> Felado :  [Hungary] irta:
>Mindig csodaltam a vajtfulueket, akik mindent megadnak az elethu
>hangzasert. Csak az a baj, senki sem tudja definialni az elethuseget.
Egyszeru definicioja van. Ami ugy szol, mint az elo eloadas. Persze
kulonfele erzekenysegu, kulonfele hallasu emberek ezt elteroen
itelik meg. De mindig a kenyesebbnek van igaza. Ugyan miert a
gyengebb erzekenysegu emberek dontsenek az elethusegrol az
objektivitas igenyevel? A maguk szamara persze donthetnek. Mint
mindenki. Az ilyeneknek nem kell vagyont kolteni, meg
szerencsesebbek is ebbol a szempontbol.
>Attol felek, 1% torzitas alatt mar nincsenek objektiv mercek,
>egyedul az izles dont, amirol viszont nem lehet vitatkozni.
>Ezt lenyegeben te is megerosited:
>egy 1%-os harmonikus torzitasu erolkodo sokkal
>elethubben tud szolni, mint egy 0,00001%-os.
Milyen erdekes, hogy ebben emberek millioi egyetertenek. A
statisztikai osszefuggesek is lehetnek objektivek. Es Einstein
kvantummechanikai nezeteihez hasonloan en is remenykedem, hogy
elobb-utobb megtalalhatoak, bizonyithatoak a konkret fizikai, okok.
Izles lehet abban, hogy ki mit szeret. De abban, hogy ket dolog
azonos, vagy nagyon hasonlo-e, abba mar nem jatszik bele az izles.
Legfeljebb a hallasi, zenei kepessegek, mint ahogy fennebb irtam.
>De itt abba kell hagynunk, mert ha bejon valaki azzal, hogy a halozati
>csatlakozozsinor szine is befolyasolja a hangzast, akkor megint felmegy >a ver
nyomasom :-)
Pedig az is _majdnem_ igaz.
Mert mondjuk interconnekteknel a dielektrikum erosen beleszol a
hangba, es a szinezoanyagok is beleertendok a dielektrikumba. Nem a
szinuk miatt, hanam az elektromos tulajdonsagaik folytan. Mert
kulonbozo szinezekeknel ez eltero. :-)
Udv, Peter.
|
> Felado :  [Hungary] irta:
>>Sebaj! En is irtam mar hulyesegeket a Tudomanyra.
>Ezt nem mondod komolyan.:-)
Sajnos teljesen komolyan mondom. Relativitaselmelet ugyeben akkora
baromsagokat irtam, hogy egy svajcben dolgozo fizikustarsunk imho
azert tulzott agresszivitassal "feljelentett" a moderatornal.
Szerintem meglepodott, amikor utanagondolva a dolgoknak tokeletesen
igazat adtam Neki ebben, es nem kezdtem veszekedosen cikizni, meg
magyarazkodni. A Te leveledben nem kis oncelu vitatkozgatast velek
felfedezni.
>>Nagy divatja van ma a Single-ended kapcsolasu kozvetlenfu-
>>tesu triodaknak.
>Akarcsak a gozmozdonyoknak.
Nem. Nem csak hasznaljak nosztalgiabol a regi darabokat, hanem
tobbtucatnyi gyarto vadiuj konstrukcioi kaphatoak a piacon. Itt,
Pesten is lehet kapni vagy tucatnyi felet. Irto dragan.
>Ugyan a kimenotranszformator meretezesenek alapja az impe-
>dancia transzformacio, azaz a terheles impedanciajanak a cso
>optimalis munkaponti impedanciara torteno feltranszformalasa,
>amibol kovetkezne az impedanciaillesztes, de ha azt mondod
>"Ha azonos volna, nem szolhatna jol.", akkor meggyoztel.
Nezd, eleg elovenni jopar valos, kaphato ilyen erolkodo adatlapjat,
es megnezni az adatot. A konnyen ellenorizheto valosagrol nincsen
ertelme vitatkozni. Mult leveleimben reszletesebben leirtam mar,
hogy mennyire fontos a jo hangminoseg szempontjabol a hangszorok
csillapitasa. Nem szolhatna jol egy 1 damping faktoru erolkodo.
>>Tenyek vannak. Rengeteg teny, es ez iranyba mutatnak.
>Ertem, akkor ez egy axioma, tapasztalati teny, mint a gravitacio.
Nem axioma, de tapasztalati teny.
>>Mindketto valos. Az elso altalanosan, a masik a szabalyt erosito
>>kivetelkent.
>Ertem, mint ahogy a gravitacional, altalaban a foldon jarunk,
>de azert vannak akik felette, ami persze erositi a gravitacios
>torvenyek letet.
Ki mondta, hogy az altalaban ervenyesulo jelenseg az torveny?
Azert eleg megalapozott altalanos megallapitasokat tenni, ha ezer
esetbol csak egy a kivetel.
>>Nem lepodom meg rajta, hogy allitasom ellentmond a nezete-
>>idnek, tapasztalataidnak. Azon lepodnek meg, ha nem mon-
>>dana ellent. :-)
>Ugyan miert?
Mert jelentosebb audiofil tapasztalatok nelkuli villanymernokok
kozott a Te nezeted altalanos. Az audiofil tapasztalatokkal
rendelkezo jofuluek kozott, meg az enyem.
>>Villanymernoknak lenni keves ahhoz, hogy elvonalbeli mi-
>>nosegu erositot tervezzunk.
>Ezt en is hallottam, regebben a Marantz fejlesztogardajanak
>tobbsege kukoricahantolo volt.
Rosszul tudod. Regebben meg beszelni, jarni is keptelenek voltak.
:-)
A Marantz nagy erofesziteseket tesz, nem is minden eredmeny nelkul,
de nagyon messze vannak a csucsoktol. [Bar arban kozelitik.]
>>Egyszeruen azert, mert az egyetemeken megszerezheto
>>tudas ahhoz nagyon keves. Mar csak azert is, mert a jelenleg
>>ismert es merheto muszaki parametereknek nem sok kozuk
>>van az erosito [vagy mas hifi eszkoz] hangminosegehez, ha a
>>csucsokat ostromoljuk.
>Latod megint tanultam. A csucs hangminosegnel mar nincs je-
>lentosege a torzitasoknak, frekvenciamenetnek, dinamikanak,
> ...stb. Szerintem errol a gyartok nem tudhatnak. Nem kellene
>ezekhez a berendezesekhez bonyolult specifikaciot kesziteni,
>eleg lenne helyette csak "csucsminoseget" irni.
Ugy latom, sajnos nem tanultal. Valoban nem kell bonyolult
specifikaciokat kesziteni. Mint irtam volt az ismert specifikaciok
nem hatarozzak meg a kituno keszulekek hangminoseget. Egy jo
lemezjatszonal pl. specifikaljak a nyavogast, duborgest ket-harom
specko szerint is, no meg a fordulatszam pontossagat, azt annyi.
Ettol meg szolhat rosszul is, meg kitunoen is. Az akusztikus
visszahatas - frekvencia diagram mar valamivel tobbet mond, de azt
nem szoktak specifikalni, legfeljebb a tesztelo szakemberek
kozzeteszik ezeket az audiofil sajtoban. De pl. a tu altal a
lemezben keletkezo karos rezgeseket, ezek csillapitottsagat nem
szoktak vizsgalni. Es meg ezernyi mas dolgot sem, amirol nem is
tudjuk, hogy kellene. Sok amator es gyartott "tweak" hasznalatos a
lemezjatszonal, amivel ugyanannak a lemezjatszonak a hangminoseget
erosen befolyasolni lehet. Kulonfele allvanyok, lemezleszorito
eszkozok, lemeztanyer boritok, felragasztando rezgescsillapito
anyagok, kulonfele keszuleklabak, stb. Es ugyanigy van ez az
erositok eseten is.
A csucsok ostromlasakor mar termeszetes, hogy az ismert
sepcifikacioknak is egy bizonyos tapasztalati, bizonytalan hatar
alatt kell lenniuk. Senki sem allitja, hogy 10% torzitas mellett
kituno hangot lehet csinalni. De vannak kevesbe figyelembe vett es
ismeretlen osszefuggesek is amik belejatszanak a hangminosegbe.
Elcsepelt pelda, a torzitashaboru, mikor az emberek a kisebb
torzitasu erolkodot gondolkodas nelkul jobbnak tartottak a
"szakemberek" ajanlasara. Ezert aztan elkezdtek megjelenni a 0.1%
0.01% 0.001% 0.0001% 0.00001% torzitasu erositok. Hogyan lehet ezt
elerni a jelenlegi alkatreszekkel? Hat nagyon eros negativ
visszacsatolassal. Es az eros visszacsatolas hangminosegre gyakorolt
hatasarol csak akkor kezdtek el filozni a szakertok, mikor a
zeneszeretok tomegesen jeleztek nekik, hogy minden 0.0001% torzitasu
erolkodo sokkal gyengebben muzsikal, mint egy egyebkent johangu 0.1%
tozritasu. A Single Ended erolkodok jellemzoen 1% feletti, gyakran
3% torzitasuak a sajat nagyobb teljesitmenyukon, [ami objektive, a
szuksegeshez kepest meglehetosen kicsi.] Ezernyi ilyen pelda van,
csak utalok az eszmeletlen kicsi sebessegingadozasu kvarcdirektdrajv
lemezjatszokra, amik elbujhatnak egy olcso szijhajtasu lemezjatszok
hangminosege mogott is.
Azert elgondolkoztato, hogy mindenfele, meg szakmai kozepfoku
kepzettsegek nelkuli amatorok, minden kulonosebb muszerezettseg
nelkul is konnyeden es nagyon jelentosen jobbhangu erolkodoket
csinalnak szerte a vilagon, mint a profi villanymernokok 99%-a. Csak
jol bevalt, ismert, egyszeru, kapcsolasokat, es kituno, draga
alkatreszeket kell hasznalniuk. Errol meg tajekozodni tudnak akar az
ineten is. Meg az Ohm torvenyt sem kell ismerniuk. Es ez a _teny_
bizony akarhogy is nezzuk szegyene a villanymernoki tarsadalomnak.
[Felszisszenes mellozese keretik, en is mernok vagyok!] Az a
szegyen, hogy szakmai magabiztossaguk kovetkezteben tobbnyire nem
figyelnek az audiofilek velemenyere, igy aztan _ebben a
vonatkozasban_ tudatlanok maradnak.
Udv, Peter.
|
