1998. januar 1-jen Bjarne Stroustrup interjut adott az IEEE 'Computer'
magazinjanak.
A szerkesztok termeszetesen az altala letrehozott nyelv [a C++ - a ford.]
objektum-orientalt tervezesben eltoltott het evenek meltatasara szamitottak.
Az interju vegere azonban a kerdezo kisse tobbet is kapott, mint amire
szamitott, ezutan a szerkeszto ugy dontott, eltitkolja a tartalmat a 'szakma
erdekeben', de mint sok mas esetben, az anyag megis kiszivargott. Ime, a teljes
atirata annak, ami elhangzott, szerkesztes es stilizalas nelkul, igy talan nem
annyira rendezett, mint a tervezett interjuk. Erdekes lesz...
kerdezo: Nos, nehany ev mar eltelt amiota megvaltoztattad a szoftvertervezes
vilagat; milyen erzes visszatekinteni?
Stroustrup: Tulajdonkeppen eppen errol a korszakrol gondolkodtam mielott
megjottel. Emlekszel? Mindenki C programokat irt, es a problema az volt, hogy
atkozottul jok voltak benne. Az egyetemek is nagyon jol oktattak. Hihetetlen
iramban ontottak magukbol a hozzaerto - megegyszer alahuzom, _hozzaerto_ -
vegzosoket. Ez okozta a problemat.
kerdezo: Problemat?
Stroustrup: Igen, problemat. Emlekszel, amikor meg mindenki Cobolban progra
mozott?
kerdezo: Persze, meg en is.
Stroustrup: Nos, kezdetben oket felistenkent tiszteltek.
Nagyon jo fizetest kaptak, es kiralykent tiszteltek oket.
kerdezo: Azok voltak am a szep napok...
Stroustrup: Bizony. Es mi tortent? Az IBM-nek elege lett ebbol, es
dollarmilliokat forditott programozok kepzesere, amig csak majd minden sarkon
talalni nem lehetett egyet.
kerdezo: Ezert is szalltam ki. Egy ev alatt annyit
zuhantak a fizetesek, hogy tobbet kerestem ujsagirassal.
Stroustrup: Pontosan. Nos, ugyanez tortent a C programozokkal.
kerdezo: Ertem, de megis, mire gondolsz?
Stroustrup: Nos, egyik nap ultem az irodamban, es kiotlottem a
megoldast, amely majd helyrebillenti az egyensulyt. Arra gondoltam, mi tortenne
,
ha lenne egy olyan programnyelv, ami annyira bonyolult, annyira nehezen
tanulhato, hogy senki sem lenne kepes elarasztani a piacot programozokkal.
Tulajdonkeppen atvettem nehany otletet az X10-bol, tudod, X windows. Az egy
olyan atkozott grafikai rendszer volt, hogy meg a Sun 3/60 gepeken is
eppenhogycsak elfutott. Megvolt benne minden, amire szuksegem volt. Egy igazan
nevetsegesen bonyolult szintakszis, homalyos fuggvenyek es pszeudo-OO
[objektum-orientalt - a ford.] struktura. A mai napig senki sem ir nyers X
windows kodot. Ha epeszu akarsz maradni, az egyetlen ut a Motif.
kerdezo: Viccelsz?
Stroustrup: Egyaltalan nem. Igazabol volt meg egy problema. A Unixot C-ben
irtak, ami azt jelentette, hogy barmelyik C-programozo konnyen
rendszerprogramozova valhatott. Emlekszel, mennyit keresett egy nagygepes
programozo?
kerdezo: Bizony, en is az voltam.
Stroustrup: Szoval, ennek az uj nyelvnek el kellett valnia a Unixtol, elrejtve
az osszes rendszerhivast, ami olyan szepen osszekototte volna oket. Igy mar azo
k
is, akik csak a DOS-t ismertek, jo keresethez jutottak volna.
kerdezo: Ezt nem hiszem; rosszul hallok?
Stroustrup: Nos, most mar eleg ido eltelt, es azt hiszem, a legtobben mar
maguktol is rajottek, hogy a C++ idopocsekolas, de meg kell mondjam, sokkal
tovabb tartott nekik, mint gondoltam.
kerdezo: Pontosan hogy csinaltad?
Stroustrup: Eredetileg vicc akart lenni az egesz, sohasem gondoltam volna, hog
y
az emberek komolyan veszik majd a konyvet. Meg egy feleszu is lathatja, hogy az
objektum-orientalt programozas kovethetetlen, illogikus es nem hatekony.
kerdezo: Hogyan?
Stroustrup: Es az ujrafelhasznalhato kodhoz csak annyit: halottal mar valaha
olyan cegrol, amely ujrafelhasznalta volna sajat kodjat?
kerdezo: Nos, meg nem, de...
Stroustrup: Latod. Az igazat megvallva az elejen meg nehanyan megprobaltak. Ot
t
volt peldaul ez az oregoni vallalat - azt hiszem, Mentor Graphics-nak hivtak
oket -, amelyik jocskan rafazott, mikor 90-ben vagy 91-ben megprobalt mindent
ujrairni C++-ban. Sajnaltam oket, tenyleg, de ugy gondoltam, az emberek majd
tanulnak tevedeseikbol.
kerdezo: De nyilvanvaloan megsem ezt tettek, ugye?
Stroustrup: A legkevesbe sem. A baj az, hogy a legtobb vallalat agyonhallgatja
a
nagyobb bakloveseit, egy harmincmillio dollaros veszteseget pedig nehez lett
volna megmagyarazni a reszvenyeseknek. A dologhoz hozza tartozik, hogy vegul is
azert sikerult nekik.
kerdezo: Megis sikerult? Nos, tessek, ime a bizonyitek: az OOP mukodik.
Stroustrup: Nos, majdnem. A programfile olyan nagy volt, hogy ot percig tartot
t,
amig betoltodott egy 128MB RAM-mal rendelkezo HP munkaallomason. Ezutan pedig
ugy futott, mint egy teknos. Tulajdonkeppen arra gondoltam, hogy ez tul nagy
buktatonak bizonyul es egy het alatt lelepleznek, de senkit sem erdekelt. A Sun
es a HP egyszeruen tul nagy orommel arulta elsopro teljesitmenyu gepeit,
amelyekkel oriasi eroforrasok felhasznalasaval futtattak egyszeru programokat.
Tudod, amikor megvolt az elso C++ forditonk az AT&T-ben, leforditottam a 'Hello
World'-ot [egyszeru tesztprogram, amely pusztan a fenti uzenet kiirasabol all -
a ford.], es alig hittem a szememnek, amikor meglattam, hogy a vegrehajthato
allomany 2,1MB lett.
kerdezo: Hogyan? Nos, a forditok azota sokat fejlodtek.
Stroustrup: Tenyleg? Probald ki a g++ legujabb verziojan - nem hiszem, hogy fe
l
megabyte-nal nagyobb a kulonbseg. Van egy csomo igen kozeli pelda is a vilag
minden tajarol: a British Telecom igen nagy galibaba keveredett, de szerencsere
sikerult kidobniuk az egeszet az ablakon es ujrakezdeniuk. Szerencsesebbek
voltak, mint az Australian Telecom. Most hallottam, hogy a Siemens is
dinoszauruszt csinal, es egyre jobban es jobban aggodnak, ahogy a futtatashoz
szukseges hardware merete novekszik. Hat nem csodalatos dolog a tobbszoros
oroklodes?
kerdezo: Igen, de a C++ alapjaban veve egy ertelmes nyelv.
Stroustrup: Ezt te tenyleg el is hiszed, ugye? Leultel mar valaha C++ projekte
n
dolgozni? Ez szokott tortenni: Eloszor is, eleg buktatot epitettem be, hogy csa
k
a legegyszerubb dolgok mukodjenek elsore. Nezd meg peldaul az operator
overloading-et. A projekt vegere mar gyakorlatilag minden modulban van,
altalaban, mert a sracok ugy erzik, tenyleg kell, ha mar egyszer ez tanultak a
tanfolyamon. Ekkor ugyanaz az operator minden egyes modulban teljesen mast es
mast jelent. Probald meg kibogozni, ha van mondjuk szaz modulod. Az
adatelrejtesrol pedig annyit, hogy neha szinte alig birom visszafojtani a
nevetest, amikor hallom, hogy a cegeknek problemaik vannak moduljaik egymashoz
illesztesevel. Azt hiszem, a szinergista szot kifejezetten a projektmenedszerek
hataba szurt kes megforgatasara hoztak letre.
kerdezo: Azt kell mondjam, kezdek erosen megdobbenni. Azt mondtad, azert
csinaltad, hogy emelkedjen a programozok fizetese? Ez durva/gusztustalan.
Stroustrup: Nem igazan. Mindenkinek van valasztasa. Nem szamitottam ra, hogy a
dolog ennyire kicsuszik a kezbol. Mindenesetre, tulajdonkeppen sikerult. A C++
kezd kihalni, de a programozok meg mindig jo fizetest kapnak - kulonosen azok a
szerencsetlenek, akiknek ezt a sok vacakot karban kell tartaniuk. Eszrevetted,
hogy lehetlen karbantartanod egy nagy C++ modult, hacsak nem te magad irtad?
kerdezo: Hogyhogy?
Stroustrup: Mar elszoktal, nem? Emlekszel a typedefre?
kerdezo: Igen, hat persze.
Stroustrup: Emlekszel, mennyi ideig tartott vegigkeresgelni a header-file-okat
,
amig megtalalta az ember, hogy a 'TetoFelemelve' egy duplapontossagu szam? Nos,
kepzeld el meddig tart, amig megtalalod az osszes osztaly osszes implicit
typdefjet egy nagyobb projektben.
kerdezo: Akkor miert gondolod, hogy sikerult?
Stroustrup: Emlekszel egy atlagos C projekt idotartamara? Korulbelul hat honap
.
Kozel sem eleg, hogy egy feleseggel, gyerekekkel rendelkezo srac normalis
eletszinvonalhoz elegendo penzt keressen ezalatt. Vegyuk ugyanazt a projektet,
tervezzuk meg C++-ban, es mit kapunk? Megmondom: egy vagy ket evet. Hat nem
nagyszeru? Ilyen biztos allas, egyetlen dontesi hiba miatt. Es meg egy dolog: a
z
egyetemek olyan regen nem tanitanak C-t, hogy hiany van jo C programozokbol.
Kulonosen azokbol, akik konyitanak a Unix rendszerprogramozashoz is. Hanyan
tudnak, mit kezdjenek a mallockal, mikor az utobbi evekben csak new-t hasznalta
k
- es sosem veszodtek a visszateresi ertek vizsgalataval? Igazabol a legtobb C++
programozo eldobja a visszateresi erteket. Mi tortent a jo oreg -1-gyel?
Legalabb tudta az ember, hogy hiba tortent, anelkul, hogy vegig kellett volna
kuldeni az egeszet a 'throw' 'catch' 'try' lapvideken?
%0
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: nilus-265.adsl.datanet.hu)
|
Egy 65 körüli párocska beállít a szexológushoz. Kérdi a doktor, hogy miről
van szó.
- Doktor úr, végig nézné a szexünket?
A doktor csodálkozik, de rámondja, hogy OK. A doktor végig is nézi, és mondja,
hogy nincs itt semmi probléma, majd elkér tőlük 50 dollárt a vizitért. És
ez így megy hosszú heteken át. A pár újabb és újabb vizitet kér, semmi probléma
a szex-szel, fizetnek a doktornak és távoznak. Végül a doktor megkérdi, hogy m
it is akarnak ebből kihozni.
- Nézze Doktor Úr, nem akarunk semmi különöset, de hat a barátnőm férjnél
van, így nem mehetünk az ő házába. A feleségem miatt ugyancsak nem mehetün
k az én házamba. A Holiday Inn az 90, a Hilton 108, az Embassy Suites meg 147 d
ollár. Mi itt fizetünk 50 dollárt, amiből aztán a nyugdíjbiztosító 43-at v
isszafizet...
A férj késő éjjel jön haza. Mivel gondolja, hogy a felesége haragudni fog,
úgy gondolja, kiengeszteli. Belopózik a hálószobába, és orálisan kielégíti. Az
tán kimegy a fürdőszobába, és megdöbbenve látja, hogy a felesége éppen jön
kifelé.
- Hát te hogyan kerülsz ide?! - kiált fel.
- Csitt, még felébreszted anyámat! - mondja a feleség.
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oft.gyula.hungary.net)
|
>Lábjegyzet (mottó: a Word-öt is vicces kedvu emberek írták
>és "magyarírták"):
>* Nem tudja valaki, hogy miért akarja Torgyánt a Word helyesírás-
>ellenorzoje
> kijavítani "Torgyám"-ra? Szerintem kijavítva is ugyanannyira
>értelmetlen,
> mint Torgyán.
>** a pacal-jedi-t a Word helyesírás-ellenorzoje "pacal-jeti"-re szeretné
> módosítani. Erre azt mondaná Hofi***: Így se rossz.
>*** Hofi-t pedig "Hifi"-vé akarja átalakítani.
Én OpenOffice.org 1.1.0-t használok, és csak a Pacal-jedinél kérdezett rá,
hogy biztos jó-e így, a többit megértette.
+ a viccek:
A másodikos és harmadikos elemisták osztálykirándulásra mennek a
lóversenypályára két tanító néni kíséretében. Egy ido múlva a két tanító
néni elhatározta, itt az ido, hogy mindenki WC-re menjen. Az egyikük a
lányokat vitte a noi, a másik pedig a fiúkat a férfi WC-re, és kinn várták
oket az ajtó elott. Egy kis ido múltán az egyik kisfiú kijött és
panaszkodott, hogy egyikük sem éri el a vizeldét. Nem volt mit tenni, a
tanító néni bement és segített mindegyiknek kigombolni a nadrágját. Aztán
felemelte oket és irányította a pisilojüket a kagylóba, hogy ne vizeljék le
a ruhájukat. Amikor éppen az utolsót emelte fel, észrevette, hogy ennek egy
hatalmas méretu szerszáma van a többiekéhez képest. Igyekezve, hogy
közömbösnek látsszon, a tanító néni megszólalt:
- Te biztos a negyedik elemibol vagy.
- Téved asszonyom, én a zsoké vagyok az ötödik futamból.
Két talajrészeg fazon ül a kocsmában a pultnál. Egyszer csak az egyik
odafordul a másikhoz:
- Tegnap megdugtam anyádat!
A kocsmában síri csend lesz, majd a másik pár másodperces szünet megszólal:
- Menj haza, apa! Részeg vagy.
- Na, ki tud mondani egy óhajtó mondatot?
Pistike majdnem kiesik a padból, annyira jelentkezik. Felszólítják, és azt
mondja:
- Ó, bárcsak franciáznánk egyet a tanárnővel, aztán meg dugnánk három
akkorát, hogy kétfelé állna a fülünk!
A tanító néni elordítja magát:
- KIFELÉÉÉÉÉ!!!!!
Pistike lehajtott fejjel megindul kifelé.
Mire a tanító néni:
- Nem te! A többiek!
ßëňćę
Bp.
|