Kedves Csak Peter!
Csak most ertem ra valaszolni. A leveled szamos jol megfogalmazott ervet
sorol fel, de megprobalom megvilagitani, mire alapozom korabbi velemenyemet.
Hamvas Bela mas irasait nem ismerem, de ha (buborek) Zoli kommentar nelkul
idez gondolatokat tole (nem eloszor), akkor feltetelezhetem, hogy ezek az
idezetek onmagukban is jelentenek valamit, es igy megitelhetok barki
szamara, sot megitelendok.
>Hamvas Bela allitasa teljesen helyenvalo. A mostani europai nyelvek a
>konkretum/objektum vilagszemlelet leirasara "szakosodtak". Akkoriban a
>szimbolumok, elvont jelentesek, okkult fogalmak az elo nyelv reszekent
>szerepeltek, ma pedig mas nyelveket kell segitsegul hivni, ha ezen
>targykorokbol melyebb jelentestartalmu allitast szeretnenk
>megfogalmazni.
A beszelt nyelvek mindegyikenek hasonlo tulajdonsagai vannak, es voltak
minden idoben, igy nincs ertelme a mostani europai nyelveket mas (valaha
volt) nyelvektol kituntetni sem felmagasztalolag, sem eliteloleg. A beszelt
nyelvek mindegyikenek van egy olyan resze amely a konkretumok/objektumok
leirasara vonatkozik, es szoros osszefuggesben van a nep eletmodjaval, es
van egy olyan resze, amely lehetove teszi az ettol valo elvonatkoztatast, es
az emberi gondolatvilagok megalapozasat. Az eletmod valtozasaval a nyelv is
egyutt valtozik, de ezek a valtozasok sokkal inkabb a valtozo konkretumok
vonatkozasaban figyelhetok meg. A nyelvi kozosseg tagjai nagyobb reszenek
sohasem volt szuksege az okkult fogalmakra, mivel azok sohasem a nyelvi
kozosseg belso gondolatvilagahoz tartoztak. A nyelvi kozossegek osszes
elvont fogalma, szimboluma, es vallasi, illetve mondavilaga teljes egeszeben
illeszkedik a beszelt nyelvhez, annak szerves, belso reszehez tartozik. Az
okkult fogalmak mindig valami tobbnyire kulso, neha belso, de mindenkeppen
teljesen uj, az adott kornyezettol idegen gondolatrendszer reszeikent
jelennek meg, amelyekre eppen azert nem leteznek regi fogalmak, mert nem
reszei a nyelvi kozosseg gondolatvilagainak.
Egy osi nyelv emlekeivel szembesulve nem csak az elvont fogalmak jelentenek
nehezseget, hanem az eltero eletmod miatt a hetkoznapi elet megertese is.
Nagyon sulyos hiba azonban Hamvas Bela reszerol ebbol barmifele osi korabeli
felsobbrendusegre kovetkeztetni, es a tenyek szandekos elferditese ennek a
devolucionak hirdetese. Bar az eletmod kulonbozosege mindenkeppen egyuttjar
bizonyos lefedhetlenseggel a mai, es korabeli nyelvek kozott akar azonos,
akar idegen nyelvek eseten, azonban a mai nyelvek ettol fuggetlenul sokkal
gazdagabbak. Ennek egyik oka eppen az, hogy a mai nyelvek sokkal tobb
kultura ertekeit gyujtik magukba az immar sok evszazados globalizacios
folyamatok eredmenyekeppen, es ha van valami a mai nyelveket megkulonbozteti
a korabeli nyelvektol, az eppen ennek az egyre inkabb minden emberi kulturat
magaba otvozo osszegzo hatasnak tudhato be. A masik oka a kulonfele nemzeti
nyelvek tudomanyos igenyu fejlesztese, irasbeli rogzitese, es kutatasa.
Korabban ez az osszegzo egybeolvaszto hatas nem igazan ervenyesulhetett,
mivel a kulonbozo kulturak talalkozasanal a kulturak megutkoztek egymassal,
es az erosebb megszuntette, vagy magaba asszimilalta a gyengebbet. Igy
merultek nagyreszt feledesbe pl. a keresztenyseg terhoditasaval az okori
europai nepek kulturai, vallasai, illetve a gyarmatositas idejen egesz
foldreszek nepeinek kulturai. Manapsag egyre vilagosabba valik vilagszerte,
hogy eroszakkal nem lehet egybekovacsolni az emberiseget ugy, hogy kozben a
Fold bele ne pusztuljon, vagy maradandoan bele ne nyomorodjek. De az egyre
masra szuleto tarsadalmi meretu szovetsegek (ENSZ, EU, NATO, stb.) ellenere
az emberek gondolatvilagaban ez a globalizacio gyakorlatilag alig mukodik,
es meg mindig realis a vilagmeretu konfliktusok fenyegetettsegenek erzese.
Ugyanis az atlagemberek nem szeretnek kilepni a sajat gondolatvilagukbol, es
nem is teszik, amig ra nem kenyszerulnek. A mai politikusokat pedig eleg
egyszeru osztalyozni aszerint, hogy inkabb elringatjak az embereket a sajat
kenyelmes zart vilaguk latszolagos nyugalmaba a korlatlan fenntarthatosagot
hirdetve hazugul, vagy inkabb megprobaljak felkesziteni az embereket a
globalizacios folyamat tarsadalmat probalo konfliktusaira. Irhattam volna
ide meg azt is, hogy a vallasokat, vagy kulturakat is egyszeru ezek alapjan
osztalyozni, de sajnos ez az osztalyozas unalmas lenne, hiszen egyik vallas,
vagy kultura sem tud univerzalisan nyitott lenni a tobbi kulturaval szemben,
es a vilagon egyetlen kultura sem vallalta fel a globalizacio lehetseges, es
szukseges kovetkezmenyeit. Nincs a vilagon jelenleg egyetemes igenyu
mindenkit befogado kultura. De ez csak a jovo szempontjabol problema, bar
nagyon komoly, es sulyos problema. A mai europai kulturak nagy resze mar tul
van a mas jellegu kulturakkal valo megismerkedes megrazkodtatasan, es nagyon
lassan, csoportonkent, es egyenenkent kulonbozo sebesseggel, de ismerkedik
mas kulturak fogalmaival, es gondolataival, es kozben hatarozottan, es
folyamatosan egyre gyarapodik nyelvi vilaga is.
>>... pusztan a hitre epitkeznek, logikailag azonban sem bizonyito,
>>sem cafolhato jelleguk nincs, azonban eppen ezert szinte minden
>>hitterito szovegnek, es minden bizonyithatoan nemletezo dolgok
>>letezeseben hivo vallasnak elmaradhatatlan kellekei.
>En meg nem hallottam bizonyithatoan nem letezorol, mondj egyet. A
>szavaid alapjan szamodra minden vallas "bizonyithatoan nem letezo"
>dolog hive ?
Pontositok: bizonyithatoan nem letezo> bizonyithatoan elkepzelt> tulvilagi.
Reszletesebben. Ha olyan dolgok letezeseben hiszunk, amelyek definicioja
eleve kizarja, hogy meggyozodhessunk a dolog letezeserol, tehat az
igazolasra nincs mod, akkor logikailag nem vagyunk alaposak. A matematikaban
ezt axiomanak nevezik, szigoruan jelezve ezzel ennek a definicionak
igazolhatatlan jelleget. A logikai megalapozatlansag oka lehet logikai
igenytelenseg, es a gondolkodas szertelensege, vagy ismeretelmeleti
kenyszeruseg. Logikai igenytelensegrol akkor beszelhetunk, ha az axiomak
elvont gondolatokat, es bonyolult fogalmakat tartalmazo allitasok, amely
gondolatok, es fogalmak nincsenek logikailag megalapozva. Logikai
szuksegszerusegrol akkor beszelhetunk, ha az axiomak olyan magatol ertetodo
egyszeru allitasok, amelyekben a fogalmak melyebb definiciojara nincs is
lehetoseg, azokat mint elemi tapasztalati tenyeket kell elfogadni. Valoban,
szamomra minden tulvilagi elemekre epito vallas hivoje igenytelen a hiteben,
hiszen a valos vilag magyarazatahoz egy olyan tulvilagot definial, amelyrol
persze mar semmit nem allithat a bizonyitas igenyevel, viszont barmit
szabadon fantazialhat a teljes igenytelenseg korlatlan szabadsagaval.
Termeszetesen az emberi ismereteknek is megvannak a maga ismeretelmeleti
korlatai, amelyeken senki emberfia, legyen az tudos, vagy ateista nem lephet
keresztul, emiatt minden logikai gondolatmenet vegso soron valamifele hitre,
maskeppen mondva axiomatikus alapokra vezetodik vissza. Igy peldaul a sajat
letezesunk, vagy a korulotunk levo vilag letezesenek kerdese is tartalmaz
egyfajta hitet, de ez a hit minosegileg kulonbozik a tulvilagi dolgokban
valo hittol. Ugyanis itt csupan az erzekeinkben valo hitrol, vagyis a
"valosag" fogalmanak elfogadasarol van szo, mig a tulvilag egy ettol
logikailag is kulonbozo vilag, amelyrol a vallasos ember is pontosan tudja,
hogy maskeppen jelenlevo a szamara, mint az a valosagos vilag, amelyet az
erzekszervei kozvetitenek. Minden normalis hivo, vagy nem hivo ember el
tudja kuloniteni a valosag fogalmat akar a kepzelet, akar a tulvilag
fogalmatol, es amikor valaki erre nem kepes, azt koros allapotnak, vagy
korosan befolyasolt allapotnak tartjak. A valosag, vagy a letezes fogalmait
tehat axiomatikusan kell rogzitenunk a hetkoznapi fizikai tapasztalatunkra
alapozva, es persze nem art, ha meg tudjuk kulonboztetni ezen fogalmak
elvontabb ertelmezeseit is (pl. a gondolat, vagy a kepzelet letezese, az
ember belso gondolatvilaganak valosagossaga, stb.).
A valosag fogalmanak tisztanlatasa, es a valosagban eszlelt dolgok
fogalmainak osszesege onmagaban nem jelent emberi vilagkepet, hiszen az
embernek egy olyan belso gondolatvilagra van szuksege, amelyben a valosagot
helyesen tudja modellezni, es ez alapjan a jovobeli cselekveset optimalisan
meghatarozni. Az ember belso gondolatvilaga szuksegkeppen egeszul ki tovabbi
hitbeli elemekkel, amelyek elsodlegesen a valosagos dolgok kozotti kulonfele
osszefuggesek felismerese, kezdve az egyszeru tapasztalatokbol kovetkezo
elemi osszefuggesekkel, folytatva a bonyolultabb termeszeti torvenyekkel,
majd befejezve a minden gondolatunkat osszefogo elvi vilagkeppel, amelyre
mindenkeppen szukseg van, hiszen a valosagos dolgok kozotti osszefuggeseket
csak hellyel-kozzel ismerjuk, igy ezek ismerete sem ad teljes
gondolatvilagot. A belso gondolatvilagunk eme legatfogobb kerete a vallasi
meggyozodesunk fuggvenye, es a tulvilagi elemekben hivo vallasok kozos
jellegzetessege, hogy valamifele mesebeli, tulvilagi mondavilagot epit fel
az emberek szamara, amit orok idoktol valo igazsagkent hirdet, es amelyben a
mesevilag ellenorizhetetlen szalakon kapcsolodik a valosaggal, osszezavarva
a valosag, a kepzelet, es a letezes alapfogalmainak axiomatikus tisztasagat
is. Altalanos gond ezekkel a vallasokkal az, hogy osszeutkozesbe kerulnek
mind egymassal a talalkozasukkor az elvi fantazialasok kulonbozosege miatt,
mind a valossaggal a termeszeti torvenyek melyebb felismeresekor. En
ateistakent ugy gondolom, hogy bizonyosan kell lenniuk olyan
osszefuggeseknek, amelyek a termeszeti torvenyeket, es a belso
gondolatvilagunkat osszefogjak, de ezeket jelenleg alig ismerjuk, es esetleg
soha nem is ismerhetjuk meg teljesen, azonban ez semmikeppen sem indokolja,
hogy szigoru logikai elvek, es bizonyitekok hianyaban ragaszkodjunk
barmifele mesehez csak azert, mert tudasunkban kinzo urt erzunk. A tudasunk
hianyossaga eppen ugy letezo dolog, mint maga a valosag, es az ezt alcazo
tulvilagi hitek csak nehezitik tudasunk reseinek pontos felfedezeset, es
betomeset. Aki ezen szempontok ismereteben olvassa a legkulonbozobb vallasos
igehirdeteseket, azok szamara nyilvanvalo lesz az a szinte univerzalis
tekintelyelvu ervelesi mod is, ahogyan a vallasok probaljak megalapozni
magukat, vagy vedeni magukat a ketelkedoktol, idegen befolyastol,
elpartolastol, stb. A vallasok eme onvedelme annal hatasosabb, minnel
harciasabb. Sajnos a tiszta logika nem a vallasok nyelvezete. A vallasok
termeszetesen nem csak onvedelmi elemeket tartalmaznak, es a hivok szamara
minden vallas csupa jot iger, de a vilag jovoje szempontjabol sajnos nem
sokat jelent, hogy egy-egy vallas mit iger arra az esetre, amely soha nem
kovetkezik be, vagyis ha a vilagon mindenki egyetlen vallas hivojeve valik.
Ezenkivul a vallasok rengeteg koltseges ritualis elemet tartalmaznak,
amelyek jatekszinre viszik a mesevilag elemeit, es tobbnyire pozitiv
muveszeti ertekek felmutatasa mellett, de a logikai megalapozottsag
hianyaban, gyakorlati potcselekvesi kurzusokban probalnak igazolast nyujtani
a hivoknek.
>Viszont elottunk mar nagyon sok bolcs(pl. Hamvas Bela) elorebb haladt es
>egyesek remek konyveket hagytak hatra, amely kapaszkodokent szolgal azon
>a bizonyos uton a beteljesules fele. Ha ennek a megertesere meg nincs
>megfelelo nyitottsagunk, akkor nem szabad nyilatkozni rola.
Tobb konyvet irtak annal, semhogy egy egesz emberolto alatt
vegigolvashatnam, meg ha mas dolgom nem is lenne. Igy hat nagyon is
megrostalom, hogy mit veszek a kezembe, es az sajnos nem jo ajanlo szamomra,
ha a vett idezetekkel nem tudok egyeterteni. Ez persze nem jelenti azt, hogy
ne haladnek a sajat utamon, es ne olvasnam azt, ami szamomra szukseges.
>>Gyorsabban oregszenek a nepek annal, semhogy lenne eleg idejuk
>>megerteni a vilagot, amelyben elniuk muszaj, akar ertik, akar nem.
>Sajnos ez a altalanosan elfogadott gondolkozas. Mindent gyorsan, sietve.
>Sosincs ido, mindig rohanas...
A szamunkra adatott ido annyi amennyi. A bennunket elaraszto informacio-ozon
is egyre inkabb novekvo, es nyilvanvalo, hogy nem tarthatunk vele lepest.
Kizarolag a megfelelo szelekcioban lehet barmifele bizodalmunk. De jol
szelektalni nagyon is komplex feladat, amellyel nem mindenki kepes
megbirkozni. Fogyasztoi tarsadalom csavarjai lettunk minden teren, es csak
egeszen vilagos, es esszeru kivalasztasi strategiakkal orizhetunk meg
valamit is magunkbol. Ehhez pedig sokkal inkabb a valosaghoz szorosan
illeszkedo tudomanyos elmeletekre van szukseg, nem pedig a regevilagban
gyokerezo elavult, magaba burkolodzo, egymasnak ellentmondo, a mai kor
kihivasait nem ismero vallasokra. Es persze harmadik alternativakent a
semmittevo, nemgondolkozo sultgalambra varas sem segit azon, hogy puszta
kiszolgaltatottjai, es eszkozei legyunk a minket manipulalni igyekvo
nagyravagyoknak.
Udv: Takacs Feri
|
