Carmen

Ma este a Bartok radio a new-yorki Metropolitenbol Bizet Carmen -jet
kozvetitette. A MET - bol szerencsere surun ad Bartok radio, es tobb
muholdas ado is gyakran atveszi a MET -es adasokat. Azt azonban bevallhatom,
most nem annyira a zenei anyagra figyeltem (bar az sem volt rosz), hanem egy
kolcsonkapott Marantz ST-8 -as tunert probalgattam. Ez az egyik legutolso
analog hangolasu tuner, amit a Marantz keszitett. Amerikaban terveztek, es
Japanban gyartottak. Bar a Marantz tunerek kozul a csoves 10B a leghiresebb
es (majdnem) a legdragabb, a tranzisztorosok kozott ez az egyik legjobb.
Hasonszoru tarsai meg a 2130 -as es a gyujtok alma, a 2140 -es. Ez utobbi
olyan ritka, hogy eddig meg csak olyan hirdetest lattam, amiben ilyet
keresnek barmennyiert, barmilyen allapotba, eladot soha. Ben Blish -el, a
hires Marantz gyujtovel is leveleztem ez ugyben, 2140 -est meg o sem latott.
Van neki viszont viszont nehany mas tipusa, 10B -je, 2130 -a, es Marantz
fanatikus volta ellenere egy Technics 8600 -a. Ez utobbinak egy peldanyat en
is megvettem (hosszu keresgeles utan talaltam egyet), eppen hajozik a draga.
Na de visszaterve az ST-8 -ra, ez egy robosztus, jol megepitett  es
esztetikus darab. Nem nagyon sporoltak a beepitett anyaggal. Ma mar
elkepzelhetetlen, hogy egy tunerhez peldaul szkopot adjanak, amellyel jobban
kovethetok az adok, mint egy Deprez muszerrel vagy plane LED -ekkel. Az
oszcilloszkopot hasznalhatjuk az allomasok beallitashoz, a multipath
mertekenek megallapitasahoz. Audio modban pedig kovetheto, hogy a hallgatott
ado mennyire ad sztereoban, illetve mennyire jo az ado minosege.
A keszulek gyonyoru kivitelenek megfeleloen nagyon szepen szolt.  Ez utan
csak erosodott az a meggyozodesem, hogy az URH tunerek kifutottak magukat,
es az ujabb keszulekek kozott mar nem fogok megkozelitoleg sem olyan hangu
keszuleket talalni, amilyenek a hetvenes evek (plusz-minusz par ev) sztar
keszulekei voltak.

Jo radiozast: Feri

SACD es DVD audio

>Nektek bizonyara sokminden sokkal erthetobb, ha a CD-vel
>kapcsolatos uj audio szabvanyrol szo esik. En azonban jaratlan
>vagyok az ilyen technikai kerdesekben, de talan nem vagyok egyedul
>azzal az ohajjal, hogy legalabb elemi szinten tajekozodni tudjak.

Az Sony - Philips fele SACD -rol es a DVD Video oldalvizen evezo DVD Audio
szabvanyrol a legtobb audio ujsag kimerito ismeretterjeszto szintu cikket
irt, amik kozul olyan is akad, ami talan kozonseges halando szamara is
ertheto. Remelem lesz majd olyan vallalkozo a listan, aki idot szan ezen
szabvanyok ismertetesere, en most erre nem vallalkoznek. Ha valaki azonban
ilyen keszulek vasarlasan tori a fejet, ket dolgot nem art fontolora vennie.
Az egyik az, hogy a jelenleg kathato keszulekek elso generaciosak, tehat meg
kiforratlanok. Nem is kifejezetten audiofil cegek gyartottak oket. A masik,
hogy a hatterben gigaszi kuzdelem zajlik. A tortenet arrol szol, hogy melyik
szabvany is terjedjen el. Hasonloan peldaul a korabban lezajlott videomagno
csatahoz, itt sem tudhato biztosan, hogy melyik megoldas fog elterjedni.
Emlekszik meg valaki a BETAMAX -ra ? Miutan legyoztek, fillerekert sem
lehetett eladni a feleslegesse valt keszulekeket. De tudnek a digitalis
muholdas radiozas tortenetebol is ilyen peldat mondani. Nemregiben lattam
egy hirdetest, amelyben egy 1000 $ -os keszuleket arultak 10.000 forintert.
Ma mar legfeljebb gyonyorkodni lehet benne, hallgatni nemigen. Tehat
kozkazatos egy ilyen draga keszulekbe beruhazni.
A DVD Audio bevezeteset tavaly egy hacker akadalyozta meg. Feltorte ugyanis
a masolasvedelmi kodot (most nem a regio kodrol beszelek, amit mar korabban
is sokan toroltek keszulekeikbol), igy lehetove valt volna a lemezek
illegalis masolasa. Ez eleg volt a lemezgyartoknak ahhoz, hogy leallitsak a
2000. evre igert nagy lemez-offenzivat, a lemezek a raktarakban maradtak.
Bezuzas lesz a sorsuk, a DVD Audio -nal pedig uj titkositasi eljarast fog
hasznalni.  Valoszinunek tartom, hogy ezt is elobb-utobb feltorik, a
szamitastechnika koraban legfeljebb a radio es teveadok probalkozhatnak nemi
sikerrel titkositassal, itt ugyanis lehetoseg van a titkositasi
kulcsok/kodok on-line megvaltoztatasara. Ezt a vedekezest eppoly
remenytelennek tartom, mint az Interneten a velemenyek szabad aramlasanak
megakadalyozasat. Ideig - oraig lehet eredmenyeket elerni, de mas modszerek
sokkal celravezetobbek lehetnenek . Mert azert a kiadoknak - szerzoknek is
meg kell talalniuk a megelhetesi lehetoseguket.
Az SACD a fentiek miatt most nemi elonyre tett szert nehany tucat kiadott
lemezzel, de nehez kitalalni, hogy melyik lesz a gyoztes. Valoszinu, hogy
nem a hangminoseg fog donteni. A Betamax is jobb volt a ma elterjedt video
szabvanynal.
A fentiek miatt, es a foleg negativ meghallgatasi tapasztalataim miatt en
egyelore kivarok a keszulek vasarlassal. Es remenykedem, hogy elobb-utobb
hoz valami igazi hangzasbeli javulast is a CD -hez kepest. Azert ez nem is
olyan nagy elvaras.
Volt mar pozitiv tapasztalatom is egy uj nagyfelbontasu lemezzel. Egy DVD
video, nem pedig DVD audio lemezt - tehat csak 96 KHz -es - felvetelt
hallgattam a Chesky -tol, Sarah K. Hobo cimu lemezet. Nem komolyzene, de
legalabb akusztikus felvetel. Egy mezei video-lejatszon hallgattam, egy
Sennheiser HD-600 -as fulessel, egyutt a CD -s kiadassal. Mit mondjak ? A
DVD kiadas mar-mar emberi (vagy ha ugy tetszik analog) hangon szolt. Nekem
ez az elmeny ad nemi remenyt arra, hogy a kijohet jo is az uj formatumokbol.
A SACD es DVD Audio keszulekek meghallgatasanal inkabb hi-fit hallottam, nem
zenet. Majd csak megjon az is.

Udv: Feri

Halló halló !

Talan emlekeztek meg egyik december vegi cikkemre, amiben be-
szamoltam egy genfi oregek otthonaban hallott csodalatos enekes-
lanyrol. Valoban gyonyoruen enekelt a ve'rprofi kislany. Most hall-
gattam meg ajandekCDjet. A lany, kb 9 vagy 10 eves lehetett. A
CDje nyilvan hamarabb keszult. Hamiskas gyermekded hang szol
rajta. Lerombolta bennem a szep emleket. Gondolom alapvetoen
az a baj a CDvel, hogy egy 7 eves kislany nem tud ugy enekelni 
mint egy kilenc eves. Am ezen felul van meg valami, amirol nem 
szabad megfelejtkezni. Ez pedig a jelenlet varazsa. Az sosem tud
atjonni a sok alkatreszen. Be kell valljam, hogy erdoszombattelki
felveteleinkkel kapcsolatban is szembesultem ilyen gonddal. 

Ott es akkor teljesen lenyugozott a zene. Ehhez nyilvan nagyban
hozzajarult a zeneszekkel egy legterben valo letem. Sajnos meg-
oldhatatlan volt a technikaval barmely mas helyisegbe elvonulni.
Hazaerkezve termeszetesen azonnal atmasoltam az anyagot
CDkre es egyuttal vegig is hallgattam rendes hangeron hangdo-
bozokon keresztul. Ugy szol, mint egy jo hangfelvetel, de ottletem-
kor mast hallottam. Masok az emlekeim. A mikrofonelhelyezesben
keresendo a kulonbseg. Mikrofonparomhoz legkozelebb alltak a 
hegedusok, legtavolabb pedig a remek bogos.Magam a leheto leg-
tavolabbi sarokban ultem a fulessel a fejemen. Termeszetesen eleg
sokminden behallatszott az ottlevo direkt akusztikabol. Pont ennek
a hatasnak csokkentese vegett a DAT fejhallgatoerositojet tobb-
szoros teljesitmenyure modosittattam. Ekkora jelet normalisan
keves fules tud leadni. Ezert van Beyerdinamic DT990-em immar
12 eve. Hajtom is rendesen, de meg mindig jol birja. Megis be-
hallatszott mellette a kulvilag is. Leg elethubb felvetelt ugy keszit-
hettem volna, ha egyszeruen kirakom a szoba kozepere a mikrofon-
part, a zeneszek pedig attol teljesen fuggetlenul jatszottak volna.
Az eredmeny nem szolt volna ilyen kiegyenlitetten es pregnansan.
A hegedu halkabb lett volna, a bogo hangja pedig elfoglalta volna
a rendelkezesre allo dinamikatartomany nagyreszet. Beallitasommal
tehat civilizaltabba tettem a hangzast. Ezzel persze at is alakitottam
mondhatnam onkenyesen. Igy aztan aki az eletben nem hallott olyan
bogost mint ott en, az a lemezrol sem fogja megtudni, milyen hang-
elmenyt jelentett.    Ok ott tanczeneszek. A tancosok pedig a bogo
ritmusara jarjak. Mi mar csak szeken, fotelben ulo hallgatok vagyunk.
Inkabb vagyunk kivancsiak az intellektusaban tobbet hordozo hege-
du hangjara es finom diszitmenyeire. Pontosan emiatt kozmetikazzuk
a hangzast, illetve az aranyokat. Aki valosagban hallott ilyen zenekart,
annak a CD hallgatasakor onkentelenul elkezd dolgozni a konpenzalo
fantaziaja. Aki eloben iyesmit nem hallott, az pedig majd akkor fog
elcsodalkozni, ha egyszer megis egy legterben lehet ilyen csapattal.

Van meg valami, amit meg kell emliteni. A zeneszek kozotti osszhang,
szemvillanasok, egyuttleves ott latvanyban nekunk sokat segitett. Hal-
lottam en ott is, hogy szegeny Izidor nevu kontras neha hamis, de hat
oregecske is volt es a faradtsag is latszott rajta. Nem allitottam meg
a felvetelt miatta, pedig most mar tudom, hogy konyortelennek kellett
volna vele lennem. Hiaba no. Altalaban hamis a kontra. Hamissag es
hamissag kozott persze nagy kulonbsegek lehetnek. Az 5-oranyi
anyagbol persze konnyeden ossze lehet valogatni a CD musorat, csak
epp nem az fog donteni a kivalasztasnal aminek kellene. Nem a leg-
jobb folyamatokat kell kivalogatni, hanem a legtisztabban jatszott
szamokat. Ez kisebb mozgasteret ad.  Nagy tudomany a zeneszekkel
valo banasmod. Ez hangfelvetelek alkalmaval a zenei rendezo dolga.

Visszakanyarodva a studiofelvetelek keszitesehez, sok mulik tehat a
zenei rendezo szemelyen is. Ki kell hozza a zeneszbol a maximumot.
Fel kell ismerje hamar, hogy mennyire feszitheto meg az igenyszint.

DAT kontra CD kerdesem megegyszer.
Asztali DATom van es valos idoben, tehat egyszeresen mukodo
asztali CDirom, Kerdes, hogy szerintetek melyik gep erzekenyebb
a kulso mechanikus rezgesekre, mint eros bogohang, stb ???
A DAT kazetta igen lassan forog borzaszto informaciosuruseget
rogzitve piciny helyre. A CD viszont gyorsabban forog es nagyobb
a tomege. Tehat ?

Udv, Agoston

Hello!

Karacsonyi ajandekkent kaptam a jegyet az elmult
szombati Budapest Klezmer Band es Liszt Ferenc
Kamarazenekar kozos hangversenyere.

Hozza kell tennem, hogy elozoleg nem nagyon 
talalkoztam a klezmer zenevel, egyszer-egyszer
rovid reszletek a radioban, vagy a TV-ben. Gyorsan
felhajtottam egy lemezuket, a rajta levo zenek
tetszettek. Van egy baratom, aki mar halotta oket
ilyen felallasban, es dicserte az altala hallott hangversenyt.
Mivel nagyon hasonlo a zenei izlesunk, igen kivancsian
vartam a koncertet.

Hat nagyon nagyot csalodtam. A koncert "ket reszes" volt,
az elso reszben csak a klezmer jatszott, a szunet utan
jatszottak kozosen. 
A zene tulajdonkeppen nagyon jo lett volna, ha nem teszik
tonkre a hangositassal. Eleve meglepett, hogy miert kell
hangositani. Es ha mar igen, miert ilyen csapnivalo modon.
Rosszak voltak az aranyok, ha a dobos "beindult" a tobbiek
akar haza is mehettek volna. Ha eppen "visszafogta" magat,
akkor lehetett hallani a klarinetot, de ha az szolt, a tobbi
hangszert (meg a zongorat) sem. Es amit halottam, az is
rettenetes minosegben szolt, a "hangszin" leginkabb
"a Kossuth radio egy 50 eves csoves radion" hangszinere
hasonlitott.
A masodik resz mar nem volt (vagy csak eszrevehetetlenul)
erositve, igy ott mar nem volt ez a borzalom. Zeneileg 
viszont engem (termeszetesen szubjektiv velemeny) egy-ket
jopofa otletet kiveve nem nagyon fogott meg.

Udvozlettel
Andras

ui. Hogy valami jot is irjak: kaptam kolcson a hetvegere egy
Lajko Felix CD-t. Eszmeletlenul tetszik. Ismeri valaki a 
zenejet?