Miota hegesztett sineken jarunk, nem is zakatol a vonat... :-)

>Vonat fekezesekor lehet homokozni a sint a jobb surlodasert 
Csinaljak is! A Himalajaban (asszem Darjeeling, India) uzemel a vilag legmagasa
bban fekvo  vasutvonala (lattatok mar vonatnak hajtukanyart?), ott a legmeredek
ebb szakaszokon ket joember felugrik a gozmozdony elso utkozoire, es vodorbol s
zorja a sinre a homokot, hogy a csuhos fel tudja vonszolni a szerelvenyt. 10kmh
 alatti sebesseggel...
Asszem egy TGV-vel homokozas mas teszta lenne.

>es vasuton is van ABS, meg tarcsafek. 
Van hat, de az ABS se csodatevo, es veszfekezesnel mukodik is.  Ez viszont a fe
ktavot nem roviditi, csak nem kell kidobni az oszes kereket egy veszfek-meghuza
s utan, mert nem kopik szogletesre

>Szerintem nem akkora a kulonbseg a fekezesben.
>Inkabb csak energiatakarekossag miatt allnak meg lassan, hogy tisztan az
>elektromos vezetekbe visszataplalassal dolgozhassanak.
A vasutasok szerint a mozdonnyal nem elindulni muveszet, hanem ott megallitani,
 ahol akarod. Viszont mivel normalis vasuti kozlekedesben nincsenek a kozuti ko
zlekedesre jellemzo varatlan helyzetek, siman megoldhato, hogy a celallomas elo
tt 30 km-rel kiteszi uresbe (vagy visszataplalora), es szepen kigurulja a sebes
seget. 
Persze lehetne zuzni "Kelenfoldig", aztan satuval beesni a "Keletibe", de mi er
telme volna? Sporolnal 1 percet a menetidon, a borondpakolaszo emberek mind oss
zeborulnanak, a bufekocsi(k)ban minden osszedolne. Van ertelme? Veszfeknel meg 
ugyis ratesznek mindent, ami van, nem visszataplalassal akarjak megfogni a vona
tot. Bar TGV sebessegeknel mar erdemes lenne feklapot nyitni (mint a repulon), 
hogy nojon a legellenallasa (a leszorito erovel en nem jatszanek).

>az elkerulhetetlen deformaciok miatt az ut kozepen idonkent 
>parszaz G oldaliranyu gyorsulast kell elviselned :-(
Nem vagy te jo fantazialasban :-) Irtam, hogy tekintsunk el a gyakorlati megval
ositas problemaitol. Ha megvan a merev egyenes cso (mintha egy szivoszalat atsz
urnal egy dinnyen), az nem mozog, mitol lenne oldal-G?

>Ugy erdemes roviditeni, hogy feluton 
>aktivan gyorsitasz, a masodik felen meg fekezel. 
Lehet mashogy is? Mondj egy esetet, amikor a gombhuron mozogva NEM a felutig gy
orsito aztan lassito gravitacios eronek vagy kiteve...

>> Szoval ma, Magyarorszagon hoszivattyuzni szemfenyvesztes.
>Magyarorszagnal csak Izland van jobban ellatva hev- es egyeb forrasokkal.

Nem ugyanarrol beszelunk. A hoszivattyus futesi rendszerek a talaj, vagy a mely
ebben fekvo talajvizek homersekletenek ALLANDOSAGAT hasznositjak, nem magat a h
omersekletet! A modszer olyan, mint egy kiforditott hutoszekreny. Van egy nagyn
yomasu hutokozeged, ezt hagyod kiexpandalni a talajban 1m melyen elfektetett cs
okigyoban, vagy a 30-50m mely kutban. Az expanzio miatt a gaz lehul (lasd szoda
patron betekerese az uvegbe), az allandoan 10fok koruli talaj "vegtelen" tomege
 miatt viszont nem a talajt huti le a lehult csokigyo, hanem a talaj melegiti v
issza a gazt a sajat homersekletere. Ezt a felmelegedett gazt felszivattyuzzak,
 fent egy kompresszor megsuriti, a suritessel felmelegszik, es melegebb, mint a
z expanzio elott volt, vagyis hot nyertunk, megpedig tobb hot, mint amennyi ene
rgiat a kompresszor hajtasaba fektettunk. (a ket energia hanyadosa a  "josagi f
ok", korszeru gepeknel ez akar 3 feletti ertek is lehet.) 
A meleg, osszenyomott kozeg atmegy egy hocserelon, a hocserelo szekunder oldala
 a haz futorendszere, vagyis a radiatorokban levo viz, ill. a hasznalati melegv
iz egy kulon hocsereloben, melegviz-tartallyal. 

A gond az, hogy 
1.) a talajban levo egysegeket tul kicsire veve elfagynak. A 150m2 lakoterulet 
kifutesere 4-500m2 koruli talajszondat javasoltak minimalisan, = az egesz udvar
t szet kellett volna bombazni, hogy az egymastol 1m-re, 1m melyen levo csokigyo
 leferjen. Kutas modszerrel 2db 50m mely kut, mert az aramlo talajvizek javitja
k a szonda hofelveteli lehetoseget. Mindket megoldas hatalmas foldmunka-koltseg
2.) a szukseges gepeszet csak egy helyrol szerezheto be, "hatekonysagi" es gara
ncialis okokra hivatkozva nem valaszthatsz tetszoleges tipusu hocsereloket, a k
inalt rendszerek aranyarban vannak.
3.) a kompresszor nem kicsi! Csak emiatt szukseges a min 3x16A (inkabb 3x20-25A
) bevezetese (az elethez amugy eleg szokott lenni az 1x25A), ennek a villamosha
lozat-fejlesztesi hozzajarulasa megint csak horribilis osszeg.
4.) az "ingyen" rendelkezesre allo hot draga villanyarammal szivattyuzod fel. A
 3-as josagi fokot figyelembe veve a hoszivattyuval 1kWh villanyarambol 3x akko
ra homennyiseg keletkezik, mintha siman villamos futopatron lenne. A villamos f
utesnek tehat tokeletesen versenykepes alternativaja, azzal osszehasonlitva val
oban elfogadhato megterulesi idokkel lehet szamolni. Azokban az orszagokban, ah
ol a villanyaram es a vezetekes foldgaz v. nagytartalyos PB-gaz ara (energiatar
talomra vetitve) kozel azonos (pl. Nemeto.), remek alternativa a hoszivattyu. M
o-on, ahol a gazfutes kb 1/4-ebe kerul a villamos futesnek, a megterulesi idok 
a vegtelensegig nyulnak.
5.) a vegtelensegig alatt a kompresszor elettartamat ertem, ugyanis (bar errol 
egy szo nem esik), abban forgo-mozgo-kopo alkatreszek vannak, es nehany evente 
bizony fel kell ujitani, mig egy gazkazan elvileg orok darab, esetleg 20 forint
os tomiteseket kell cserelni a szelepekben.

Szoval a 300eFt gazkazannal szemben egy 2,5millio Ft-os bekerulesi koltsegu hos
zivattyu-hocserelo-kompresszor rendszer all, ami evi 5 honapban hoz(hat) havi 1
0eFt koruli megtakaritast. Ez 21 eves megterules, ha nem szamolom a 2,2mFt-nyi 
tokevel elerheto hozamot, az uzemeltetesi, karbantartasi koltsegeket. Szerinted
 megeri???

Amirol te beszelsz (Izland, termalviz), az arrol szolna, hogy asol egy termalku
tat a telkeden, aztan a feltoro 60 fokos vizet hocserelozod, azzal futod a haza
d. Ezzel kapcsolatban a kovetkezo gondok vannak:
1.) termalforras nem mindenhol van elerheto melysegben
2.) a felszini kornyezet vedelme erdekeben a "faradt" vizet vissza kell preseln
i a fold ala, ez megint csak villamos hajtasu technikaval megoldhato = uzemelte
tesi koltseggel elszalltunk
3.) a kivett termalviz m3-e utan dijat kell fizetni a teruletileg illetekes Viz
ugyi Igazgatosagnak, vagyis a melegviz sincs ingyen.

>A gond csak az, hogy nagyobb egyszeri beruhazast kivanna, ahogy irtad is.
>Erdemes lenne osszeallni 10-20 csaladnak - akkor pedig azt valakinek uzemeltet
n
>is kellene... akkor pedig elobb-utobb szolgaltato lenne belole, aki ugye a
>haszonbol el... de akar az allam is tamogathatna, nem csak szavakkal.
Az allam egyenlore a gazt tamogatja (vagy nem, de az akkor is olcsobb), a hoszi
vattyu csak a jelenlegi legdragabb, villamos futesnek alternativaja. A csaladi 
haz lenyege epp a fuggetlenseg, eszem agaban nincs barmifele tavhoszolgaltatasr
a alapozni a futesemet. Mo-on meg a tarsashazi lakasokba is egyeni cirkot terve
znek, nem egy nagyobb (=jobb hatasfoku) nagy kazant, kozponti futessel, homenny
isegmeres-alapu szamlazassal. Amig viszont a magyar tavhoszolgaltatok hokozpont
i, es nem lakasi homennyiseget szamlaznak, addig b*sszak meg. Szetfuthetnek ege
sz lakotelepeket (meg az utcat a rosszul szigetelt vezetekekkel), mert SEMMIT n
em sporolsz a panelben, ha termosztatos radiatorszelepeket raksz fel. Akkor min
ek kuzdeni, inkabb kinyitom az ablakot, ha meleg van... :(((

>viszont mindenkeppen hasznalj rasegito futest is - kulonben 
>szuksegtelenul tul kell meretezned, ezert nagyon draga lesz.
Ha csak kiegeszito futesnek epittetem ki, akkor valamelyest csokken a kezdeti b
eruhazasi koltseg (nem szamottevoen), viszont valamiert a hoszivattyut nem lehe
t gazkazannal kombinalni, a hoszivattyu csak villamos futesre tud rasegiteni. A
 villanyfutes horribilis ara miatt viszont ez a megterulesi ido meg vegtelenebb
, mint a fenti esetben.

Mikor nekialltunk epitkezni, kimolyoltam en mindenfele technikakat, kertem araj
anlatokat hoszivattyura, a fenti eredmennyel. Kertem ajanlatot napkollektoros m
elegviz-csinalasra is. Az se jott ossze, mert az olcso gazos melegviz helyett o
da is villanybojler kell kiegeszitesnek, es ha 3 felhos nap van zsinorban, leur
ul a puffertartaly, villannyal csinalsz mindent. A napkollektor nagyon jopofa d
olog a nyaraloba, ahova csak nyaron megyunk, napsuteses idoben, meg nagyon jo l
ehet medencet futeni, (ami nelkul kibir az ember 1-1 napot), de erre futest, me
legviz-ellatast alapozni egy even at lakott epuletben Mo-on lehetetlen. Amig vi
szont olcso gazzal nem kombinalhato, nincs mirol beszelni, a beruhazas ktge mia
tt Mo-on nem versenykepes. 

Kertem ajanlatot falfutes/hutesre is. Az is egy szep elmelet, de csak ablaktala
n helyisegekben mukodik, ha nincs szekreny a fal elott. Ilyen lakas viszotn sze
rintem nem letezik. Raadasul a falhomerseklet nem lehet tul alacsony, mert akko
r kondenzviz-kivalas van rajta, vizes, peneszes. Szoval husiteni lehet valamenn
yit, de ha biztosra akarsz menni, akkor vegy melle egy split-klimat is, javasol
tak. Raadasul a falhutes dragabb lett volna, mint 3 split-klima.

Hat igy nem lett az en hazamban semmi korszeru es kornyezetbarat gepeszet... :-
/
Fogash

> Feladó: krumplipure_uh.liameerf
 Irasodban elegge tomoren fogalmazol, ahogy azt mar emlitettek, nem is
lenne gond, csak olykor mondanivalod tobbertelmuve valik.
 Probaljuk meg kibogozni.

>Mi akik az anyag egy aprócska koncentrálódott halmazán születtünk és
élünk, ...
 Ez a sor nagyon szep, csak ott teves, hogy nemcsak egy aprpcska halmaz az
az adattar, mely minket illet, bar ki tudja, ez egy kulon es tudomanyos
vitatema lehetne.
>..sokáig nem gondoltuk, hogy a fény is anyag.
 Ez az a gondolatmenet, mely kovetkeztethet arra, hogy maga az anyag
oszthatosaga egyenlo kelene legyen a szamtani vegtelennel. Az egy mas
dolog, hogy gyakorlatilag keptelenek vagyunk ugyanezt megvalositani. De
letezhet termeszetes mikroreszecske amikrol meg fogalmunk sincs, nem
tudjuk detektalni, azonositani..
 >Aki az anyagról meglehetősen sokat és használhatót megtanult, azt vsz.
>nem érdekli már kínzóan, hogy van-e még külön hordozója is.
  Azt kelene tisztaba tegyuk, mettol meddig anyag az anyag. Lehet ez is
erthetetlen mondat, de ugy fest, hogy maga az anyag terfuggo. Pl. ha egy
atomszerkezet korul hianyozna a ter, maga az atomszerkezet szetesne,
valszinuleg a csillagvarosnak tuno atommag sem allna ossze.
  Akkor pedig mi a ter? Allo kozeg, vagy aprocska anyagreszecskek
fenysebesseggel valo haladasa minden iranybol minden iranyba? (Ezert mar
egyszer kaptam Gyulatol)
  Ahoz hogy a nevezett gravitacio hatasat kifejtse es megorizze oriasi
tavolsagban is, valami a terben kel terjedjen. Hat mi lehet az a valami
ha nem anyag? Ami igaz, ezeket a hatasokat, mukodesi elveket ma mar
egyszeruen egy egy matematikai formulakba csomagoljuk, es egyszeruen
kizarjuk a Newtoni mehanika mukodeset. Bar ha reszletesen elemeznenk,
nem is tudom miert nem mukodne?  Hullam a viz felszinen sem lenne, ha
maga a viz hianyozna.
>Kérlekszépen a dolog szerintem úgy áll, hogy az anyag makacsul
>leplezi közvetítőjét/hordozóját. Vagy nincs is neki, s csak ő van. Ha
>nem hiszed, találd meg a módját, hogy kellene szóra bírni.
   Amig a hatasokat erezzuk, nem tagadhatjuk le. Valoban egyszeruen csak a
szorabirasrol van szo. Ha az embernek nem lennenek egyeb gondjai is,
talan tobb idom lenne a szorabirasra. Ezt az idot is egyre jobban
lopkodjak tollem, es mar sokkal kevesebb maradt mint amennyit
hatrahagytam :-))
    Udv. Csaba.

Sziasztok!

>Nagyon nagyon furcsa lenne, ha a bioszfera kapacitasa pont eleg lenne
>a termeszetes elnyelesere, de egy picivel tobbet mar nem birna.

Szerintem ez nem ilyen egyszeru. Eddig (az ember elott) nem volt gond ha a
bioszfera alkalmazkodott. Egy kicsit atrendezodtek a dolgok, ahol eddig
erdo volt puszta lett es forditva, esetleg atalakult az eghajlat, nem ott
esett eso ahol eddig, sok faj kihalt, masok jottek letre stb, de a lenyeg
hogy maga a bioszfera 'eletben maradt'. Meg jo is az ilyesmi, serkenti az
evoluciot. Az se gond ha az alkalmazkodas nem azonnal tortenik hanem csak
par ezer vagy millio ev alatt (par fokkal melegebb vagy hidegebb
atmenetileg nem gond, talan hosszu tavon se).
Most ez nekunk nem eleg, az kellene hogy a jelenlegi felallasban maradjon
meg minden (sot akkor is jo lenne ha megallna ha egyebkent eppen valtozas
kozben van a bioszfera nelkulunk is). Kulonben nagyon felborul a gazdasag,
itt-ott ehinseg lesz, ebbol haboruk stb. Es igy ahogy most van kellene hogy
elnyelje a tobblet CO2-t (ugyanannyi erdo mint most vagy legalabbis ott
terjeszkedjen ahol mi szeretnenk stb). Hogy ezt hogyan lehet megoldani az a
nehez kerdes.
Az is nehez kerdes, hogy zajlik-e valami hosszu tavu valtozas eppen most
tolunk fuggetlenul, mert az ember hatasat ehhez kepest kellene vizsgalni
(jegkorszak 'magatol' is tortenik par tizezer evenkent).
 Ennyi. Sziasztok!


      Barna Janos

Sziasztok,

  Csak hogy legyen meg egy hiperbola: ha jol latom, akkor eleg jo
szam az 1 tonna/utas a modern vonatokra (ez gondolom fem foleg).
Ami eleg jol megfelel az autoknak (figyelembe veve elettartamot).
Azaz egy 'ferohely' megteremtese nagyjabol azonos a ket mod kozott,
de a kihasznaltsag miatt a vonat nyer. Itt feltettem, hogy egy
vonat es egy auto nagyjabol azonos anyagokbol, stb. keszul (nagysagrendileg
legalabb).
  Na de mi a helyzet az uttal/sinnel? Odaig jutottam, hogy sinek
eseten egy jo szam az 50-60 kg/m a sinre (de kerdes, hogy ez egy sin
vagy sinpar). Ebbol tudnek durvan becsulni: mondjuk percenkent 
kovetik egymast a szerelvenyek, 250 km/h sebesseggel. Ez azt jelenti,
hogy egy szerelvenynek kb. 4 km sim kell, ami ugy 200 tonna vas.
  Ebbol nekem az jon ki, hogy *ha* jol ki van hasznalva a sin, akkor
lenyegesen kevesebb 'anyag' kell hozza (ut/sin + jarmu) mint az autohoz.
Foleg a kihasznaltsag miatt. Raadasul a kihasznalas nem is remenytelen,
mert egy autopalyan 1 masodperc kovetesi tavolsaggal szamolva es
percenkent es savonkent 60 kocsit felteve, na meg 2-3 ember/kocsit
es ket savot, az percenkent par szaz utas (pont mint egy vonat).
Akkor miert halodik a vonatkozlekedes? Mik az ut/vagany epites
koltsegei?
  Tudom, ki kene epiteni az infrastrukturat iranyonkent 3 sinparra
(egy gyors szemely, egy lassu szemely, egy teher vagany iranyonkent).
Ez annyira draga? Nemeteknel volt szo rola, hogy a sin ugyanugy
'ingyenes' allami szolgaltatas kene legyen, mint az autopalya (es
utana barki hasznalhassa, ne csak az DB).

Gyula