azt tapasztalja, hogy tole szamitva
mar 10 generacio is leelte az eletet a foldon, akkor o nem fogja magat  -
mittomen - 700 evesnek erezni es tudni, hanem epp annyi idosnek mintha a
foldon elte volna le ezt az idot, vagy barmely mas vonatkoztatasi
rendszerben, es termeszetesen annyi idos is lesz, nem pedig 700 eves.
Osszegezve. Egyszeruen arrol van szo, hogy nagyobb gravitacio lassitja a
folyamatokat.A problemat pedig - szerintem - az ido fogalmanak meg nem
ertese es sokszori misztifikalasa jelenti.

Fotiszteletem

Voland
+ - Sarkadi-Bodonyi: Gravitacio 7. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Az elmult napoban nem volt alkalmam folytatni a temat,
kozben erkeztek eszrevetelek, koszonom.

1./  irta, hogy a gravitacios meresunk
tobbtest problemat jelent, ami analitikusan nem megoldhato.
Tudni kell, hogy a mai Cavendish kiserleteknel is alkalmaznak
csillapitokat (vakuumba helyezett torzios inganal orvenyaramos
csillapito terjedt el). A kiserleti fizikaban szamtalan olyan eset van,
amikor egy meresnel sokfele mellek effektussal kell szamolni, a jo
kiserleteknel ezeket mind szamitasba veszik, illetve olyan kiserleteket
eszelnek ki, hogy ezek a mellekes hatasok minel kisebbek legyenek.
Tobb fizikus szerint, igy Varga Peter geofizikus, gravitacios
szakember szerint is a gravitacios allando pontos kiserleti
kimerese elvi okok miatt sem lehetseges. A fo ok nyilvan
a gravitacios ero kicsinysege, tehat a kulso vibracios es
gravitacios zajok a leggondosabb kiserleteknel is jelentosek
lehetnek, azaz osszemerhetok a "hasznos" gravitacios jellel.

 irta:
"Sarkadi kapcsan felmerult, hogy a fold-hold rendszert vizsgalva
kovetkeztetni lehet a gravitacios allando nagysagara vagy a newton torveny
helyessegere. Irja le valaki legyen szives, hogy hogyan ?"
Valasz: a felvetett kerdesekre a legtobb tankonyvben megtalalhato
a valasz. Itt csak roviden: a gravitacios allandot eddig csak foldi
kiserletekben lehetett meghatarozni. Van meg egy masik ut, az
elmeleti, amelyben megprobaljak visszavezetni mas univerzalis
konstansokra. Itt csak az a baj, hogy elmeletek szazai vannak, szaz
kulonbozo eredmennyel. Tehat igazan csak a kiserletek dontenek.
Newton torveny ervenyessege: Fold-Hold rendszer eseteben
hibahataron belul teljesul. Az Internetes dolgozatunk alapjan
ebbol az kovetkezik, hogy a Hold nagyon regen a gyorsan forgo
Fold anyagabol szakadhatott ki. Persze ennel a kerdesnek a
lenyege: a csillagaszati meresek mennyiben igazoljak Newton
torvenyet. Tudjuk, hogy a Merkur perihelium mozgasanak
ertelmezesehez mar Newton torvenye nem elegendo.
A Naprendszer, mint gravitacios sok-test problema ma mar
nagy pontossaggal, szamitogepes kozelito modszerekkel
megoldott. Az egy hosszu ertekezes temaja lehet, hogy a
szamitogepes programokban szereplo illesztesi parameterek
hany szazalekban tartalmazzak a Newton torveny hibajat,
vagy a bolygo tomegek hibait, vagy a szamitasi modell hibait, stb.
(Elnezest, ezen a teren nem vagyok szakember, fontos lenne
szakember velemenye.)

 szerint az altalanos relativitas
bizonyitja Newton gravitacios torvenyet. Nos ez egy pelda arra,
hogy az emberek tudasanak 99 szazaleka hallomasokon,
megszokasokon, elvarasokon alapszik. Ha valamit allitunk a
nagykozonseg elott, illik pontosan utana nezni a dolognak.
Altalaban, egy erotorveny, vagy kolcsonhatasi torveny nem vezetheto
le semmibol sem, egy elmeletbol sem, az a tapasztalatokon alapszik.
Persze fontos egy tapasztalati torveny jo megfogalmazasa,
tehat vizsgalni kell, nem vezet-e ellentmondasokra, meghatarozott
elmeleti kriteriumoknak teljesulni kell.
A Newton-i gravitacios torveny az altalanos relativitaselmeletben
a metrikus tenzorban szerepel. Centralis gravitacios eroter metrikus
tenzora ugy lett "megkonstrualva", hogy gyenge gravitacios terek
eseten visszakapjuk az eredeti Newton torvenyt.
(Ez a "korrespondencia-elv" igen elterjedt az elmeleti fizikaban.)

4./Kovacs Zoltan (KZ) E-mail :  [Hungary]
hozzaszolasara szeretnek visszaterni a kovetkezo alkalommal.

Folytatasa kovetkezik: udv. Sarkadi Dezso
+ - Re: ido-dilatacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> kommuinikacioban a kesest. Mihelyt az urszonda visszafordul, csokkenni fog a
> kommunikacioban a keses, de a visszaerkezes utan a zaromerlegben az urszonda
> oraja kevesebb idot fog mutatni, mint a foldi orak, mivel a frekvencia
> eltolodas asszimetrikusan lepett fel. A TUDOMANY #800-ban reszletesebben is

Na ez az amit sosem ertettem meg. Vagyis az iker-paradoxon. Amennyire en
vegig tudtam gondolni, az valahogy igy nezett ki: a specialis
relativitaselmelet kerete nem elegendo az ikerparadoxon magyarazatahoz,
mivel az csak az inercia-rendszereket kezeli es az uszonda gyorsul a
foldhoz kepest, ha maskor nem, mikor visszafordul.

Talaltam is olyan magyarazatot ami elintezte annyival hogy az altalanos
relativitaselmelet bizonyitja. De akkor meg azt nem ertem, hogy ott ugye
minden koordinatarendszer egyenerteku. Akkor miert az urhajo oraja
kesik, miert nem a foldi? Ha van egy megfigyelo az urszondan, elmegy,
visszajon, odaall mellem es azt mondom neki: nezzuk egyszerre
mindkettonk orajat, akkor en mast latok mint o? Hiszen o azt kene lassa
hogy a fold oraja mutat kevesebbet, mivel a szondabol nezve a fold pont
ugy elobb tavolodott majd kozeledett es az eltolodas eppugy
asszimetrikus volt.

Szoval en el akarom hinni hogy az ikerparadoxon igaz, de el tudna ezt
valaki nekem magyarazni hogy miert is?

Koszi, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.13

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS