Kevdes Csaba!
Koszonom valaszod.
>Erolkodom, de nem latom a kerdes nehezseget.
Ez egy ujabb problema, mert en viszont latom a nehezseget. A filozofia
szerint azonban ket egymasnak ellentmondo allitas kozul mindketto
egyszerre nem lehet igaz. Vagy csak az egyik igaz, vagy egyik se.
>Arra celzol ha jol ertem, hogy egy dobozban vagy ...
>gyorsul amennyiben valamely tomeg iranyaba 'zuhanomozgast'
>vegez.
Ez is lehet egy varians. Tehat pl. a dobozunk elhalad egy hideg egitest
közeleben es kozben szabadon esik. Szerencsere nem kerul csapdaba,
mert a szokesi sebesseget meghalado sebessegu. Akkor ebredunk,
amikor a legkozelebb van az egitesthez es a sebessege maximalis.
A sebessegvaltozas ekkor elenyeszo. (a sebesseg derivaltja 0)
Vajon e pillanatban csakis oraink segitsegevel megallapithato-e, hogy
mostanaban mozgasallapotvaltozas tortent?
A masik eset, amikor tavol mindentol az urhajoban alszunk, s a
fedelzeti computer hibat eszlel, s lerobbantja a leghatso eromu
blokkot, mely
ha iranyvaltast nem is, de jelentos atmeneti gyorsulast okoz. Amikor
felebredtunk, a computer nem mer szolni, mert idokozben rajott, hogy
sulyosan tevedett. Kerdes, hogy csakis orainkra hagyatkozva
rajohetunk-e a turpissagra?
Adalekul:
Volt egy cikkem a 2949.szamban 3 urhajorol, melyeket a kapitany
trukkosen gyorsit.
http://www.hix.com/cgi-bin/news_search.cgi?
id=790&ujsag=TUDOMANY&szam=2949&ev=2005&page=100
Mint irtam ott, a hatso hajo elobb gyorsit. Most kiegeszitem:
1., Kulso megfigyelo szerint a hatso ora ettol kezdve lassabban kene
jarjon, mig az elulso csak kesobb. Ez mintha arra utalna, hogy egyfajta
idoeltolodas lesz koztuk.
2., Mindig az elulso oranak kellene kevesebbet mutatnia
kulso megfigyelo szerint. Es annal inkabb kevesebbet, minel nagyobb
a hajok megfigyelt sebessege.
(Utobbi a spec.rel.-bol kovetkezik, s ahhoz kell, hogy akar hatulrol,
akar elolrol erkezik feny valamely halado rendszerbe, annak
sebesseget egyarant c-nek merjek az utazok.)
E ket megallapitas egymasnak ellentmondonak tunik, ami osszezavar.
Ez a bajom.
Zoli
|
