Kedves Lista! 

Raerositek a tegnapi Eliphas Le'vi idezetre, hatha valakinek kedve tamad kinyom
tatni, es a haborurol beszelgeto kollegai falara felakasztani: 

"Emlekezz arra is, hogy aki a joslatokhoz fordul tanacsert, az lemond a szabads
aganak jelentos reszerol, es vegzetes erokhoz folyamodik. Az igaz bolcs iranyit
ja vagy helyesbiti a joslatot, de sohasem folyamodik ahhoz."

Hodolatom. Tom

Kedves Lista! 

Valamelyikotok megkorrepetalhatna reikibol, annak is abbol a reszebol, hogy han
y retege van az auranknak, es ebbol a kulso retegek melyik csakrakkal vannak ak
a'r fokozottabb, aka'r kizarolagos kapcsolatban. Foleg tehat az erdekel, hogy a
z aura kulso retegei milyen markans dolgokban kulonboznek a belsotol. Engem ez 
a Luco-donorsag "kapcsolasi rajzabol" valo uj kiszigetelesi trukkok kiejlesztes
e miatt erdekelne. A Biblia irta Janos apostolrol, es mas bizonytalan kiletu Je
zus-kortarsakrol is irta, hogy nem fognak meghalni. A Mormon Konyve is ir harom
 ilyen emberrol. Szerintem ez az orok elet egyik fontos titka. Lehet, hogy akik
 gen-sebeszetileg akarjak megoldani az orok eletet, azoknak is ezt a kapcsolasi
 rajzot kellene ezen a ponton megmasitaniuk: nevezetesen a Lucot kiiktatni a do
norsagbol. A hipotezisem (-es/vagy a va'gyaim-) szerint ez gondolati uton is me
gvalosithato, de kicsit tobb Tudas kell hozza, ami a reikiben lehet benne. 

A legjobbakat!  Tom

T. Paralista!

Az utobbi idoben kicsit elmaradtam a levelirassal,
most megprobalom utolerni magamat.

Nemere cikket (Az ima segiti a tudomanyt?) a harmadik
folytatas olvasasa utan emlitettem meg itt a listan,
koszonom a kuldott elemzeseket, melyek ravilagitanak
a kiserlet - betegek gyogyulasanak segitese imaval -
gyenge pontjaira.
Ettol teljesen fuggetlenul persze megjelent a sorozat
negyedik, befejezo resze is, melyben Nemere mar azt is
tudatja velunk, hogy az ima segiti a magvak novekedeset
is. Minthogy az elozo reszekben ezt a temat oly kivaloan
megalapozta, ezt mar becsszora elhihetjuk neki. Mast amugy
sem tehetunk, mert ebben a reszben Nemere a cikk szukos
kapacitasat nemcsak arra nem vesztegeti, hogy kozolje,
ki, mikor, hol vegezte a kiserletet, de az is a legtelje-
sebb titokban marad, mifele magvakrol van szo.
Aki nem hiszi, jarjon utana.

Megfogadom Lajos tanacsat a Para #940-bol, es a "100%-nal
nagyobb hatasfokkal mukodo ingyenaram kutyu" kifejezest a
Mementoban ezentul kicserelem valami olyasmire, hogy energe-
tikailag fontos, ujszeru talalmany.
A magam reszerol tokeletesen elegedett lennek, ha Egely
barmifele hasznos ujdonsaggal allna vegre elo, es nem csak a
szaja jarna. Eddig csak annyit bizonyitott, hogy a biznisz
az biznisz, es a show-nak mennie kell.
Erdekes, hogy a Tiltott talalmanyok c. konyveben eloszor es
talan egyetlen alkalommal, a 84. oldalon fogalmazza meg Egely
korrekten az energiamegmaradas torvenyet, akkor is zarojelben.
Hadd idezzem: "(Az energiamegmaradas torvenye azt mondja ki,
hogy egy zart rendszer energiaja minden korulmenyek kozott
megmarad.)" Pedig ha ezt elobbre veszi, es tobb figyelmet
fordit ra, akkor elkerulhette volna azt a zurzavart, amit
fejtegeteseiben az okoz, hogy nem torodik a rendszer zartsaga-
val. Inkabb ezt kellett volna vastag betuvel kiemelten szednie,
nem pedig a 87. oldal aljan olvashato mondatot: "Az energia-
megmaradas tetele nem tudomanyos, hanem hatalmi, politikai
kerdes lett." - ez ugyanis egyszeruen szamarsag.

NOSTRADAMUS
Tom mar emlitette Nostradamust, en is keszultem, hogy irok rola.
Az Amerika elleni tamadas utan megszaporodtak az olyan uzenetek,
melyek Nostradamus valamely joslatat erre vonatkoztatjak. Magam
is olvastam egy ilyet, es elso olvasatra valoban megdobbento volt.
Miutan az ember elotte vagy otvenszer latta egyetlen esten a tele-
vizioban, mikent repul bele az oriasgep a felhokarcolo epuletbe,
valoban meggyozo erovel hatottak a vers olyan kifejezesei, mint
"ket oriasi madar" vagy "leomlo ket pokoli torony".

Csakhogy. Mert most jon a csakhogy.

Tortenetesen birtokomban van az Erika Cheetham altal irt "A Nagy
Nostradamus konyv" (Unikum konyvek Budapest, 1993). Ez tartalmazza
az osszes Nostradamus joslatot, mind a kozel ezer darabot. (El-
teroen sok mas konyvtol, melyek csak a versek egy reszet kozlik,
altalaban azokat, melyekre jobb-rosszabb magyarazat szuletett mar.
Ilyen peldaul Fekete Sandor Paltol a "Nostradamus titokzatos konyve:
A profeciak" cimu is, melyet kivalo tortenelmi olvasokonyvkent tudok
ajanlani mindenkinek.) Visszaterve temankhoz, egy kolleganommel
vettuk a faradsagot, es megfelezve a munkat, vegig bongesztuk a fent
emlitett vers utan kutatva az egesz konyvet.
Mit tesz isten, nem volt benne!
Sok egyeb mellett erdemes tudni Nostradamus joslatairol, hogy un.
centuriakba, azaz szazas csoportokba vannak rendezve. Ezeket romai
szammal jelolik, a centurian belul a verseket pedig a megszokott
arab szammal 1-100-ig. Ennek koszonhetoen a joslatokra ugy lehet
hivatkozni, hogy pl. VII.63, ami a hetedik centuria 63-ik verset
jelenti.
Hitelt adni csak olyan forrasnak erdemes, amelyik nemcsak joslatot
kozol, hanem megadja a vers azonositojat is a fenti formaban.

Es hogy mennyit ernek ezek a joslatok? Idezek egy erdekes reszt
Erika C. konyvebol, elobb azonban tudni kell, hogy a konyv 1973-
ban irodott.
A II.5 versben (maga a vers most lenyegtelen) szereplo ferfirol
irja Erika C.: "Csabit a gondolat, hogy azonositsuk a Nostradamus
altal Harmadik Antikrisztusnak nevezett emberrel, akirol ugy hiszi,
hogy ebben az evszazadban [a XX. szazadrol van szo] elinditja a
harmadik vilaghaborut. Meg az idopontot is megadja,mert az elso
sornak van egy asztrologiai jelentesu masodik ertelme "amikor Mars
es Merkur egyutt all a Halakban". Norab szerint ez legkozelebb
1986. marcius 23-an fordul elo, es Nostradamus az I.51-ben 1985
korul, a II.41-ben 1983-ban jeloli meg a haboru kitoresenek idejet,
s kozvetve az I.16-ban is utal ra, ami zavarbaejtoen pontos es
logikus."
Erika C-t nem lehet nehez zavarba hozni. Fentiek se nem logikusak,
se nem pontosak. Es el ne felejtsuk: tevesek is.

Endre

Kedves Zoli!

Azt irtad:

> Par kulonos dolog tortent velem mostanaban:
> 
> 1. Videken alszom ujabban, es ugy elek ott majdnem, mint
>    egy remete.
>    Egyik reggel amint felkeltem, vizbe leptem.
>    A kb. testhossznyi vizfolt a 4db sorbarakott szek mellett
>    parhuzamosan terult el, melyeken jokat alszom, de nem
>    tul melyen. Altalaban minden neszre felebredek, ami kintrol
>    hallatszik.
>    Beazasnak nyoma sem volt, es a le' szintelen szagtalan viz.
>    Ertetlenul tocsogtam benne a linoleumon, mikozben kerestem,
>    honnan folyhatott oda. Sehonnan. A hosszu vizfolt kozeleben
>    ugyan volt egy uditos muanyag flakon, melybol este ittam, de
>    abban szines lotty volt. Am a palack teljesen szokatlan modon
>    a kupakjan allt, nem a talpan !  Ilyet en nem szoktam csinalni.
>    Felemeltem, de nem csopogott, es a kupak alatt is szaraz volt
>    a felulet, ahogy mashol is a hosszu vizfolt korul.
>    Az egesz olyan volt, mintha valaki trefalkozott volna velem
>    a vizzel, es hogy biztos legyek - nem a veletlen muve, meg
>    fejreallitotta az uditomet is.
>    Maradando nyom tehat nincs, de rejtely az van.

Nem oldodott meg azota a rejtely?
Nem lehet, hogy valaki valoban trefat uzott veled?

A folyadek semmikeppen nem szarmazhatott a palackbol sem a szine
miatt, sem pedig azert, mert a fejtetore allitott palackbol akkor
sem folyik ki a tartalma, ha a kupak nincs rendesen meghuzva, sot
meg akkor sem, ha egyaltalan nincs ratekerve a palack menetes
nyakara, hanem eppen csak raillesztetted. Par csopp a fejreallitas-
kor kicsuroghat, de tobb nem! Azert nem, mert a menetes nyak es
a kupak oldalfala kozotti vekony resbe kerulo vizreteg megakada-
lyozza, hogy levego juthasson a palack belsejebe. Ki lehet probalni!

A viz tehat mashonnan szarmazik. Talajviz, mely az alapzat repede-
sein felszivargott? Kicsapodo para az ejszakai lehulestol? Esoviz,
mely mondjuk a haz falan tulnyulo alapzatrol beszivarog egy oldalso
tomitetlen resen? (Esett aznap ejjel?) Te ismered a kornyezetet,
probald kitalalni, honnan johetett az a viz. A negyedik dimenziot
egyelore (<- sokaknak: igy kell helyesen irni, 'n' nelkul)
hagyjuk ki a jatekbol!

A felfordult - vagy inkabb felforditott - palackra csak ket magyara-
zatot talalok: vagy Te forditottad fel, vagy masvalaki. Elobbi is
megeshet, ha hajlamos vagy ejszaka, felalomban cselekedni, ami pl.
velem idonkent, foleg eros idegi terheles utan elo szokott fordulni.
(Amugy koszonom, normalis vagyok.) Ha pedig Te biztosan nem, akkor
az a kerdes, bemehetett-e mas. Zarva volt-e ajto, ablak, ha igen,
volt-e masnak is kulcsa, stb.?

> 2. eset
>    Tegnapelott delelott a kolleganom telepitett a gepere egy
>    70ezer szavas angol szotart, mely kiejti a szavakat.
>    Engem kert, mondjak angol szavakat.
>    Erre en, talalomra: United Oversea's Airlines.
>    Delutan pedig olvastam a hirt a weben, hogy terroristak United
>    Airline gepeket teritettek el...
>    Mekkora is a valoszinusege, hogy 70ezer szobol epp olyanokat
>    valasszunk fejbol, melyek kozul 2 egyutt aznap a vilag minden
>    tajan soxor elhangzik, mikozben se legitarsasagom nincs, de
>    meg repulon sem utaztam, es nem is tervezem, sot evek ota
>    nem ejtettem ki ezeket a szavakat igy egyutt ?

Biztosan nagyon kicsi. Velem is tortent egy hasonlo eset a heten.
Munkaba menet eppen valamin toprengtem - arra sajnos keptelen
vagyok visszaemlekezni, hogy egy ismerosomre gondoltam vagy vala-
milyen ugyre -, a lenyeg, hogy a vegen kisse bosszankodva arra a
megallapitasra jutottam, hogy (az illeto vagy az ugy elore haladasa)
lassu, mint a csiga. Abban a pillanatban eszrevettem elottem a
jardan egy csigat. A jarda meg nedves volt, eshetett ejjel, es
csigapajtas a jarda melletti fudzsungelbol kimereszkedett az aszfalt
sik videkere. Egeszen biztos vagyok abban, hogy elobb gondoltam a
csigara, es csak azutan pillantottam meg, nem pedig utolag rendezo-
dott at bennem az esemenyek sorrendje. Masik csigat se elotte, se
utana (<- sokaknak: igy kell helyesen irni, nem pedig ket n-nel,
hogy "utanna", sot kimondani is egy n-nel szebb) nem lattam.

Ugy emlekszem, Jung volt az, aki az ilyen es hasonlo egybeeseseket
valamilyen melyebb, a Vilagegyetemet iranyito rejtett torvenyszeru-
segnek tulajdonitotta, es ebbol hipotezist krealt, mely szinkronicitas
neven valt ismertte. Bizonyitek tudtommal nincs ra, es maga a hipo-
tezis sem jut sokkal tul ezen a kodos feltevesen.
Fel lehet eppenseggel tetelezni a jovo megsejteset, latnoki kepesse-
get, am bebizonyitani ezt sem lesz (<- sokaknak: ld. az elobbi
megjegyzesemet, 'n' helyett 's'-sel) konnyu.

>    Ugyanott olvastam a beszamolot Stephen Hawking vihart kavaro,
>    mostanaban elhangzott velemenyerol, miszerint a mesterseges
>    intelligencia hamarosan lekorozheti az embert, es az ember
>    bajba kerulhet emiatt.

Kozmologiai es fizikai eredmenyei miatt nagy megbecsules ovezi
a szobanforgo urat vilagszerte, azonban gyanitom, hogy a mester-
seges intelligencia (MI) teren o is csupan mas szakertok veleme-
nyere alapozza a sajatjat. Az optimista joslatokkal tortent mar
nehany latvanyos befurdes a holdutazastol a fuzios eromuvekig.
Sajat nagyon szereny velemenyem szerint a MI semmivel se puhabb
dio az emlitetteknel. Az is igaz viszont, hogy neha a fejlodes
nekilodulva tulszarnyalja a legoptimistabb jovendoleseket is.
Majd meglatjuk.
Hogy mifele veszelyeket rejt, majd meglatjuk akkor, ha legalabb
sejtelmunk lesz arrol, hogyan, milyen elv alapjan is lehet meg-
valositani az MI-t. Es akkor mindenki szabadon eldontheti, mitol
tart inkabb: a mesterseges intelligenciatol avagy a termeszetes
butasagtol...

Endre