In article >,  writes:
> Sziasztok!
>
>   Vonalkod-olvasot kellene programoznom, s ebbol kifolyolag neztem at az
> archivumot. Sok hasznos infot talaltam, de volna ezzel kapcsolatban egy
> kerdesem.
>
>   Sokant tanacsoltak, hogy _billentyuzetre csatlakoztathatot_ hasznaljunk.
> Ez hogy is megy a valosagban? Mit kell hova kotni?

Az olvasobol kijovo kabel vegen van egy PC billentyuzet dugo es egy PC
billentyuzet aljzat. A dugot a gep billentyuzet aljzataba, a billentyuze-
tedet az olvason levo aljzatba kell bedugni.

Maga az olvaso pedig kepes a PC billentyuzet altal hasznalt soros protokoll
szerinti billentyulenyomas-uzenetek generalasara. Tehat ha a "szeme" ele
kerul egy vonalkod, akkor elkuldi azt a szekvenciat a PC-nek, mintha a meg-
felelo szamot begepelted volna a billentyuzeten.


Udv

ifj. Petri Andras

Hali !

A 1344-os CODER-ban
Kedd, 2001. november  6.-an irta :

>Az eletben nagyon sok dolog megoldhato, csak egyes dolgok egyszeruen,
>masok meg baromi bonyolultan. De ez szerintem az egyszerubbek kozul
>valo. Nem igenyel iszonyatos szakertelmet.

Haaat erosen elterne errol a velemenyem. Ez a terulet erosen
gyerekcipoben jar, meg e mar a most fellelheto szakirodalom megemesztese
is igen nagy szakertelmet igenyel.
En csak azt lattam,hogy egy evfolymatarsam mit ossze szivott a
szakdolijaval, pedig azon "csak" fekete-feher videokeprol kellett
kulonbozo iranyokba allo negyzeteket haromszogeket, es koroket
(ovalisokat) felismerni.
Szoval egyszerunek semmikeppen nem neveznem.

>> Eppen ezert kell a tartalma es nem a keppontok, vagy bitkep alapjan
>> osszehasonlitani. Arra gondolok, hogy pl. az ujjlenyomat azonositasban
>> programmal kijelolnek jellegzetes pontokat (kb. 15-20-at, ha jol
emlekszem).
>> Ezt tekintem pl. ez esetben az ujjlenyomat tartalmanak lekepezesen,
ezeket a
>> jellegzetes pontokat. Azutan mar ezeket a lekepezeseket hasonlitjak
ossze es
>> hasonlosag ill. egyezes utan a teljes kepeket.

Kozelitesz az igazsaghoz. A sz.gepes azonositasban 15-16 jellegzetes
pontot azonositanak.
De talan erdekes tudni, hogy sok orszagban ha a szakerto 8 pontot tud
azonositani, akkor ez alapjan mar akar halara is itelhetnek.
Amugy az ujjscanner sem teljesen feketefeher, amit en ismerek az 256szinu
keppel dolgozik.

>Az ujjlenyomatos modszer is jo, csak az alakfelismeres talan
>bonyolultabb dolog.

Mivel lattam kozelrol hogy megy ez, mondjuk ugy hogy az ujjlenyomatos
azonositas bonyolult, a masik meg meg ennel is bonyolultabb.

>Meg ott mondjuk egyszerubb ezt megvalositani, mert ujjlenyomatnal a
>vonalak szamitanak, mig szinek nem; vagy hatter van egy adott pontban,
>v. borlec.
Csak a pontos terminologi a miatt : "Fonalaknak" hivjak oket, nem
borlecnek

>Mig egy fenykepnel sok egyeb dolog van rengeteg szinnel. Bar
>fotoretusalo progikban szokott lenni olyan muvelet (a neve most nem jut
>eszembe), amivel a konturokat kiemeli, es fekete alapon piros meg zold
>vonalakbol allo rajzot kap az ember. Ilyen eljarassal talan megoldhato
>lenne.
Ez csak a felismeres elokeszito folyamata. Az igazi nagy szam akkor
kezdodik, amikor egy analitikus leirast probalsz alkalmazni a meg mindig
meglehetosen szabalytalan (nagy szabadsagfoku) kepekre.

>
>Ezt en is igy gondoltam, csak erre irtam, hogy bizonyos merteku
>hasonlosag (mondjuk 90%) eseten ajanlja fel.

Ez akkor megoldhato, ha a felvetel bizonyos parametereit megbizhatonak
vagy ismertnek feltetelezhetunk.
Az ujjlenyoat azonositonal pl az ujjat adott szoghataron belul kell a
scannerre helyezni.

>Bizony. Meg az is, hogy egy szemely fenykepenek megadasa utan megkeresi
>a keptarban, ha mar van ilyen. (Marmint nem ua. kep, hanem ua.
>szemelyrol egy masik.)
>De ez mar rendorsegi arckepnyilvantarto-rendszer lenne.

Ez is egy biometriai azonositasi forma. De itt feltesznek ismert
parametereket. Az ilyen nyilvantartos kepek altalaban szabvanyos
beallitasban szabvanyos meretben keszulnek. Egyebirant olyan viszonylag
egyszeru elemek alapjan azonsitjak a szemelyeket, mint a szemek
elhelyezkedese az arcon egymashoz, a fulekhez kepest.
Ezeket a parametereket meg plasztikavala is nehez megvaltoztatni. (a
szemet ritkan tudjak odebb tenni  valakinek.)
Ezen kivul figyelnek meg par parametert, ami azonban igazabol mind jol
merheto parameter.


>> > (Szerintem ez a helyzet, bar nem vagyok egy kepfeldolgozasban jartas
>> > guru.)
>>
>> En sem, de nagyon izgat a feladat.
>
>Remelem, hogy sikerult masokat is felcsigaznunk, es valaki megcsinalja a
>progit.
>(Es persze megosztja velunk is - ha mar ilyen jo otleteket adtunk. :) )

Ja, és ha amugy sincs kedve egy ilyen progival dollar milliokat
keresni.....  :-))

--
Udv : Csiszar L. http://www.stadium.hu/szt
HIX Editorral keszult level.    www.nexus.hu/vili71   HE 1.15beta

Sziasztok!

Engem is nagyon erdekel a titkositas.
Nemreg kerdeztem, hogy ki tud Pascalban mai algoritmusokat, melyek
megbizhatoak, biztonsagosak.
A RSA es a tobbi erdekelne. :))
Valamint ki tud magyar weblapot, ahol reszletesen lehet olvasni
algoritmusok leirasat, titkositasi elmeleteket?

      Csaba

Sziasztok!
Szeretnem megkerdezni, hogy Delphiben lehet-e dbf file-okat lezarni
vagy atkodolni ugy, hogy mas ezeket a dbf file-okat netudja felhasznalni
sajat programban vagy edit szerkesztovel ha megnezi akkor felismerhetetlen
legyen a file tartalma?
Az igazsag az, hogy mar a programot megirtam(telefonkonyv) es az adatbazisat
utolag szeretnem megvedeni attol, hogy mas is felhasznalja.
Valami egyszeru modszer van-e ra?

A valaszokat elore is koszonom!

HALI !


Akkor itt a kapocs köztetek, mert én naponta foglalkozom mindkettővel.

A dolog egyszerűnek tünik, de sok a buktató. Ez attól függ......

Ugyanis léteznek letölthető komponensek, amelyek
a BDE nélkül, nativan lehetővé teszik a .dbf állományok
megnyitását. (hogy most a 'DDE-vel távvezérelt' Excellel elő se
hozakodjak).

Ilyeneket találsz a
http://www.torry.ru/
http://delphi.icm.edu.pl/
http://www.delphisource.com/

cimekről elindulva.


A problémáid hálózatos környezetben a zárolással lesznek.
És mivel irni is akarsz a .dbf-be, nem árt tisztában lenni azzal,
van-e és milyen indexállomány ?
Ugye az eredetti .ntx-ek csak kisebb programoknam felelnek meg,
normálisabb .cdx-et használni, de akkor meg a Delphi-s rész
kerül hátrányba.
Ámbár az is ellképzelhető, hogy azóta olyan komponens is felkerült,
amelyeka .cdx-et is támogatják.


Sziasztok
Sanyi(aki van)

HALI !

 írta a következő üzenetben: ...
>
>A segitsegeteket szeretnek kerni. Jovore vegzek hazank egyik muszaki
>foiskolajan es bizony nekem is diplomamunkat kell majd csinalnom. A
>legnagyobb baj az, hogy pillanatnyilag nincs semmi epkezlab otletem. Ami
>adott: Delphi 4.0, 5.0 MSSQL Server 7.0 es par ev jartassag adatbazis
>kelzelesben. Szoval otleteket varnek maganba. Meg van egy par honapom
hatra,
>de mar most szeretnek nekiallni, nem akarom az utolso pillanatra hagyni
>(pedig ugy sokkal izgalmasabb).
>
>Elore is koszi.

Ugye nem mással akarod megiratni ?
Vagy ha már igen, akkor ugye fizetséget is igérsz érte ?
Ha igen, akkor ugye ki is fizeted ?


Bocs, hogy kisség cinikus vagyok, de épp most jártam meg egy
szakdolgozat irással.

Komolyra forditva a szót.
Az, hogy 'pár év jártasság az adatbáziskezelésben ' azt mutatja nekem,
hogy valamire azért eddig is használtad a Delphit, nem ?
Szerintem ne távolodj el attól a témától, amivel eddig is foglalkoztál.
Hiába mondanám,  hogy egészségügy, ha ezt a területet nem ismered.
Számlázó/ készletnyilvántartó programodat megirtad már, gondolom.

Szia,
Sanyi(aki van)

> =======================================================
>Felado :  [Hungary]

>  Sokant tanacsoltak, hogy _billentyuzetre csatlakoztathatot_ hasznaljunk.
>Ez hogy is megy a valosagban? Mit kell hova kotni? (Meg nincs meg az olvaso,
>csak nem ertem a dolgot...)

Egy T-elágazoval van megoldva. a program nem veszi észre, hogy a bill. v. a
leolvasó adta a jelsorozatot

TEHÁT semmit nem kell hozzá programozni!!!! (clipperes tapasztalatból tudom)
******************************************************

Üdv. Tamás

Sziasztok!

Köszi Tamás ) az ötletet, erre nem is gondoltam! ;)

Igen, Clippert nagyon szeressem!

Egyébként sok nyelvet kipróbáltam már és tudok is programozni bennük!
Ezek: Assembly, Basic, C(++), Clipper, DBase, Delphi, Java, Pascal
Ami nálam bejött az a Delphi, Pascal, Assembly hármas!!! A Clipper-t már
rég nem használtam!!!! :)

Na Minden jót!

Csokis

Sokant tanacsoltak, hogy _billentyuzetre csatlakoztathatot_ hasznaljunk.
Ez hogy is megy a valosagban? Mit kell hova kotni? (Meg nincs meg az olvaso,
csak nem ertem a dolgot...)

Sziasztok!

Szóval fogunk egy bárkódolvasót /vonalkód-, ugyan az.../, mely a
billentyüzetre köthetö. Ez az égvilágon semi mást nem csinál, mint a
billentyüzet protokoljának megfelelöen továbítja a beolvasott adatot. Ezt
teljesen autómatikus. Semmi programozás nem kell hozzá.
Ha megveszed az olvasót, látni fogod, hogy kábel a végén kettéválik, van egy
bemenet - ide dugjuk a bill csatlakozóját, és van egy kimenet, amit meg a
gépbe kötünk. /meg van még egy külön tápkábel... de ez gondolom világos :)))
/ Semmi szoftver nem kell... olyan mintha a gépre két billentyüt kötöttél
volna sorba. És már lehet is becsippantani az adatot.
Ez azalap felálás. Kiterjesztve a dolgot, észre fogod venni, hogy mégis csak
van egy kis füzetecske a dobozban, ami mindenféle ronda bárkódokkal van
telefirkálva. Ez a programozásra szolgál... de inkább mondanám beálításnak.
Egy csomó dolgot be lehet állítani vele, úgy, hogy beolvasod ezeket a
speciális vonalkódokat. Például milyen tipusú vonalkódokat fogadjon el,
tegyen e a karakter sorozat végére entert, milyen nyelvü legyen... itt a
billentyüzetnek megfelelöt kell beállítani. Aztán biztos lesz még egy tucat
extra, ami már a gyártótól függ. A mellékelt könyvben minden le vagyon irva.
Aztán elképzelhetö, hogy hiányozni fog ez a füzet, és egy lemez lesz mellé.
Itt ugyan az a szitu, csak itt nem vonalkodokkal kell programozni, hanem a
mellékelt softtal. Ezek nagyon primitivek. Kapcsolokkal állitod be, azt amit
fent irtam.
Ebböl már látod, hogy programból nézve neked abszolult nem kell foglakozni a
bárkódolvasóval. A te programod úgy kapja meg az infó,. mintha
billentyüzetröl érkezet volna... pontasabban nem mindha... hanem tényleg
onnan jött.

Daruka Mihály
www.laststars.com