Ugy latszik, nem jol fogalmaztam, mert mind a ketten felreertettetek. A 100%
nem
arra szandekozott vonatkozni, hogy az "asszonyok 100%-a" elveszitene a
nevet,
hanem arra, hogy az asszonyok (hagyomanyosan) "a nevuk 100%-at" veszitik el.
Magyarul az eredeti nevukre SEMMI nem utal.

Ha jol latom, erre egyelore meg nincs pelda a magyar hagyomanyokon kivul.

Attila irja:
>  Egyébként az Általad leírt esetekre tudom azt is javasolni, hogy
> "first name" gyanánt az illető keresztnevét adjuk meg, ne azt, hogy
> "Mihályné". Ha ugyanis egy űrlapot kell kitölteni, ahol mondjuk az

Az illeto "first name"-e az utlevel szerint Mihalyne, tehat azt KELL beirni,
minden mas variacio hibas adatkozles lenne. Minel hivatalosabb az urlap,
annal inkabb hibas, barmilyen fura is az eredmeny.

Udvozlettel,
Jozsi

Köszönöm az infokat a pejoratív / melioratív témában.
Nem tudja valamelyiktek megmondani, hogy a "Gyalog galopp" (Monty Python)
anyagnak mi az eredeti angol címe, és hol van a hálón angolul, magyarul
hozzáférhetően?
Úgy emlékszem annak idején találkoztam vele, de akkor még nem kellett...
ivan

A NYELV 0061-ban írta La'ng Attila D. >:
>  Nagyon jól teszi, mindazonáltal hadd szóljak, hogy _a_ Yudit
>szövegszerkesztő. Magyarban kiteszik névelőt dolgok előtt.
Szerintem sokkal jobb volt névelő nélkül. Nem véletlenül visel női nevet a
program. A szerzőjének igenis joga van antropomorfizálni, természetesen nem
tudományos esszében. Számokra is, dolgokra is mondjuk: ő, bizalmas
stílusban. Én ekként értékelem Yudit elől a névelő elhagyását.

Üdv: Attila

A(z) NYELV 0061-ban irta La'ng Attila D. >, 
[Felesegek neve ( 85 sor )] c. leveleben:

>  Mas nepeknel tobbfele variaciot tapasztaltam. A Sogunban peldaul
>megfigyelheto a kozepkori szamurajnevek hajlekonysaga. Hosnojenek
>lanyneve Akecsi Mariko (apja Akecsi Dzsinszai), ferje neve Toda
>Buntaro. Altalaban Toda Mariko neven szerepel, de mas valtozatok is
>elofordulnak: Toda Buntaro Mariko, Toda Mariko-no-Buntaro, Toda
>Mariko-no-Buntaro-no-Dzsinszai, Toda Mariko-no-Buntaro-no-Hiromacu
>(Toda Hiromacu, a klan feje utan), Toda Mariko-no-Akecsi Dzsinszai.

Attila, azert a Sogunt nem vennem keszpenznek, sem nyelveszeti, sem
neprajzi, sem tortenelmi szempontbol.

En peldaul epp ezeket a neveket nem talaltam soha logikusnak, ha Akecsi
 Dzsinszai lanyarol van szo, mi a banatnak irja pont forditva?
Szerintem Akecsi Dzsinszai no Toda Mariko kellene, hogy legyen. Nagy a
gyanum, hogy Clavell amerikai leven angolosan es amerikai lazasaggal
megforditgatta a nevek sorrendjet, hogy egy jo nagy baromsag suljon ki
belole (Toranaga sokfele neveben meg nagyobb a kavarodas).

Toda Mariko no Buntaro - Toda Mariko Buntaroja????? Itt meg a
megforditas is osszekavarodott.

Am lehet, hogy tevedek, Sabolc-szama talan majd kijavit.

--
Udvozlettel,
Bandey

HIX Editor 1.15beta6

Kedves Tamás! 

Egy pár számmal ezelőtti NYELV-ben írod: 
>A fgr. nyelveken kívül (tudomásom 
>szerint) csak a 'másfél' számnév mutatható ki más nyelvekben, így a 
>szláv nyelvekben (vö. orosz "poltora"), és esetleg a latinban 
>"sesqui" (< "semis qui"?). 

Valamint több germán nyelvben is: vö. német "anderthalb", holland
"anderhalf", ill. dán és norvég "halvanden".

A "másfél" mintájára képzett számnevek egy különleges formáját őrzi a
skandináv nyelvek közt a dán. A dán nyelv az 50-90 számneveket a huszas
számrendszerben fejezi ki, a húsz szó elé téve a megfelelő szorzót, amelyek
közt megtaláljuk a harmadfél, negyedfél és ötödfél szavakat (a "|" jel csak
az értelmi tagolást jelöli):

50: halv|tred|sinds|tyve (harmadfélszer húsz = 2,5 x 20) 
60: tre|sinds|tyve (háromszor húsz) 
70: halv|fjerd|sinds|tyve (negyedfélszer húsz = 3,5 x 20) 
80: fir|sinds|tyve (négyszer húsz) 
90: halv|fem|sinds|tyve (ötödfélszer húsz = 4,5 x 20) 

A harmadfél, negyedfél, ötödfél szavakat a dán önállóan (már) nem használja.
Pontosabban, a fenti hosszú formákat a dán a beszélt nyelvben, ill.
szóösszetételekben (pl. ötvenéves) lerövidíti, így lesz az ötven halvtreds
(harmadfél), a hetven halvfjerds (negyedfél) és a kilencven halvfems
(ötödfél). 

A fenti rendszer eredetét nem ismerem, de a finn forrás nagy valószínűséggel
kizárható, már csak azért is, mert a Finnországhoz közelebbi skandináv
nyelvek (svéd és norvég) egyike sem ismeri a fenti rendszert - ők ugyanúgy a
tizeseket számlálják, mint pl. a magyar.

Elképzelhető-e amúgy, hogy a germán nyelvekben, ill. a magyarban is használt
félóra-megjelölés (pl. fél öt = valójában ötödfél, vagyis négy és fél óra,
ami a németben "halb fünf", a dánban "halv fem") is ennek a "másfeles"
rendszernek a maradványa?

Gyuri

Kedves Attila!

hix.nyelv #61, Láng Attila D.:
> Viszont valamit hiányolok: a szlovénban legjobb tudomásom szerint van
> egy <rj> betűkapcsolat is, amelynek ejtése nem /rj/, hanem egy külön
> hang; sose sikerült erről pontos információt szereznem, de mindig azt
> gyanítottam, hogy a szlovák ŕ (r') betűvel azonos. Így van? 
A szlovénban ugyan van "rj" betűkapcsolat, de ejtése 'magyaros' 
/r/+/j/. Ugyanígy két hangként (kemény msh+/j/) ejtendő mint az "lj" 
ill. "tj" betűkapcsolat a "Ljubljana" ill. "tretja" szavakban (ez 
utóbbi szép illusztrációja a <http://www.ijs.si/lit/audio/182.mp2>; 
címen lévő félmegás dalocska, melynek szövege (más szlovén 
hangmintákkal együtt) megtalálható a 
<http://www.ijs.si/lit/slovene.html>; oldalon. Az együttejtés kérdése 
csak akkor merülhetne fel (az "lj" ill. "nj"-hez hasonlóan), ha az 
"rj"-t nem követné magánhangzó, pl. a szóvégen, de ebben az esetben 
írásban el is marad a "j", vö. "slovar" 'szótár' : "slovarji" 
'szótárak'. További információul: a "narje" szó fonetikus jelölése (e 
szerint az "r" kemény, a "je" emelkedő diftongus) megtalálható a 
<http://alibaba.ijs.si/~stermole/Podjuna/Images/RikarjaVas.gif>; 
címen. 
Az egy általános szláv "szabály", hogy a lágy "r" hang előbb 
keményedik, meg mint a lágy "l". A szlovénban pedig a gyakorlatban ez 
utóbbi is megtörtént: csak szó végen, ill. msh. előtt ejtendő, de ott 
is opcionális. Praktikusan csak a "záhonyi délkörtől" keletre fekvő 
szláv nyelvekben maradt meg a lágy "r". 

Az "r" a szlovákban is kemény. Az éles ékezet az "r"-en (U+0155, 
U+0154) hosszan ejtett magánhangzós "r"-et jelöl, pl. a "vr'ba" 
/vr=:ba/ 'fűz(fa)'(a hosszú vokális "r" a szlovákon kívül csak a 
szerb-horvátban létezik). Ugyanígy az "l" betűre feltett éles ékezet 
(U+013A, U+0139) a hosszú vokális "l" jele pl. "stl'p" /stl=:p/ 
'oszlop' (ez az "oszlop" szavunk eredetije). Ez utóbbi nem 
tévesztendő össze az aposztróffal felékelt "l"-lel (U+013E, U+013D), 
amely a lágy "l" mássalhangzó jele (az aposztróf a hacsek [kis "v"] 
ékezet grafikai variánsa felnyúló kisbetűkön [azaz "t", "d", "l"], 
ill. a nagy "L"-en), így pl. "l^ad" /l'ad/ 'jég'. 
Ehhez kapcsolódik, hogy a lágy "r" (mely a szlovákban egybeesik a 
kemény "r"-rel) a csehben, a lengyelben és részben a szorb nyelvben 
réshangúsodott (affrikálódott), majd a további változás eredménye a 
cseh hacsekes "r^" (U+159, U+158) /rS/ ill. /rZ/, a lengyel "rz" 
digráf /S/ ill. /Z/, valamint "p", "t", "k" után a felsőszorb 
hacsekes "r^" /S/ v. /s'/, és az alsószorb akutos "s'" (U+015B, 
U+015A) /s'/. (Egyéb helyezetekben a szorbban kemény "r" van, még pl. 
a "re^c^" (U+0072, U+011B, U+010D) /rjetS/ szóban is, vi. a helyzet 
ugyanolyan, mint a fenti szlovén "narje" szóban.)

Kedves Attila!

hix.nyelv #61, Mártonfi Attila:
> Akkor még nem láttál embereket összekavarodni fonetikai tanulmányaik
> során a mély (ők úgy értik alsó nyelvállású) és a magas (felső
> nyelvállsú) magánhangzók értelmezésével. 
Egy diszciplína nem kényszerítheti rá a terminusait a többire, még 
akkor sem, ha ezt alappal teszik.  A fonológia keretén belül igazad 
van, de azon kívül a modellrendszer már más, más szempontok szerint 
absztrahál, és esetleg éppen a fonológia egyes megnyilvánulásái 
minősülnek másutt slendriánságnak.  A "kedvencem" az, hogy az a 
szótagon belüli emelkedő hangzósság ki lett kiáltva univerzálénak, és 
az ezt megsértő szótagkezdetek kezdő hangjairól ki lett jelentve, 
hogy azok nem a szótag részei. Ennek értelmezésével még én is 
összekavarodtam, holott a magas-mély többféle jelentéstartalmát elég 
jól sikerült magamban szétválasztani...

> Csak azt érteném meg, miért kell két terinális jegy helyett négy
> binárisat használni. Képtelen vagyok felfogni a binaritás 
> forszírozását azokban az esetekben, amikor a valóság (elvileg vagy 
> gyakorlatilag) terinális.
Hát, úgy vettem észre, hogy a "világ" veled ellentétesen halad :-): 
mintha már a bináris jegy is lejárt foglalom lenne, itt vannak az 
unáris attribútumok.

Kedves From:, a kiferdí'tett!

hix.nyelv #, :
> Ez egy vilagos felreferdites, ami az angol "rule of thumb"-
> bol jott.
Szerény ismereteim szerint az angol "rule of thumb" magyarul két 
külön fogalmat jelent. Egyrészt jelenti a magyar "ökölszabály"-t, 
azaz 'a gyakorlati életből vett elv'-et, másrészt -- és ez az eredeti 
jelentése -- 'szemmérték'-et, 'hozzávetőlegesség'-t. Ez utóbbi a 
hajós nyelvből való: egy felnőtt ember egy méterre a szemtől 
kitartott hüvelykujjának szélessége kb. két fokpercet jelöl ki az 
égen, ami gyors, de pontatlan helymeghatározást teszi lehetővé. 
Hogy a magyar "ökölszabály" honnan, jön, azt nem tudom, de véleményem 
szerint sem szerencsés a "rule of thumb"-ot 'hüvelykujj' szabályként 
fordítani egyik jelentésében sem. Viszont figyelni kell arra, hogy az 
"ökölszabály" szó nem használható az angol szólás második 
jelentésében.

subscribe

Kedves TIPP!

A felesegnevekkel kapcsolatban:

Olaszorszagban az en nevem: Izabella Végh in Vidoni. Tehat az a Vegh
Izabella, aki belehazasodott a Vidoni csaladba. Az  "in" -ban -ben hatarozo
szo. Mondjuk az mas lapra tartozik, hogy en a Végh Izabella in Vidoni format
hasznalom, amikor hasznalom, hiszen mindenyutt elegendo az eredeti nevem,
ettol nem tagitok.

Amikor hazasodtam (urrrrram isten mar evszazadokkal ezelottnek tunik!:)))
mar ervenyben volt a kulonfele nevek valasztasanak a lehetosege. A nekem
legszebbnek tunot valasztottam volna, Vidonine Végh Izabella-t de nagyon
kertek, hogy ne tegyem, nekik akkor nagyon nehez lenne ezt igy
anyakonyvezni. A legnagyobb szomorusagomra engedtem a keresuknek. Akkor
lettem en a magyar anyakonyvezeskor Vidoni Gabriele Francescone, az olaszok
(akik a magyar utlevelemben latjak) legnagyobb megrokonyodesere.

Mindenkinek tovabbi kellemes TIPP-elest kivanok:

Izabella