KEDVES KONYHA tarsak!
En mar olyan regen nem irok, hogy biztosan nem is emleksztek ram.
Vegh Izabella vagyok, majdnem harminc eve (Urrrrrram Isten!!!!) elek
Velenceben es egy utazasi irodat vezetek. Elejeben neha kozbekotyogtam, de
idohiany miatt csak olvaslak Benneteket, meg arra sincs idom, hogy a
jobbnal jobb recepteket kiprobaljam, pedig sokszor csorgo nyallal olvasom a
KONYHA-t.
Mivel mas barataimnak leirtam egy tegnap esti velencei vacsorat, bekuldom a
KONYHA-ba is, a tema idevag, hatha egy valakit is erdekel, akkor mar
megerte. Akit nem erdekel, nyugodtan lapozzon tovabb, nem haragszom meg:))))
Lido di Velence egyik leghiresebb nagyszalloja tegnap unnepelte 100 eves
evfordulojat, ebbol az alkalombol unnepseget tartottak, vacsoraval
egybekotve. Erre meghivtak bennunket is ferjemmel egyutt.
A szallodat mar ismertem, dolgoztam is vele tobbszor, de errol az oldalarol
nem, no meg nem tudtam, hogy az osparkja ennyire nagy es gyonyoru.
Pontosan 1900 julius 5-en nyitottak, és az akkori unnepseget ideztek most
fel, csak akkor 100 vendeg volt, es egy oraval kesobb kezdtek a bulit. A
menu is ugyanaz volt, mint szŕz evvel ezelott.
Egy leeges, tobbszori atalakitas, ket vilaghaboru nyomai utan, de szepen
mukodik ma is a szŕlloda. 1991-ben volt az utolso nagyobb restauralasa. Itt
jatszodik Thomas Mann Halal Velenceben cimu halhatatlan regenye, amit
1911-ben irt, majd amibol Visconti 1970-ben gyonyoru filmet forgatott. A
filmhez nem csinaltatta a jelmezeket, hanem mindnek eredeti, korabeli
ruhanak kellett lenni. A ridikulok, ekszerek, diszito elemek sem lehettek
masolatok. A butorzatot, csillarokat, a parkban a viragokat mind az 1911
-es formara alakitotta at. Elegendo fenykep adat alapjan csinalta persze.
Az osszes velencei nemesseg osszeallt, hogy a padlasokrol, regi nagy
ladakbol eloszedtek a szulok, nagyszulok ruhait, kellekeit, hogy Visconti
maniakusan preciz igenyeit kielegithessek a film erdekeben. Megvolt az
eredmeny.
Nekem ujdonsagnak szamitott, hogy az 1997-ben forgatott Angol beteg Kairoi
szallodai jeleneteit is itt forgattak. Ezeken kivul szamos filmet.
Az estely:
Amint a kozonseg erkezett, sok hostess fogadott bennunket, mindjart a
kezunkbe nyomtak egy-egy aranyozott kituzot, amelyet a szalloda
emblemajaval diszitettek. Kulonfajtat a ferfiaknak es masfajtat a noknek.
A koktel mindjart a Halal Velenceben filmbol ismert nagy szalonban fogadott
bennunket, termeszetesen csodalatosan fel volt "oltoztetve" az epulet, a
hatalmas feher marvany oszlopok nagy aranyozott szalagokkal, masnikkal,
stb. stb. Az asztalok diszitese is kulonlegesen szep volt, viragokkal,
arany diszitesekkel, szalagokkal, masnikkal. Rengeteg virag, noveny, no
ezek kulonben is vannak a hotelben.
A nagy szalonban volt egy nagyon jo zenekar, amely nem is kell mondanom,
korabeli zenet szolgaltatott az enekesnovel egyetemben. Jo sok szinesz, es
szineszno korabeli ruhakban, kellekekkel lejtettek fel s ala, az o
feladatuk az alafestes volt.
A koktail utan a szalon parkba vezeto lepcsojen lementunk a parkba, ahol
evszazados fak, sok kozuluk a mediterran fenyo, bokrok, sok virag, hatalmas
uszomedence, szokokut, roskadasig megteritett asztalok fogadtak az ehes
szajakat a szabadban. A vacsora kezdetet vette. A szaz evvel ezelotti menut
ismeteltek meg, mindenfele foldi joval, halakkal, rakokkal, homarokkal,
malac sulttel, pecsenyekkel, sok zoldsegfelelvel, az elmaradhatatlan nyers
sonka sargadinnyevel (hu de finom ez!!!) minden ami szem szajnak ingere. Az
olaszoknal a legunnepelyesebb helyzetben sem maradhat el a pastasciutta,
tobb fele formajaban, sem a caprese (paradicsom mozarellaval es bazsalikom
levellel izesitve, no meg az olivaolajjal)
Az italokrol nem sokat tudok mondani, mert alkoholmenteseket szeretem, nem
viselnem el, hogy (nagyon ritkan iszok alkoholt) valami bajom tortenjen,
berugjak mint egy csacsi. Ferjem sem iszik alkoholt vagy negy eve
egyaltalan, igy mar csak szolidaritasbol sem iszok en sem.
Mindenfele borokat nyitogattak, a pezsgok sokasaga tarsasagaban, no meg
voltak eros italok is. Azonban a sokfele gyumolcs szaft, meg asvany viz
nekunk eppen megfelelt.
Elarulom, hogy a legvegen, azert megprobaltam egy kis alkoholt is:
osszeturmixolt friss malnahoz adtak egy negyed poharnyi prosecco-t, ami
szaraz habzobor lenne szerintem magyarul. Ez nagyon finom, mert keves az
alkohol tartalma es tobb valtozatban is van: Oszibarackhoz adjak, illetve
narancshoz. Ezek kulonben velencei talalmanyok es kulon nevuk van:
A malnas neve: Rossini (foldi eperrel is csinaljak)
Az oszibarackose pedig: Verdi
A narancsos neve: Mimoza
Az italokat a szinukrol nevezetek el, de meg az elso kettot ket zeneszerzo
neverol is, amelyek szinten szineket jelentenek.
A sutemenyek is szepen voltak felsorakozva, lattam egyes embereket, hogy
mar mozogni sem tudtak a sok kajatol, de meg mindig hatalmas nagy
tanyerokkal megrakva setalgattak fel s ala. En desszertkent azonban az
erdei gyumolcsokbol szedtem egy jokora tanyerral, amiben volt vadszamoca,
szeder, afonya, malna. No meg a sarga dinnyet sem vetettem meg teljesen. Mi
is tele pocakkal vartuk, hogy mi lesz a kovetkezo attrakcio. Mert furcsa
modon nem kaptunk a musorrol egy sort sem, de nem is mondott senki semmit.
Azert megis mindenki tudta, hogy mit kell csinalni.... A szunyogok is
lakmaroztak, de leginkabb belolunk:)))
Kezdett sotetedni, eppen csak annyira, hogy az uszomedenceben a kilenc
lany nagyon szep vizitancat, akrobata mutatvanyait meg mindig jol
lathassuk. A park sok helyen minden fele szinben jatszo refelektorokkal
volt kivilagitva, amelyek allandoan valtoztattak a fenycsovakat. Tobb pinea
(mediterran) fenyo ernyo formaju lombozatat (nem lombozata van, de akkor
mije) alulrol vilagitottak meg nagyon szep muveszi modon.
A lanyok utan pedig jottek a szokokutak jateka. Ez is nagyon szepen,
muveszien volt megrendezve, zenere, es sok-sok szinben jatszottak a
szokokutak a park egyik masik reszeben. Valahogy ugy voltak a latvanyok
elrendezve, hogy mindenhonnan mindent tudtunk latni. Jo volt a koreografia
is. A zenera harmoniaban mozgott a szokokutak formaja, magassaga, hajlasa,
no meg a szinek jateka sem volt semmi.
Ez utan pedig korabeli tancokat mutattak be, charleston meg anyam tudna,
hogy miket, persze korabeli ruhakban. Erdekes modon, a kozonseg egyszer sem
pattant tancra, en, aki nem tudok tancolni, tobbszor is ingerem lett volna,
hogy tancra perduljek Gabi ferjemmel. De hat csak nem en kezdem el???!!!
jelszo alapjan csondben es nyugton maradtam.
Az ido telt, megnezegettuk a szalloda foldszinti kulonfele halljait,
szalonjait, termeit, az egyiben fotokiallitas volta a hotel torteneterol.
A meghivoban melegen ajalnlottak a ferfiaknak a fekete ruhat, akkor ebbol
ertettuk, hogy a holgyek sem T-shortba jojjenek, ha lehet. (Azert olyat is
lattam, aki pedig meghivott vol, fefit:(((( A szalloda vendegei kozul
tobben igen topisan voltak oltozve, de gondolom, hogy ok nem is tudtak,
hogy mi var majd rajuk.
Sok TV felvetelt, csinaltak, ujsagirok hada surgott forgott, meg
fotoriporterek kattintgattak nagy eloszeretettel, mindent amit lattak.
23.00 orakor jott a fenypont: vagy husz percig tarto a szallodaval szemben
levo tengerszakaszon tuzijatekokat mutattak be, ami pedig nagyon szepen
visszatukrozodott a nagy medence vizeben. Nem mindegyik sult el
termeszetesen, mivel Velenceben nem a konnyu muveletekhez tartozik, hiszen
nagyon paras a levego. Nagy meleg volt, de a parkban jol ereztuk magunkat,
mert tiz ora fele egy kis szello is elkezdett mar fujdogalni vegre. Ami meg
tetszett, hogy vegig a parkban a setanyok, a medence szele
faggyumecsesekkel volt kivilagitva, persze nemelyik bunko azokat felrugta,
de azert nagyreszuk kibirta az unnepseg vegeig.
Az asztalok diszitese gyonyoru volt, ugy a virag, mint a gyumolcs es a
zoldsegkompoziciok. A legjobban nekem talan a hatalmas nagy sutnivalo tokok
(nemelyiknek az atmeroje egy metert is meguti) tetszettek, amik muveszien
voltak kifaragva, kivajva, es a belsejebe, mint barlangokba voltak a
zoldsegekbol viragformakra kifaragott kompoziciok.
A tuzijatekok befejezese utan szetszeledt a vendegsereg. Voltak, akik meg
husoltek, beszelgettek a hotel tengerre nezo teraszan, a hatalmas nagy
vimini fotelokban, vagy ujbol setara keltek a nagy parkban, vagy -uram
isten meg olyan is, aki meg mindig evett-. Vegig jartuk megegyszer a
szalonokat, es ferjemmel jonak lattuk szepen komotosan hazaindulni. Kimenet
mindannyiunk kezebe nyomtak egy ketnyelvu konyvet, (olasz-angol) amely a
hotel tortenetet mutatja be irasban es kepekben.
A hoteltol a Santa Maria Elisabetta setany vegen levo vaporetto megallo
valamivel tobb mint egy km, ezt kellemes setaval tettuk meg. A hazaut
szepen aranylag tolakodas mentesen tortent meg, meg ulo helyet is kaptunk a
vaporetton, igy zavartalanul ki tudtuk olvasni Gabival a kapott konyveket.
Rajtunk kivul majdnem mindenki onnan jott, azok is buzgon olvastak.
Az egyik ujsag szerint 500 meghivott volt, a masik szerint 1000, en inkabb
ez utobbit saccoltam. Szerencse, hogy csak ket helyi ujsag van
Velenceben:))) De szerintem rengetegen voltunk, mint az oroszok.
Nem unnepronto akarok lenni, de vegignezve a szalonokban, az uszoda
melletti hatalmas asztalokon a rengeteg megmaradt, szetroncsolt, rombolt,
osszeturkalt etelek lattan, elszorult a szivem, hogy mennyi minden
kimaradt, es kidobnak akkor, amikor a fold masik reszen eppen abban a
pillanatban ezrek halnak ehen. Ami ott megmaradt, egy kisebb afrikai
falunak eleg lett volna az ehenhalashoz..... Ez, az egyik dolog, amiert nem
igen szeretek ilyen helyekre menni. Es nem tudom magamnak bemagyarazni,
hogy nem az en feladatom (sajnos:(((() hogy az emberiseget
megmentsem....... hogy egy iciri picirit is valtoztatni tudnek. Pedig hat
ez csak egy pici toredeke a vilag pazarlasainak....
Valoban szep ruhakat lehetett latni, elegansak voltak nagy altalanossagban
az emberek, akkor is, hogy ha nehanyukrol nem tudtam, hogy honnan
szalajtottak oket, de ezek szerencsere kevesen voltak. Tobb ismerossel
talalkoztam, azonban erdekes modon a kollegaim kozul nagyon kevessel.
A mi magyarjaink kozul Ady Endre is nyaralt ott tobbszor, de minden
bizonnyal Molnar Ferenc is, aki szinten nagyon szerette Velencet, regenyt
is irt, nagyon kedeveset, es a szent mark teri Florian kavehazban a
kellemes zene mellett fogyasztotta a kaveit legszivesebben.
Elnezest, hogy ilyen hosszura sikerult, de hat iras kozben jon meg a kedv a
meseleshez.
Puszi mindenkinek:
Vegh Izabella-Venezia
|
