Kedves Gyula!

>   Viszont lenne nekem is egy kerdesem: Oroszeknal volt divat (nem tudom
mikor),
> hogy a halozat *nincs* foldelve, minden le van valasztva. Innentol kezdve
> fold es villanydrot nem razott. Ezert nem volt pl. vedofoldeles egy csomo
> orosz berendezesen (amitol persze eletveszelyes lett, ha Magyarorszagon
> hasznaltak). Ennek a megoldasnak mi a hatranya, illetve miert nem ez
> terjedt el a vilagon? En ertem, hogy elmeletileg tok jo a vedofoldeleses
> megoldas *is*, de hogy oszinte legyek, annyi szablytalanul szerelt
> foldelest lattam, (Nyugat-)Nemetorszagban *is*, hogy ketsegeim merultek
> fel az epeszusegunk irant... Valaki elmagyarazna ez miert jobb megis?
Jo dolog a vedofoldeles, es mint irod, veszelyes is lehet.
A folfuggetlen rendszer nagyon jo lenne, ha minden csatlakoztatott keszulek
'tokeletes' volna. Sajnos az alkalmazott vezetekek, meg egyeb alkatreszek
(nem csak elektromos) nemelyike eleg jelentos szivargassal (es kapacitassal)
bir. Ezert, ha statisztikailag nezzuk, a foldfuggetlen rendszer egyfazisu
szisztemaban eppen felfeszultsegen tartja a Foldet. Haromfazis eseten elvben
meg igy is nulla marad a Fold potencialja, de_csak_a_csillagponthoz_kepest.
Ekkor mar ugy nez ki a dolog, hogy az egyik vezetek mindenkeppen raz!! Ez
raadasul nem stabil allapot, mert asszimetrikus terhelesnel jelentos
csillagpont-eltolodas lephet fel. Egy egyebkent is veszelyeket hordozo
rendszerben, erdemes torekedni az egyertelmusegre. Ezert a vedofoldeles MA'R
HA SZABALYOS, tovabb novelheti a biztonsagot. Eppen a csillagpont-eltolodas
"kompenzalasara" vezettek be a nullaval egyesitett vedofold rendszert.
Sok, altalam is ostobanak tartott rendelkezes van, de csak egyet emlitek : a
furdokadak kotelezo foldelese.
 Kommentar : ha mar olyan hulye valaki (esetleg csak szerencsetlen), hogy a
kadban szeret (villany)borotvalkozni, vagy hajat szaritani, akkor
"biztositsuk" mar szamara egy halalos aramutes lehetoseget:-((

Udv : Pista

Sziasztok!

Starters:
 >Ilyen alapon viszont mar a gorogok is "felfedeztek", hogy a Fold
 >gombolyu... de ez illegalis modszer, mert azt is "felfedeztek", hogy
 >lapos, csak a masik tippjuk jott be. Egyiket sem ellenoriztek.
Ellenoriztek, csak nem Homerosz koraban. Arisztotelesz mar
felsorolta a Fold gomb alakjara vonatkozo bizonyitekokat.
Eratoszthenesz meg is merte a Fold nagysagat. ( Jo masfel
ezer evvel kesobb a matematikusok tanacsa tobbek kozott
az o (eleg jo) eredmenyere hivatkozva vonta meg az anyagi
tamogatast Kolumbusztol - jogosan. Ha nincs ott egy
Amerika, aligha ter vissza az Admiralis. )
Hipparkhosz mar ismerte a Hold meretet es tavolsagat.
Arisztarkhosz a Nap tavolsaganak meresere tett kiserletet.
Annyit legalabb megkapott, hogy nagyobb, mint a Fold.
Ez ervnek sem rossz a heliocentrikus rendszer mellett, bar
konnyen kivedheto azzal, hogy az egitestek eteri osszetetele
szamit, s nem a meretuk. Cicero (jo, o romai volt) pedig
megirta az elso(?) urutazasos sci-fi-t (Scipio a'lma),
amelyben gomb alaku a Fold. Csupancsak jol tippelt?

Udv,  Kalman

Koszonom mindenkinek a segitseget. Kozben meg eszembe jutott egy kiserlet
ami a temahoz kapcsolodik:

Az ember egyik kezevel megfog valamilyen "aramot", a masik kezeben pedig egy
fenycsovet tart (nem tudo hogy sima neoncsovet-e), ami vilagit. A cso masik
vege a levegoben log (tehat nincs zart aramkor). Letezik-e ilyen kiserlet,
vagy csak kepzelodom, ill. hogyan mukodik ez a dolog?

SB

> Felado :  [Finland]

<<>Az idegi mukodes nagyon lassu, egy szamitogep
Nem ertem a kerdesed. Hogyhogy milyen fizikai alapon?>>>

Arra gondoltam, hogy nem lehet ugyan olyan jelenseg, mint 
az ingervezetes, ingeratadas, pontosan a sebesseg miatt. Az 
EM pedig ezt koveti, tehat az sem lehet nagyobb sebessegu.

<<>altal kivaltott hatas (erzes), eloidezze benned azt a
>megtanult informaciot. Nem tudok elkepzelni "zold alma
>sejtcsoportot" vagy ilyesmiket.
Akkor hogy kepzeled el?>>

Az informaciot azert tudjuk megkulonboztetni, mert mas 
erzest (nem psihologiai, szellemi erzesrol beszelek) valt 
ki bennunk. Minden bejutott inger a szervezetben, egy 
hatast valt ki (kibillent, egy addig , stabil allapotot, 
amely utana, az eletfenmaradas torvenye kovetkozteben 
visszabillen eredeti allapotaba)  amely erzes formajaban 
jelentkezik. No az entropia es utana vissza all az eredeti 
entropiaszint. Mivel minden informaciot azert tudunk 
megkulonboztetni, mert elternek egymastol, ezert az 
eloszervezet informacio felismeresenek lehetosege szinte 
korlatlan. Nem fugg egy memoria kapacitastol, hanem az 
eloszervezet, kibillentheto egysegeinek szamatol es azok 
konbinaciojatol .

<<<Az idoalapu tudat definicio egy kisse tag. Pl. ha a 
hidrogenatomban
keringo elektron keringesi idejet tekintem az alap 
idoegysegnek,
akkor mar a vizmolekulanak is van elemi tudata.>>>

Az eletfunkciok ciklusosak, ilyen ertelemben milliardos 
idoalappal rendelkezunk. En ugy gondolom, hogy a kulso idot 
kell erzekeljuk a tudatos cselekedethez.

<<Hogy magyarazod a tudatlanbol tudatosba valto agymukodest?
Pl. a megszokott uton valo vezetes nem tudatos de tudatossa 
valik,
ha egy gyerek megkozeliti az ut szelet. McFadden ezt is 
EM mezovel magyarazza.>>>

En ezt ugy gondolom, hogy az egyed csak magaert cselekszik, 
a leheto legjobbat teszi az adott korulmenyek es sajat 
kapacitasa fuggvenyebe. Azert valik tudatossa mert megerzi 
a hatast. Az elektronikai kapuknak fogalmuk sincs mi 
tortenik rajuk nezve. A dontest a tervezo feltetelei 
szabjak meg. A folyamatot az energia elloalito, atalakito 
erzekeli. 

Udv. Szocs

> Felado :  [Germany]
>   Viszont lenne nekem is egy kerdesem: Oroszeknal volt divat (nem tudom
mikor),
> hogy a halozat *nincs* foldelve, minden le van valasztva. Innentol kezdve
> fold es villanydrot nem razott. Ezert nem volt pl. vedofoldeles egy csomo

Nem tudom, mi volt ott a szokas, de amit a kerdesben felteteleztel, az
szerintem nem megvalosithato. A halozatrol rengeteg fogyaszto mukodik. Mar a
kapacitasok, szivargo aramok elrontjak a szigetelest, a rendszer ohatatlanul
beall valamilyen feszultsegre. Eleg egyetlen rosszul szigetelt keszulek, es
stabil kis forrasellenallasu feszultsegen van a halozat. Es meg jo, ha az a
feszultseg nem nagyobb, mint a nevleges...  Rengeteg kis levalaszto trafoval
lehetne javitani a helyzeten, az meg nagyon draga lenne.

Gyanakszom, hogy nem foldeletlen halozatrol lehetett szo, hanem egy
alapvetoen hibaaram-jelfogoval (fi-rele) biztositott, egyebkent normalisan
foldelt 0-ju halozatrol. Ezt nalunk is hasznaljak, csak mi nem teszunk fel
egy lapra mindent, hanem a fi-relen tul a foldelt keszulekhazakat vagy
kettos szigetelest is alkalmazzuk egyutt a fi-relevel. A kulonseg csak
annyi, hogy ott annyira biztak a releben, hogy megengedhetonek tartottak a
kevesbe biztonsagos, egyszeres szigetelesu keszulekeket is.

A fi-relet kis egysegenkent, tipikusan lakasonkent alkalmazzak. Nagy otlet,
azt csinalja, hogy meri a halozat ket vezeteken folyo aram kulonbseget. Ez,
ha minden jol megy, eppen 0, ami belemegy a fogyasztoba, ki is jon belole.
:-))) Akkor lehet 0-tol eltero, ha a fold fele is folyik egy kis aram, pl.
egy onkentes villanyszerelo testen keresztul. Ekkor a fi-rele bontja az
aramkort. A megoldas nalunk is divatba jott, ezt minden tovabbi nelkul lehet
hasznalni foldelt konnektoros szerelesnel is.
Nem csak kozvetlen aramutest harit el, hanem ha egy keszulek testzarlatossa
valik, vagy tul nagy belso szivargoarama van a foldelt burkolat fele, akkor
is levag. Ez pedig nagyon elonyos, mert ha a vedofold nem a legjobb, pl
vizvezetekcsore tekert korrodalt drot, akkor megelozhet egy kesobbi
aramutest.

> orosz berendezesen (amitol persze eletveszelyes lett, ha Magyarorszagon
> hasznaltak). Ennek a megoldasnak mi a hatranya, illetve miert nem ez
> terjedt el a vilagon? En ertem, hogy elmeletileg tok jo a vedofoldeleses

Szerintem a nagyon "orosz" kutyu fi-rele mellett sem a legbiztonsagosabb,
mert mi van, ha megse mukodik eleg jol vagy eleg gyorsan, esetleg olyan
szerencsetlen helyen es pillanatban kapja az utest a felhasznalo (az se
mindegy, a sziv eppen melyik szakaszaban van a pumpalasnak mikor meguti a
villany) hogy az a rovid ido is bajt csinal, amig levag a rele.

Semmit se tehet termeszetesen a rele, ha nem a fold fele, hanem a masik
vezetek fele folyik az aram, pl. konnektor szereles kozben. Ilyenkor nincs
hibaaram, a "szerelo" ugy terheli a halozatot, mint egy normal fogyaszto.

A rossz vedofoldeles nagyon veszelyes. Itt az is elofordulhat, hogy egy nagy
hazban egy csomo keszulek vedofoldje jol ossze van kotve egymassal, de nincs
jol a foldre kotve. Ennek az lehet az eredmenye, hogy egyetlen testzarlatos
keszulek miatt az osszes tobbi tokeletes szigetelesu keszulek kulso femhaza
razni fog!!! Beleertve villanyboylert, mosogepet, amik vizes padloju helyen,
furdokad folott stb. mukodnek. A ketkezes razasnak is jo az eselye, vizcsap
van a kozelben, amit nedves kezzel szokas fogdosni. Valosagos hazi
villamosszek. Ez nem vicc, zuhanytalca is olt mar embert.

A munkahelyemen fordult elo, hogy elszakadt a konnektorok foldjet osszekoto
vezetek. Ennek az lett az eredmenye, hogy egy csomo PC femhaza razott. Itt
nem volt zarlatos egyik keszulek sem, viszont zavarszuro kondenzatorok
vannak beepitve, kb 47 nF-osak, amik ilyenkor kapacitiv feszultsegosztokent
mukodve nagyjabol 120V-ra allitjak be a dobozok feszultseget. Ha jo sok
ilyen keszulek van parhuzamosan, akkor a kondenzatorok is parhuzamosan
kapcsolodnak. Mikrofarad nagysagu kondenzator mar nem kis aramot tud 50Hz-en
szolgaltatni. (50Hz, 120V, 1uF: 18mA)

Nagy madarak: szerintem ha az ok elektromos, akkor valoszinuleg a kapacitiv
aram miatt nem szallnak ra a nagyfeszultsegu vezetekekre. A nagyobb madarnak
nagyobb a felulete es igy a kapacitasa a fold illetve a masik fazisok fele,
igy nagyobb aram folyik bele a laban keresztul. Ahhoz a sasnak se eleg nagy
a szarnya, hogy elerje a tobb meterre levo masik drotot. Ilyen talan a tarto
keramiak kozeleben fordulhatna csak elo. A tobb szaz kilovoltos halozatokban
semmi vezeto sincs tul kozel a drothoz.
El tudok kepzelni eleg foldhozragadt mechanikus okot is: esetleg a testehez
kepest vekony droton nem tudja magat jol egyensulyozni, es leborul szegeny,
aztan loghat fejjel lefele mint a denever...  :-)))

Udvozlettel, Jozsef (villamosmernok)

On Sat, 28 Jun 2002  wrote:
>   Nem kell olyan messze menni. Legkozelebb amikor borotvalkozol, lathatod,
> hogy Te sem tagulsz. Vagy ha megis, az nem ettol van :-)
>   A BB elmelet az Einstein egyenletek megoldasa *homogen es izotrop*
> anyageloszlasra. A valosag persze nem ilyen, ott vannak egyenetlensegek.
> Ettol persze nem borul fel az elmelet, csak nem altalanos ervenyu.
> Lehet perturbacioszamolassal, hidrodinamikaval kiboviteni az elmeletet
> es az jon ki, hogy bizonyos meretek felett a helyi egyenetlensegek nem
> szamitanak. Ez a 'bizonyos meret' a galaxis halmazok korul van. Idoben
> valtozik, hogy eppen mi a hatar. Ha erdekel, 'Jeans mass' a kulcsszo.
> Ami ennel kisebb, azt gyakorlatilag hidegen hagyja a vilagegyetem tagulasa
> (elhanyagolhato a hatas, bar letezik -- egyszer kiszamoltam). E felett

(nem akarod nagyjabol leirni ide?)

> viszont az egyenetlensegek kiatlagolodnak.

Ez a hatas meretben (vagy tomegben vagy nemtommiben) linearis
(a fentiek alapjan gondolom nem), vagy milyen jellegu? Es ezekszerint
elegendoen hosszu ido alatt pl a kotott elektron hullamfuggveny is
szamottevoen "kitagul" ?

Az utazo fotonok hullamhossza a tagulas hatasara (utazas kozben) valtozik,
nem? A foton ezekszerint nem esik a 'bizonyos meret' ala?



[Koronczay David]