Helyi szokasok, arab illemtan:

A muzulmanoknal a jobb kez a "tiszta", ezert kezet fogni,
etelhez nyulni, valamint barmit atnyujtani jobb kezzel kell.
Kezfogaskor bal kezzel a partner konyoket, vagy also karjat
meg lehet fogni, a kezfejet viszont nem. Nem szokas erosen,
"ferfiasan" kezet razni. A jobb kezes szemlelet miatt a fovendeg
helye a vendeglato jobb oldalan van. Ennek figyelmen kivul
hagyasa sertesnek szamit.

Az arab ferfiak szeretik a kozvetlen testi kontaktust, ezert
elofordul egymas csokkal illetese, vagy kezenfogva kiserese.
Az ilyen csok eseten Szaud-Arabiaban csak az arcukat erintik
ossze, s lehetoleg a fejkendon keresztul. (A beduinok kozott
ismert az "orrcsok", de ezt a kulfoldiektol nem varjak el.)
A vendeglato a vendeget esetenkent kezenfogva vezeti a helyere,
vagy odasetal vele. Ezeket a szokasokat nem szabad felreerteni.

Az arabok a talalkozok, targyalasok soran a partner szemebe
neznek, es ezt varjak el partneruktol is.

Fontos tudni, hogy az arabok vendeglataskor, hivatalos rendez-
venyeken kimertek, csak kezfejjel gesztikulalnak, tartozkodnak
a hangoskodastol. Ules kozben ovakodni kell a labak keresztbe
teteletol, illetve a cipotalpak szemelyek fele tartasatol. Ennek oka,
hogy az araboknal a cipo a tisztatalan targyak egyike, s annak a
beszelgetopartner fele mutatasa sertes: a partner semmibe vetelet
jelzi. Kulfoldiek fogadasakor altalaban kerulik az olyan helyzeteket,
hogy a cipot le kelljen venni, vagy torokulesben, kozos talbol kelljen
etkezni. Ha ez megis elofordulna, akkor legjobb a vendeglato
mozdulatait kovetni, hiszen nem celjuk, hogy a vendeget
kellemetlen, szokatlan helyzetbe hozzak.

   Targyalasi, tarsalgasi szokasok:

Az arab vendegbaratsag szokasaibol eredoen a vendeget
- szamunkra szokatlanul - hosszan es visszateroen koszontik,
erdeklodnek az egeszsege irant. A vendegnek e kerdesre szinten
udvariasan, koszonettel illik reagalnia, mivel a vendegszokas szerint
nem illik a vendeglatot olyan temakkal, gondolatokkal terhelni,
melyeket o nem tud rendezni, megoldani.

Targyalasok ill. beszelgetesek alkalmaval az arab illem szerint meg
kell varni, amig a vendeglato szoban, gesztikulacioval, vagy mimikaval
reszunkre megadja a szot. Nem illik, hogy a vendeg turelmetlenul,
vendeglatoja mondanivalojaba belevagva reagaljon, vagy kezdjen hozza
mondandoja kifejtesehez. A mondanivalonkat nyugodtan, megfontoltan,
vendeglatonk szemebe nezve, visszafogott mozdulatokkal es mimikaval
kozoljuk partnerunkkel.

Tarsalgas soran ne feledjuk el, hogy arab partnerunk mas kulturaval
rendelkezik. Nem illik elotte minositeni az iszlam vallast, az arabokat,
a negereket es a fejlodo orszagok allampolgarait. Ugyancsak illetlen a
vallas altal tisztatalannak tartott elolenyekrol, targyakrol szolni (pl.
kutya,
diszno, cipo - idosebb ferfiak elott ilyen tema lehet az asszony is).

Amennyiben a csalad szoba kerul (ez mar bizonyos merteku bizalmi
viszonyt feltetelez), akkor ez a gyerekekre, s azon belul is elsosorban
a fiukra vonatkozik. Nem illik a vendeglato csaladjara vonatkozo
kerdeseket feltenni, hacsak azt vendeglatoja nem kezdemenyezi.
Meg ez esetben sem ildomos erdeklodni a feleseg(ek)rol.

Az Arab-felszigeten elok buszkek beduin szarmazasukra, s ezt kulsosegekben
is megjelenithetik: pl. felso ruhazat, kezzel valo
etkezes, torokulesben ules, rozsafuzer morzsolasa.

A vallasi-politikai hagyomanyaiktol eltero, azzal utkozo, vagy 
sajatosan ertelmezett jelensegeket, fogalmakat (pl. megkeresztel-
kedes, kereszteny unnepek, forradalom, rendszervaltozas, emberi
jogok, demokratizalodas) nem ugy ertelmezik, mint mi. Tobb esetben
ez ertetlenseget, kioktato reagalast valthat ki. Ezen temak inkabb
kerulendoek. A technikai-technologiai kerdeskorben ugyanakkor nincs
ilyen ertelmezesi elteres. Penzugyi teruleten a hozam, jovedek fogalma
kozos, de a kamat szo (arabul uzsora) a vallasos emberek szamara
elfogadhatatlan, helyette a kockazat es a haszon megosztas fogalmat
hasznaljak.

A szaud-arabiaiak hazankrol keveset tudnak, de az ismert elottuk,
hogy letezett az Osztrak-Magyar Monarchia, illetve ismerik a Maria
Terezia ezusttallerokat. E penz evszazadok ota az Arab-felszigeten
a tezauralas eszkoze volt, eloszeretettel hasznaltak fel ekszerekre,
sot, a 30-as evekben felulveressel hivatalos penz volt Szaud-Arabia
kozepso reszen. Ugyancsak bizalomkelto annak elmondasa, hogy
hazankban ezer eve jott letre a kiralysag, illetve szimpatiat kelthet a
Habsburg csalad itthoni helyzetere valo utalas is. A szaudiak szamara
erdekes informaciot jelent az is, hogy a honfoglalo magyarok kozott
arab kereskedok eltek, arab dinarok hivatalos penzkent szolgaltak,
illetve a borostyankereskedelem utvonala hazankon keresztul vezetett.
Fontos annak hangsulyozasa, hogy hazankban sosem volt muzulman
uldozes. A torok hoditas temaja erzekeny kerdes, mivel a szaudiak
szamara a torokok gyarmatositok voltak, akiket az elso vilaghaboru
soran uztek ki az orszagbol. A torokok altal teremtett anyagi kulturat
durvanak, faragatlannak, az iszlam eredeti szellemevel nem egyezonek
tartjak.

   Hivatalok, uzletek nyitvatartasa:

A hivatalok a ket nagy vallasi unnep (Eid al-Fitr, Eid al-Adha) es a
heti ket pihenonap (csutortok-pentek) kivetelevel 7:30 es 14:30 kozott,
az uzletek 9:00-tol a deli imaig, illetve a delutani imatol keso estig
vannak nyitva. A nagyobb uzletkozpontokban a nyitvatartas ennel
hosszabb ideju (egyesekben folyamatos), de az imak idejere ezek
a boltok is bezarnak.

Az iszlam vallas szerinti napi otszori ima idejen a hivatalok, bankok
es uzletek bezarnak. (A vallasi rendorseg ezt szigoruan betartatja.)
A programok tervezesekor celszeru elozetesen tajekozodni a naponta
valtozo imaidopontokrol, amelyeket egyebkent a napilapok (az angol
nyelvuek is) kozolnek.

   Egyeb hasznos tudnivalok:

Az orszagban a Hidzsra szerinti naptarat hasznaljak melynek kezdete
Mohamed profetanak es hiveinek Mekkabol Medinaba torteno vandor-
lasa (i.sz. 622). A Hidzsra-naptar szerinti ev 12 holdhonapot tartalmaz,
s altalaban 11 nappal rovidebb a Gergely-naptar szerinti evnel.
A helyi ido telen-nyaron egyarant a GMT + 3 ora.

Szaud-Arabia fizetoeszkoze a szaudi rial, melynek arfolyama kotott:
1 USD = 3,75 rial. A szaudi rial szabadon atvalthato, de penzvaltasra
csak a bankokban es szallodakban van lehetoseg. Az orszagban igen
elterjedt a hitelkartyak hasznalata.
Az orszagban - a tiltott termekeken kivul - minden fajta elelmiszer es
tartos fogyasztasi cikk kaphato.
Az elektromos halozat alapvetoen amerikai rendszeru, de tobb helyen a 110V
mellett a 220V feszultseget is bevezettek.

   Rijadh (Al-Riyad):

A rijad szo az arab rauda "kert" szo tobbesszama, jelentese tehat 
"kertek". Rijad Nedzs-tartomany es egyben Szaud-Arabia fovarosa.
Eghajlata szaraz, sivatagi, idonkent heves homokviharok keseritik az
itt lakok eletet.

Rijad lakossaga 1929-ben meg csak 30 ezer fo. 1949-ben is almos
kisvaros, de amikor meg ebben az evben a regi varosfalakat lebontjak,
lakossaga rovid idon belul 83 ezerre duzzad. A XX. szazad 70-es
eveiben mar egymillios nagyvaros, 1993-ban pedig mar 1,5 millio
lakoja van. A fontosabb iparnegyedek a varos keleti es deli reszen
talalhatok. Rijad, mit a kiralysag politikai donteseinek kozpontja,
jelentosen csokkentette Dzsidda (Jeddah) korabbi gazdasagi es
financialis jelentoseget.

Rijadban az egykori epiteszeti hagyomanyokra ma mar csak nehany
epulet utal. A varos vezetese szamara a legnagyobb kihivast ma is a
sivatagi kornyezet jelenti. Ennek kellemetlen hatasait a hatalmas
aranyu parkositassal es a boseges vizellatas biztositasaval igyekeznek
enyhiteni.

   Abdul-Aziz Tortenelmi Kozpont:

A lenyugozo, 182 millio dollarbol letrehozott kozpont a helyreallitott
Murabba palotabol es tobb tortenelmi, valamint modern epuletbol all:
a vilagszinvonalu muzeumon kivul kutatasi kozpont, mecset, konyvtar,
eloadoterem, es Abdul-Aziz Kiraly Emlekcsarnoka talalhato benne.
A nemzeti centenarium alkalmabol 1998-ban megnyitott Tortenelmi
Kozpont egyik fo nevezetessege a Nemzeti Regeszeti Muzeum,
amely nemcsak a Kiralysag legnagyobb muzeuma, de temajat tekintve
elso az egesz regioban.
Abdul-Aziz Kiraly Emlekcsarnoka egy modern, 7000 negyzetmeteres
epulet, amely irodaknak, konyvtarnak es fontos kutatasi intezmenyek-
nek is otthont ad. Az emlekcsarnokban az egykori kiraly szemelyes
targyaibol allo kiallitas talalhato, melynek a ruhaknal, ekszereknel,
fegyvereknel is talan latvanyosabb resze a csodalatos, klasszikus
darabokat felsorakoztato gepkocsi gyujtemeny.
A Murabba palota Rijad egyik hagyomanyos epulete. A centenariumi
felujitasok soran nagy figyelmet forditottak az epulet korhu megorzesere.
A homokszinu, jellegzetes felkor alaku tornyokkal es a teton feher
"kutyafogakkal" diszitett epitmeny Abdul-Aziz kiraly fenykorat idezi.
A palota mellett talalhato az Abdul-Aziz mecset, idillikus kornyezetben,
amely mai, felujitott allapotaban 4200 hivet kepes befogadni.
A mecsettel szemben elterulo hatalmas Centenariumi Palmaliget, az
Al-Hamra (Rozsaszin) palota, az Abdul-Aziz konyvtar (itt van internet-
hozzaferesi lehetoseg is!), az Auditorium es a Rijad Viztorony zarjak
delrol a Tortenelmi Kozpont komplexumat.
A Muszmak erod es az Al-Hokim negyed a Tortenelmi Kozponttol alig
1 km-re talalhato. A helyreallitott eroditmeny sajatos tortenelmi varazst
araszt. A Muszmak szo vastag, magas epuletet jelent, amely jol illik az
1865-ben emelt robosztus epitmenyre. Az erodot 1995-ben muzeum-
kent nyitottak meg, es a kiralysag Abdul-Aziz gyozelmei nyoman
1902-ben letrejott egyseget hivatott magasztalni.

   Dirijja (Al-Dir'iyyah):

Rijadtol mintegy 20 km-re talalhato az egykori oazis, amely 1818-ig a
Szaud dinasztia fovarosa volt. Az oazist atszelo vadiban evente nehany
alkalommal hirtelen tamado, jelentos vizmennyiseget hozo arhullamok
vonulnak le. A vadi volgyeben teraszos elrendezesben datolyapalma-
ligetek talalhatok.
A vadi jobb oldalan emelkedo Turajf-fokon talalhatok a regi Dirijja romjai
kozul az egykori uralkodo palotajanak romjai. Az eredeti epuletek agyag-
bol keszultek, de az oszlopok kobol voltak. A Turajf-fok legmagasabb
pontjan emelkedik az al-Darisa nevu citadella. Maga az elnevezes
perzsa eredetu, jelentese "ablak". Dirijjah osi maradvanyai Wahi Hanifah-
ban a kiralysag tortenelmet es a hagyomanyos torzsi eletforma 
egyszeruseget eleveniti meg.

Udvozlettel, Lazar Peter