A hetfoi napot Las Americasban, furdozessel toltottuk, ez egy
 gigantikus udulocentrum, semmi szepet nem tudok rola irni, foleg
 hatalmas hotelek vannak, csomo bazar, ahol mindenfele ocska bovlit
 arulnak.
 A tengerparti etteremekben nem erdemes semmi dragabbat rendelni, mert
 azok sem jok, inkabb olcsobb szendvicset-azt legalabb nem tudjak
 elrontani-annyira  Jellemzo az olcsosag, ilyen olcso helyet meg sehol
nem lattam, ennek
 megfelelo a minoseg is-ahogy arra mar korabban utaltam.

 Furdeni viszont nagyon jol lehet, a viz is itt, Playa de las
 Americasban a legmelegebb, leginkabb az Esmeralda hotel mogotti
 strandot ajanlom, a falu vegen, ott ahol a FUN ba:r van-ebben a
barban
 szivesen tartozkodtunk, mert a terasza szep, szep a kilatas a
 tengerre.
 Ahogy az ilyen helyen lenni szokott, rengeteg a jatekterem is.
 Mindenfele vizi latvanyossagra be lehet fizetni, tengeralattjarora,
 delfinnezesre katamarannal, vizalatti mopeden valo buvarkodasra, stb.

 Kedden felmentunk a Teidere autoval, gyalog csak kulon engedellyel
 szabad-hegymaszok figyelmebe.
 Tenyleg olyan a taj , mint a Holdon - ahogy azt mondjak- legalabbis
az
 urhajosok szerint, akik jartak a Holdon.
 Fel ora alatt lehet feljutni autoval, es ezalatt az ido alatt eleg
 nehez hozzaszokni a magassagkulonbseghez, a levego is nagyon szaraz
 volt, nem ereztem tul jol magam. A homerseklet nyaron 40 fok is lehet
 nappal, mig ejjel nagyon alacsony.
 Autoval 2700 meterig lehet felmenni, majd libegovel 3555 meterre,
 innen  25 perc alatt pedig gyalog a hegycsucsra, de csak kulon
 engedellyel, melyet Santa Cruzban lehet beszererezni.

 Az egesz nemzeti parkka nyilvanitott-Parque Nacional de Teide.
 Tul sok minden nem no itt, fontos, hogy nincs se skorpio, se vipera,
semmi veszelyes allatfaj.
 Csodalatos a sok krater, koalakzatok, melyek mindenfele szinben
 pompaznak, feketetol a sotetvorosig.
 Ha valaki Tenerifen jar, szinte kotelezo ide is ellatogatnia.

 Innen utunk tovabbi resze Icod de los Vinosba vezetett, iszonyu
 kacskaringos uton, de vegre lathattam igazi hegyi spanyol falvakat, a
 sok izgalom a szerpentinek miatt megerte.
 Icod nevezetessge a korabban  1000-3000 evre becsult sarkanyfa,
 botanikusok ma mar csak mintegy max 500-600 evre becsulik, ami azert
 szep kor, akarhogy is nezzuk.
 Kb. 16 meter magas a fa, a torzsenek atmeroje kb 6 meter.
 hogy a fat vedjek a latogatok idonkent heves ostromatol, nem lehet
 egeszen kozel menni, megerinteni, egy kis utacska veszi korul, azon
 lehet korbejarni.
 Ennek a fafajnak nincsenek evgyurui, csak a torzsbol indulo
 elagazasokbol lehet eveire kovetkeztetni.
 Erdemes meg it megnezni egy templomot is- Iglesia de San Marco, mely
a 15-16 szazadban epult, a kesobbi evek folyaman tobbszorosere
 nagyobbitottak.

 Hazafele mar autopalyan mentunk, nem vallaltuk a tovabbi
 szerpentineket.
 Renault Cliot bereltunk, itthon Toyota Carina kombink van, igy
 szamomra nagyon rossz erzes volt ilyen kis autoban ulni, mar 100-nal
 ugy ereztem mintha 140-el mennenk, pedig a ferjem hivatasabol
fakadoan
 rengeteget vezet, mar reg tul van a millio kilometeren.
 Egyebkent a spanyolok jol vezetnek, nagy kocsik nem jellemzoek, VW
 Passatbol nem sok van, inkabb az ilyen kis kocsikat reszesitik
 elonyben, valoszinuleg, mert ugysem mennek soha tul messzire, mert
ami
 a penzt illeti, meg tudnak maguknak engedni, mert altalanossagban
 elmondhatjuk, nagyon jol elnek.
 A tenerifei szinvonal az atlag EU szinvonal 80 szazaleka, ami nagyon
 jo, a grazi 90 csak osszehasonlitas keppen.
 Az ingatlanarak kb a fele az osztraknak, talan meg egy kicsit annal
is
 alacsonyabb.
 Sok osztraknak van Tenerife eszaki reszen kis uduloje, es a
 nyugdijasok ott toltik a telet, de a hosszu vakacio szallodaban sem
 ritka.
 Hosszu vakaciora mindenkepp az eszaki resz ajanlott, sokkal szebb,
 minden zold, az idojaras persze valtozekonyabb, esni is szokott, mig
a
 deli reszen szinte soha.

folyt.kov.
Vica

Kedves Utazok !

     Nagyon orulok, hogy olvashatom Fekete Bernadett beszamolojat !!!!

     -----------------------------------------------------------------
     Reszletes informaciok talalhatoak a weblapomon a Ganserndorfi
     safariparkrol.

     Ingyenes a safaribusz !
     Kedvezmeny az AUTÓ-MOTOR ujsag olvasoknak !

     www.nexus.hu/zseninfo

     udvozletem mindenkinek

     Feri

 wrote:
> 
> Van valakinek tapasztalata Korfuval kapcsolatban? Praktikus dolgok erdekelnen
ek
> , mint pl.
> ugyanugy ihatatlanul sos-e a csapviz, mint Kretan, mit erdemes megnezni, stb.
?
> 
> Koszonettel,
> 
> Dori
Szia Dori!

Nem tudom hol ittal Kretan csapvizet, de ahol mi voltunk, ott emberi
fogyasztasra alkalmas volt a viz, eppen ezert nem vettunk asvanyvizet.
Amugy van par latnivalo, de alapvetoen szerintem Kreta kulturaltabb
hely. Nem akarok vitat inditani, de talan azert, mert kevesebb
honfitarsunk jar oda.


Balage

Mysoreba erve riksas hotelkeresesunk itt nagyon jol bevalt. 
Afros, a riksasofor bizonygatta, hogy nagyon jo idegenvezeto, 
korbemutathatja a varost. Gyaloglashoz eleg legyengultem, 
igy megegyeztunk.

Mysore gyonyoru varos. Itt van a hires maharadzsapalota is, 
India egyik legnagyobb palotaja, amelyet egy heten egy este, 
rovid idore tobb ezer apro villanykortevel vilagitanak ki. Lenyugozo 
latvany volt. Indiaiak ezrei vartak velunk egyutt a nagy pillanatra, 
amikor sotetedes utan meggyulladtak a palota villanykorte fuzerei. 

A Lalita Mahal, a volt maharadzsa lanyanak palotajanak meg-
latogatasa utan Afros felajanlotta,  elvisz minket egy muzulman 
nyomornegyedbe, ahol egy fafarago mester lakik. Ott olcsobban 
vehetunk remekmuveket. Egyre sotetebb kisutcakba fordultunk, 
amikor megalltunk egy kopott ketszintes haznal. Gazdaja 
szivesen fogadott. Nekunk pedig leesett az allunk a mester 
munkait latva. Szobrok egymas hegyen-hatan, alig tudtunk 
valasztani. 

Mysoreban nehany napra letelepedtunk, innen jartuk be a kornyek
szent helyeit, kotemplomait es Ooty kellemes kirandulohelyeit. 
Elso nap Shravanabelagolaba  utaztunk egy kis csoporttal. 
Rogton osszeismerkedtunk egy velunk utazo fiatal hindu hazas-
parral, a kisbuszban velunk szemben turbekoltak. Meg is jegyez-
tem nekik: milyen jo latni, hogy Indiaban letezik szerelmi hazas-
sag. A par egyhanguan tiltakozott: - Nem, hazassagunk elott ket
hettel ismertuk meg egymast, frigyunket szuleink hoztak ossze. 
Most ismerkedunk - mosolyogtak egymasra.

Eleinte dus vegetacioju, ontozeses muvelesu kokusz es banan 
ultetvenyeken  vezetett utunk, idonkent rizsfoldekkel kozbeekelve. 
Helyenkent a gatak koze szivattyuzott csatorna vizszintje tobb 
meterrel meghaladta utunk szintjet. Innen mellekagakon, 
lepcsozetesen elvezetve tereltek a vizet a rizsfoldekre. A nagy 
szarazsag miatt a tarozok szintje is igen alacsony volt, helyen-
kent nagy iszapha'tak bukkantak elo a zavaros vizbol. Az ontozott
volgyeket elhagyvan utunk egyre szarazabb, szavannas videken 
kanyargott, a szaraz fu kozul helyenkent elobukkant a voros szinu
talaj, s a szel futta voros por szinezte mindenfele a tajat. Elenk 
kontrasztot jelentett a sokfele e'lo" sovenynek ultetett kekes 
szinu agavekkel es yukkakkal. Az enyhe lankaju dombok utan 
a tavolban sziklas vonulatok tuntek fel, s miutan informacioink 
szerint a dzsaina szent, Gomatesvara kolosszalis szobra (19m) 
husz km-re is ellatszik, szemunk pasztazta a latohatart, ki latja 
meg eloszor. Az utjelzo tabla 12 km-t mutatott, amikor egy 
hatalmas sziklatomb tetejen hatulrol megpillantottuk. Ahogy 
kozeledtunk a sziklatombhoz, a szobor eltunt mogotte, s tobbe 
nem is lattuk, csak miutan a sziklaba vajt 500 lepcsofokot 
mezitlab (!!) lekuzdve, tobb hatalmas sziklakapun es egy 
templomon athaladva hatalmas falakkal korulveve megpillanthattuk 
ujra: maganyosan ott allt Gomatesvara. Mezitelensege a vilagi 
dolgokrol valo lemondast, a merev tartas a tokeletes onuralmat 
jelkepezi. 

Lefele sietosen rottuk a lepcsofokokat, s csak az kesztetett 
pillanatnyi megallasra, hogy egy idos japan part hordarok hord-
szeken vittek felfele az embert probalo emelkedon. Beszallas 
utan maris porzott tovabb kisbuszunk a perzselo forrosagban.
Jo ketoras zotykolodes utan Halebidbe ertunk, s megalltunk a
Hojsalesvara templom elott. A templom elokertje szepen apolt, 
ontozott, ude zold gyep. Az epulet faragott szobraival a kofaragas
csucsanak tekintheto, szavakkal szinte leirhatatlan. A templom 
megtekintese utan tovabb indultunk Belurba. 16 km-es autozas 
utan erkeztunk a Hojsala kiralyok 800 evvel ezelott epitett viragzo 
fovarosaba. Itt a szokasos cipoceremonia utan megtekintettuk a 
csodalatos Csennakesvara templomot, mely csaknem olyan 
allapotban allt ott, mint felepitese idejen, 1133-ban. 

Estere belazasodtam, apam hasmenessel kuzkodott. Csak 
remeltuk, hogy a masnapra tervezett programot tudjuk teljesiteni.

Reggelre en ugyan jobban lettem, apam meg mindig oriasi koveket
erzett gyomraban. Kiados hanyas utan frissen erkeztunk a busz-
indulasra. Nilgiri hegyek fele vettuk az iranyt. 80 km-re Mysoretol 
delre, a Bandipuri vadrezervatum bejaratanal nagy csattanast 
hallottunk a busz alol. Nehany oras technikai szunet kovetkezett.
Mi ekozben nem unatkoztunk, a fakrol korenksereglett majmokkal
szorakoztunk, vagy forditva, ok mivelunk. Apam elovette zsebebol 
a kekszeszacskot, s hamar kiderult, hogy erdekes modon csak a
hierarchikus sorrend szerint hajlandok elfogadni a kekszet. A vezer-
him odatelepedett apam melle, s hiaba nyujtotta a kekszet egy 
picinyet szorongato anyanak, az kozonyosen felreforditotta fejet, 
a nagy him pedig  finoman elvette tole a kinalt darabot. Szepen 
beszelt hozza ekozben, s ugy latszik, jo baratsaggal valtak el, 
nem ugy, mint fiatal indiai baratunk (nem tudom, mit csinalhatott),
de a vezerhim valamin megsertodott, s fogait villogtatva, tatott 
szajjal, nagy fujtatassal rarontott, szegeny fiu alig tudott el-
menekulni elole. A tobbiek persze jot nevettek rajta. Kozben 
elkeszult a javitas, s robogtunk tovabb a Bandipuri Nemzeti Park
kopar erdoin  keresztul. Furcsa volt, hogy a pusztito szarazsag 
miatt a fak lombtalan, kopar agai meredeztek az eg fele, s az ut 
menten mindenutt fustszag terjengett. Az ut ket oldalan kb. 20 
meteres savban az erdeszeti hivatal dolgozoi osszegyujtottek 
es elegettek minden egheto dolgot a fokozott tuzveszely miatt. 
Az ut mellett tobb helyen tabla figyelmeztetett: "Figyelem, elefant
atkeles!".

Nemsokara sorompohoz ertunk, s atleptunk a Mudumalai Vad-
rezervatum teruletere. Valtozott a taj arculata. Eloszor egy nagy
folyomedren haladtunk at, aljan kis patak csordogalt, meredek 
partfalaba vajt vizmosasok arrol tanuskodtak, hogy valaha jobb 
napokat is latott. Ezutan szarazabb, sik videk kovetkezett, 
szavannas-bozotos, elszortan fakkal tarkitva, idonkent zegzugos 
vadcsapasok kereszteztek utunkat, szeles kitisztitott nyiladekok-
kal, szelukon a fak tetejere epitett magaslesekkel. Lepten-
nyomom erdeszeti dzsippekkel talalkoztunk, ugy latszik, a 
vadorok rendszeresen cirkalnak, s jonehanyszor videos turistak-
kal teli szafaris dzsippeket hagytunk le. A terulet vadban gazdag,
tigris, leopard, lajhar, szambar szarvas, elefant es vadbivaly el itt 
meg. Elottunk tornyosult a Nilgiri hegyseg (Kek-hegyek) 2600 
meter magas tombje. Utunk egy kanyar utan meredek kaptatoval
folytatodott, s kezdetet vette a szamtalan hajtukanyarral tarkitott 
fantasztikus utazas, a 2000 meter magassagban fekvo Ooty fele. 
A keklo hegyek felol nagyszeru vizeses tunt elo, a Kallahatti 
vizeses. Ahogy buszunk egyre feljebb kapaszkodott a 
szerpentinen, valtozott a vegetacio: eddig szokatlan, hosszu-
tu"s fenyok csoportjai kozott haladtunk el, a ut szelen oriasi 
termetu yukkak termeses szarai tortek az eg fele 4-5 meteres
magassagba, elszortan kekezust foltokban kemenylombu
eukaliptuszokat lattunk, majd kesobb, amikor az ablakokon 
szinte huvos levego (14-15 C fok) aradt be, hatalmas,
evszazados cipruserdok kovetkeztek. Suru lombkoronajuk alatt
itt-ott csillant csak meg a napsugar a felhomalyban. Udezold
re'tek, itt nem latszik csapadekhiany, bovizu patakok, ontozott,
muvelt szantofoldek. A zoldsegtermeles, fokent a sargarepa a 
hely specialistaja. Az arusok mindenfele csokorszam kinaltak
csodalatos szinu pucolt sargarepajukat. 



(folyt.kov.)

Sziasztok!

Nyaron, ugy augusztus kornyeken  kulfoldre szeretnenk utazni,
egy hetre autoval. A lehetseges uticelok: Gorog-, Olasz- avagy
Spanyolorszag.
Legfobb problemank a szallas, es itt jon a keres: amennyiben
valamelyikotok tudna ajanlani tapasztalat, ismeretseg alapjan
egy kellemes apartmant /utazasi irodanal, vagy anelkul/ negy 
szemely reszere /vagy ketto ketszemelyest/, kozel a tengerparthoz,
szemelyenkent 15-20eFt-ig, nagyon megkoszonnenk!
Minden otlet, megoldas erdekel, es tanacsok is, hova erdemes
menni a fennt felsorolt orszagokon belul. /20-23 evesek vagyunk/.
Elore is koszonjuk!

Szabolcs