"Kercso Jozsef" > 2001.11.08. 23:22:04 +8h-kor írta:

> > 1. Nem ismétlodo, legalább plaintext hosszúságú > titkosító kulcsot
> > alkalmazunk a plaintext-re. Ekkor semmilyen eloszlásvizsgálat
> > nem segít, nincs ismétlodés, semmilyen módon nem lehet
> > visszakövetkeztetni a plaintext-re a titkosított szövegbol.
> > Tkp random zaj keletkezik, amelynek bármely bájtja
> > független bármely más bájtjától.
> > A gyakorlatban nehéz kivitelezni, a kulcsegyeztetés
> > problémái miatt. Ha azonban ez megvan, gyerekjáték.
>
> Eppen errol beszeltem en is. A kulcs hosszusagat megnovelve
> neheziteni tudjuk a cracker dolgat, de feltorni nem lehetetlen.
> Nem arrol van szo, hogy hany evmillioba telik az osszes
> lehetseges kombinacio generalasa, hanem, hogy elmeletileg
> visszafejtheto.
Kérlek gondolj bele ebbe jobban.
Ilyenkor ugyanis egy 5 byte-os cyphertextből minden 5 byte-os
üzenet egyforma valószínűséggel fejthető vissza. Vagyis pont
ugyanolyan esélyű a "hello" mint a "szia1" üzenet, ha megfelelő
kulccsal próbálkozunk. Az olyan cyphertext, amiből bármilyen plaintext
egyforma valószínűséggel fejthető vissza, az nem visszafejthető,
vagyis _tökéletes_ titkosításról van szó.
A plaintextnél rövidebb kulcsokkal, és/vagy ismételt kulcs
felhasználással készített cyphertextek a redundancia miatt törhetőek.
Itt azonban nincs redundancia. Olyan, mintha egy (valódi, hardveres)
véletlenszámgenerátort engednél rá az általam adott szövegre. Ha az
csak egy primitív XOR-t hajtana végre az adat stream-en, még akkor
is igaz, hogy a titkosított szöveg már soha többé nem lenne visszafejthető.

> Ha kulcs eljuttatasa a fogadohoz elektronikus uton tortenik,
> megerkeztunk az eredeti problema kiindulopontjahoz, espedig, hogy azt
> titkositjuk-e, vagy nem.
A kulcs eljuttatása a titkosítási algoritmus lényegéhez tartozik? Nem.
Elméletileg ettől ez még egy tökéletes titkosítási módszer - lásd
még lentebb.
Ez egy gyakorlati nehézség, ami a gyakorlati felhasználást
- igen erősen - limitálja. (De mondjuk generálok 10GB-os véletlen
stream-et, egy vincsin átviszem a webszerveremre, és jó sokáig
biztonságban van a forgalom)

> > 2. kvantummechanikai alapú titkosítás. Itt azt használják ki,
> > hogy a megfigyelt információ a megfigyelés hatására
> > megváltozik, tehát nem lehet észrevétlenül "elolvasni" egy
> > hyphertext-et  vagy egy kulcsot. Nem egészen világos számomra a
> > dolog, de valami olyasmirol szólhat, hogy ha valaki belenézett
> > az infoba, akkor megváltoztatja a kulcsot, és a valódi címzett
> > számára vissza-
> > fejthetetlenné válik a szöveg - ebbol megtudja, hogy gáz van.
> > Gondolom ehhez a gyakorlatban nem elég egy pár soros progi,
> > némileg bonyolult hardverre is szükség van...
>
> Bar ez utobbi titkositasrol en nem hallottam, emiatt, lehet, hogy
> valaszom nem lesz helyenvalo, de szavaidbol arra kovetkeztetek,
> hogy nem az eredeti problema megoldasat hivatott szolgalni,
> hiszen az az volt, hogy ne lehessen feltorni a kodot, hanem azt,
> hogy valaki belekukkantott-e a kodba, vagy nem. Egy titkosito
> programmal szemben viszont ez csakis masodlagos kriterium
> lehet...
> joco
Hmmm... így jártam, mert meg akartam magamnak spórolni
egy utánanézést...
Többfajta kvantum alapú módszert ismertet 1 oldalon a
http://www.qubit.org/intros/crypt.html.
Ebből hevenyészve csak a legegyszerűbb esetet ragadnám ki
(csak ezt értettem meg):
ha a kulcs néhány millió bitjét továbbítjuk kvantum módszerrel,
majd ebből véletlenszerűen N db-ot nyilvános csatornán
visszaegyeztetünk, akkor azonnal kiderül, hogy volt-e valaki, aki
megfigyelte a kulcstovábbítást. Vagyis kiderül, hogy titkos maradt-e
a kulcs. Ha igen, akkor máris felhasználható az 1. pontban
ismertetett tökéletes módszerben.
Gyakorlati korlátok: a cikk szerint kezdeti kísérleti stádiumban
van az egész, de "biztató kilátások vannak arra nézve, hogy egy
biztonságos kulcs elosztó rendszert lehessen létrehozni egy
nagy távolságú számítógéphálózaton, ami a jelenlegi
technikával körülbelül 20 kbit/sec sebességű lehet."

Voilá, a gyakorlatban is közel van a tökéletes módszer
("egész" közel ;))).
-- 
Józsi

 wrote:

>Bizonyara a kaszinokbol (akar teljesen mas orszagbol)
>kiutasitott vendegeket (maskent is nevezhetjuk oket :)
>jol lenne kiszurni. Na de hogyan? Hat a legtobb
>helyen van arcfelismero rendszer (de csak arc).

En errol az olvastam, hogy a kaszinok fotografikus memoriaval rendelkezo
embereket foglalkoztatnak, hogy a kiutasitott szemelyeket kiszurjak.
Fejukben van az osszes ilyen ember arca, es kiszurjak oket a bejaratnal.

Rocky

Sziasztok!

Most szeretnek irni egy programot Borland Pascalban.
A problemam az, hogy nem tudom, hogy a windowsos kodlaphoz hogy igazitsam
a programot, mivel windows alatt sokfele kodlapot hasznalnak.
A programnak 3.X, 95/98 alatt is kellene mukodnie (MSDOS ablakban).
Valaki tudna segiteni?
Elore is koszonom minden segito embernek a valaszokat.

           Csaba

> Legalább 2 értelemben hallottam már tökéletes titkosításról,
> mindketto "elég" jónak tunik, de inkább elméleti jelentoséguek:

Ez a mondat mar egy ellentmodas: ha valami tokeletes, akkor nem
csak eleg jo, hanem tokeletes.

> 1. Nem ismétlodo, legalább plaintext hosszúságú > titkosító kulcsot
> alkalmazunk a plaintext-re. Ekkor semmilyen eloszlásvizsgálat
> nem segít, nincs ismétlodés, semmilyen módon nem lehet
> visszakövetkeztetni a plaintext-re a titkosított szövegbol.
> Tkp random zaj keletkezik, amelynek bármely bájtja
> független bármely más bájtjától.
> A gyakorlatban nehéz kivitelezni, a kulcsegyeztetés
> problémái miatt. Ha azonban ez megvan, gyerekjáték.

Eppen errol beszeltem en is. A kulcs hosszusagat megnovelve
neheziteni tudjuk a cracker dolgat, de feltorni nem lehetetlen.
Nem arrol van szo, hogy hany evmillioba telik az osszes
lehetseges kombinacio generalasa, hanem, hogy elmeletileg
visszafejtheto.
Ha kulcs eljuttatasa a fogadohoz elektronikus uton tortenik,
megerkeztunk az eredeti problema kiindulopontjahoz, espedig, hogy azt titkositj
uk-e, vagy nem.

> 2. kvantummechanikai alapú titkosítás. Itt azt használják ki,
> hogy a megfigyelt információ a megfigyelés hatására
> megváltozik, tehát nem lehet észrevétlenül "elolvasni" egy
> hyphertext-et  vagy egy kulcsot. Nem egészen világos számomra a
> dolog, de valami olyasmirol szólhat, hogy ha valaki belenézett
> az infoba, akkor megváltoztatja a kulcsot, és a valódi címzett
> számára vissza-
> fejthetetlenné válik a szöveg - ebbol megtudja, hogy gáz van.
> Gondolom ehhez a gyakorlatban nem elég egy pár soros progi,
> némileg bonyolult hardverre is szükség van...

Bar ez utobbi titkositasrol en nem hallottam, emiatt, lehet, hogy
valaszom nem lesz helyenvalo, de szavaidbol arra kovetkeztetek,
hogy nem az eredeti problema megoldasat hivatott szolgalni,
hiszen az az volt, hogy ne lehessen feltorni a kodot, hanem azt,
hogy valaki belekukkantott-e a kodba, vagy nem. Egy titkosito
programmal szemben viszont ez csakis masodlagos kriterium
lehet...

joco

csao!

nem torte mar a fejet valaki egy richedit tartalmanak megjelenitojen?
mar napok ota probalkozom, de tul sok mar nekem a zsak utca...

ha egy-ket sorral megsegitene valaki nagyon szepen megkoszonnem...


csao,
slowr

Szevasztok!

> Felado :  [International]
> Temakor: tokeletes titkositas ( 31 sor )
> Idopont: Wed Nov  7 16:43:09 CET 2001 CODER #1346
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ....
> 2. kvantummechanikai alapú titkosítás. Itt azt használják ki,
> hogy a megfigyelt információ a megfigyelés hatására
megváltozik,
> tehát nem lehet észrevétlenül "elolvasni" egy cyphertext-et
> vagy egy kulcsot. Nem egészen világos számomra a dolog,
> de valami olyasmiről szólhat, hogy ha valaki belenézett az
infoba,
> akkor megváltoztatja a kulcsot, és a valódi címzett számára
vissza-
> fejthetetlenné válik a szöveg - ebből megtudja, hogy gáz van.
> Gondolom ehhez a gyakorlatban nem elég egy pár soros progi,
> némileg bonyolult hardverre is szükség van...
Ha jol emlekszem a hw mostansag nehany epulet meretu. :-)
A lenyeg nagy vonalakban:
Egy szem elektron ketreses kiserletben. Vegeredmeny:
interferencia.
Ha vmilyik resen at meg akarod figyelni, hogy athalad-e
tenylegesen, nincs interferencia, korpuszkularis tulajdonsagokat
mutat.
A 'ketteosztott' reszecske egyik 'felere' ulteted az infot, a
masik felet, meg figyeled. Mikor elolvassak az uzenetet, te is
latod a valtozast.

Sipi

Van egy problemam es valami matematikai otletet keresnek.

Adott egy negyzet, amibe valamilyen altalunk ismeretlen veletlen
folyamat N piros pontot tesz be. Egy masik ismeretlen veletlen
folyamat ugyanebbe a negyzetbe K zold pontot rajzol.

A feladat annak megallapitasa (valamekkora kibavaloszinuseggel), hogy
a zold es piros pottyok elrendezese kozott van-e korrelacio, azaz
az elhelyezkedesuk valoban egymastol teljesen fuggetlen vagy sem.
Tehat, ha mondjuk minden piros pottytol jobbra 2mm-re van egy zold,
akkor biztos, hogy osszefuggenek, ha semmilyen "rend" nincs kozottuk,
akkor nem. Bonyolitja a dolgot, hogy a parositas nem 1-1, egy piros
potty adott esetben tobb zolddel is korrelalt lehet es viszont.

Ezen felul pedig a statisztika lehetoleg nem-parametrikus kellene
legyen, mert a pottyok szama eleg alacsony.

Szoval valamifele ketdimenzios Pearson korrelacio felere lenne
szuksegem. Ha valaki tud ilyemit, URL-t, folyoirat cikket, akarmit,
azt megkoszonnem.

Zoltan

A segitsegeteket szeretnek kerni. Jovore vegzek hazank egyik muszaki
foiskolajan es bizony nekem is diplomamunkat kell majd csinalnom. A
legnagyobb baj az, hogy pillanatnyilag nincs semmi epkezlab otletem. Ami
adott: Delphi 4.0, 5.0 MSSQL Server 7.0 es par ev jartassag adatbazis
kelzelesben. Szoval otleteket varnek maganba. Meg van egy par honapom hatra,
de mar most szeretnek nekiallni, nem akarom az utolso pillanatra hagyni
(pedig ugy sokkal izgalmasabb).

Elore is koszi.

Hallo lelkes kollegak,

egy kicsit meglep a nagy onbizalom, ahogyan hozza akartok latni a
feladathoz. A fo gond, hogy a "hasonlosag" fogalmat nem igazan
gondoljatok at, legjobb esetben "erzitek" mit is jelent ket kep
hasonlosaga. Raadasul ez az egesz a gondolati, logikai szinten tortenik.
(Az agy mar felismerte a kepet!)  A baj ott van, hogy a kep nem mas,
mint egy halom pixel, pusztan fizikai jellemzoket hordoz, semmi
"ertelme" nincsen. Elobb tehat vagy megfogalmazzatok a fizikai (pixel)
szinten, mit gondoltok hasonlosagnak, es ez alapjan csinaltok egy
algoritmust aztan csodalkoztok, hogy a fizikai ertelemben vett
hasonlosag milyen kevesse korrelal a logikai ertelemben vett
hasonlosaggal. Az alternativ lehetoseg, eloszor a kepet "felismerni",
tehat a fizikai  szintrol a logikaira lepni, es ott egy hasonlosagi
osszevetest  csinalni talan meg nehezebb.

Legjobb tudomasom szerint meg nincs professzionalis megoldas erre. Nekem
kicsit "amator" hozzaallasnak tunik, pusztan lelkesedesre alapozva,
praktikusan mellekallasban, fusiban ilyennel megprobalkozni.

Persze ezzel nem akadalyozni akartalak Titeket, csupan azt elerni, hogy
a helyes sorrend: eloszor a feladatot atgondolni, a nehezsegeket
megerteni es csak utana megoldani.

Udv,
    Janos

Sziasztok!

 A subj.-ban lévő témával kapcsolatos a kérdésem!
Ha valami progot írok delphi-ben ami .dbf file-okat használ, akkor meg
lehet-e
csinálni úgy, mit DOS alatt Clipper-ben, hogy ne kelljen BDE-t használni,
csak
megnyitom a DBF file-t kiolvasok, átírok benne valmit, aztán bezárom a
file-t!!!
Lehtséges ez, vagy mindenképpen BDE-t kell használni????
Segítsetek!!!! THX! (Konkrétan, egy finn-magyar szótárt írnék!)

Üdv!

 Csokis

Szevasztok!

Tobbszor volt szo a DES titkositasrol, a legutobb valaki leirta, hogyan
hasznalta.

En tizenharom eve (1988) irtam egy titkosito programot sajat magamnak (talan
csak egy valakinek adtam oda). Ez ket programbol allt: a des.exe (26097
byte) es a sec.exe (26203 byte) programbol.

A kerdesem az, hogy ez a DES amirol irtok, ez - termeszetesen - mas?!
(Gondolom igen, de azert izgat a dolog.)

Cap, 

Halihó!

> A DES kodolassal kapcsolatban lenne egy kerdesem. Elkezdtem irni egy
> programot, ami ezt hasznalja, de teszteles kozben egy erdekes dolgot
> talaltam. A kodolas 8 bajtonkent tortenik, 8 bajtos kulccsal.
> [...]
> Nahany probalkozas 0utan rajottem, hogy a kodolas ugy nez ki, mintha
> nem venne figyelembe a kulcs bajtainak (mind a 8-nak) a legalso
> bitjet. (Mintha csinalna egy KULCS XOR 0xFEFEFEFEFEFEFEFE -t elotte).
> A kerdes: Ilyen a DES, vagy bugos a forras amit hasznalok???
  Tudomásom szerint a DES nem 8 bitet használ hanem csak 7 bitet...
vagyis egy 8 karakteres kulcs nem 64 bit lesz, hanem 56 bit...
-- 
Frank O'Yanco - Auth Gábor -=- Mobil/SMS +36203494743 /+36303687792
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 7.2 -=- http://andromeda.rgstudio.hu