Elozo levelem folytatva, vegul is gyorsulasnak nevezheto, amikor egy
terben halado tomeg azonos utszakaszokat egyenlotlen ido alatt teszi meg.
A feladat csak az utszakaszok hosszanak azon meghatarozasa, hogy valoban
egyenloek legyenek.
Lehet e egy kulso megfigyelo szempontjabol gyorsulo a tomeg, mert o
latja, erzekeli, es ki is meri a gyorsulast(zuhanas, szabadeses), mig ha
a megfigyelo epp e tomegben van egy zart rendszerben, nem erzekelve a
gyorsulashatast, azonosnak tekintheti az egyenlo idointervallumban
megtett  egyenlotlen utszakaszokat?
>Zoli
> Paradoxonok feloldásához nem árt tudni, miként rövidülnek meg
>gyorsított testek.
Esetunkben az ileto tomegnek (testnek) fizikai meretei is vannak.
Sokszor emlitettem, e mereteket kulso tenyezok hatarozzak meg.
Ha a ter nem rendelkezne tulajdonsagaival, vagy ha el tudnank kuloniteni
az anyagot a 'tertol', ugy hogy azt semmi se vegye korul, az ileto tomeg
(anyag) elemei homokszemcsekent "szetesnenek".
Igy termeszetes, hogy a terben valo allapot, gyorsulas, holle't stb. is
befolyasolja az anyag mereteit, de vajon mindenkep rovidules all fenn?
A kontrakcio vagy dilatacio fugg a gyorsito ero iranyanak hatasatol.
Ket angol csillagasz kiserlete, egy erre a celra megalkotott rudat
lezerrel merve kimutatja, hogy az nemcsak a vizszintes es fuggoleges
allapotanal valtoztatja mereteit, de megkissebbe valik, amikor a rud egyik
veget  galaxisunk kozepe fele iranyitjuk.
Surites all fenn, mert a rud alulrol volt megtamasztva (rogzitve).
Vajon nyulna e az ileto rud, ha azt a fenti vegetol ingakent fuggesztenenk?
Bizonyara a tul kicsi foldi 'g' gyorsulasi ero hatasara ezt nehez lenne
kimutatni, de amennyiben egy test eseteben a gyorsito ero elulrol hat  es
kifele iranyulo, (avagy huz) az ileto test merete a gyorsito ero
fuggvenyeben novelni fogja mereteit, akar az ileto anyag deformaciojaig
(szeteseseig) is.

>3 urhajó követi egymást, azonos távközzel, orületes sebességgel.
>Elottünk húznak el éppen. A középsobol a parancsnok fényjelet küld
>elore-hátra egyszerre két hajójának, hogy gyorsítsanak egyet.
> A három hajó így mindenképp közelebb kerül egymáshoz, szerintünk!
Erdekes felvetesek, de forditsuk meg a kiserletet, vajon ugyanaz e az
eredmeny?
Legyen a harom hajo ugyanolyan tavolsagra, de mar nem haladnak oriasi
sebesseggel, hanem allnak. A megadott fenyjelek, radiohullamok ugyanugy
kozlekednek, vagyis keses nelkul.
Engedjuk a kulso megfigyelot 'oruletes sebessegges', aztan a raketakhoz
erve meg gyorsitsunk ezen a sebessegen.
Aztan ha meg tobb alloraketa is lenne a sorban, surgonyoszlopokhoz
hasonloan, a megfigyelo ugyanazt tapasztalna, avagy a gyorsitas
fuggvenyeben a raketak szamara valoban kozelebb kerulnek egymashoz,
csokken a koztuk levo tavolsag, holott ok valojaban allnak.
Hat vajon e paradoxon is nem a ter-tomeg kozotti viszony? Mert ahogy a
filozofusok ia allitjak,:"ket egymasnak ellentmondo allitas kozul
mindketto
egyszerre nem lehet igaz. Vagy csak az egyik igaz, vagy egyik se."
Udv. Csaba.