Sziasztok!

Megtudna valaki nekem mondani, milyen elven mukodik a 
repulogep es az urhajo sebessegmeroje?
Az urhajo mutatja folyamatosan a sebesseget?

Koszi Szocs.

Kedves baratok.

A Kepler es Newton torvenyei nem adnak magyarazatot sok 
mindenre.
Pld; - mi determinalja a keringes, a korforgas iranyat?
     - mi determinalja a korforgasi sebesseget, amely egyes 
bolygoknal valtozik a sarkoktol 
az egyenlitoig, ami nem a tehetetlenseg (passziv) 
kovetkozmenye
     - miert nem lehet a mesterseges bolygokat forditott 
iranyba palyara allitani, mint a termeszetes bolygok?
     - a holdnelkuli bolygok mindig azonos oldalukkal 
fordulnak a bolygo fele, miert?
     - szamomra az sem elfogadott, hogy a keringes csak a 
gravitacio es a tehetetlenseg kovetkozmenye.
     - a bolygok mozgasaban sok perturbacio van. Mitol all 
helyre mindig a stabilitas?
     - mi determinalja a "pororoca-t"?
     - a csillagkepek forditott mozgast eredmenyeznek  a 
szazadok folyaman, mint az eves ciklusban, miert?
Kinek mi a velemenye? En kifejtettem velemenyemet a 
www.extra.hu/soniba oldalon. 
Igaz hogy meg tovabbi bizonyitasokra szorul.  

Udv. Szocs

>Ha emlekeim nem csalnak akkor jo par millio evvel
>ezelott a Fold legkoreben levo oxigen koncentracioja
>sokkal tobb volt mint jelenleg, elerte a 35 terfogat
>szazalekot.

Mielott ez rogzulne a HIXes koztudatban:-)
Megadnal, legyszives nehany forrast, ahol 35%-os
legkori oxigenkoncentraciorol lehet olvasni.
Meg sohasem hallottam arrol, hogy az allatok nagy
meretuket a nagyobb parcialis nyomasu oxigennek
koszonhetik.
Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biovegpc05.unifr.ch)

http://mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html
/pszichol.html

Szemelvenyek:
*Ahogy Luigi M. Ricciardi irja: "Szembe kell neznunk a tennyel: 
hianyzik meg az agyelmelet es - amint azzal a terulet minden 
kutatoja valoszinuleg egyetert - a kozeljovoben nem is fog 
letrejonni. Hacsak valamilyen forradalmi uj otlet nem szuletik" 
(Ricciardi, 1983).
 .....
eredmenyek meg nem alltak ossze egyseges, az egeszet megmagyarazo 
elmelette. 
Casti szerint az agykutatas teruleten mar sok Tycho Brahe tevekenykedik,
de meg nem jelent meg Kepler (Casti, 1987).*

Az agykutatas rogos utjaihoz elgondolkodtatonak szanom egy volt
kollegam esetet, akit birosagi dontessel gondnoksag ala vettek, 
(adminisztrativ formasag) schizophrenia paranoida valamint 
atrophia cerebri betegsegei miatt, amit 2 eve sulyos agyrazkodasat 
kovetoen diagnosztizaltak eloszor.
A szakertoi velemenyben irjak, hogy a szervi elvaltozasa (rendellenes,
csokkent agyterfogat ) feltehetoen gyerekkori eredetu betegsegbol
fakad. Hozza kell tennem, hogy ovodaskent nem birtak vele az ovodaban,
kozepiskolas koraban pedig tortenelem versenyeket nyert, es sokan 
nagy jovot josoltak neki, mert zseninek veltek. ( a csaladja nem.)
Ma is lexikonfeju, es mindenrol eszebe jut valami kimerito
reszletessegu tortenet a multjabol, es minden temahoz akaratosan, 
es mindenkit letarolva, felsobbrendu magabiztossaggal kivan 
hozzaszolni ma is. (ez es vitriolos humora miatt erte majdnem 
halalos kimenetelu agyrazkodas ket eve )

Mostanaban megkert, jarjak utana 2 dolognak, amire viszont nem tud 
visszaemlekezni kb. 30 ev utan, hogy hol olvasta, es igaz e:
1.  XIX. szazadi tudos azt allitotta, hogy az eszaki es
deli felteke hokristalyai megkulonboztethetok egymastol, es
az illeto tudos e kerdes megoldasat a XX. szazadtol varta.
Volt-e, vagy van ilyen problema valoban ?

2. A XIX. szazadban vegeztek-e valoban olyan kiserleteket,
hogy sejteket kulonfele alaku kalodakba teve hagytak 
funkcionalni, majd kiveve a pl. 6szogletu kalodabol, a sejt
megorizte a 6szog alakot, es osztodasakor is szogletes utodai 
lettek ? 

Amugy egy csomo dolgot rosszul tud, de ezek nagyjabol olyasmik, 
amiket sokan masok is hasonlan memorizaltak.
Pl. hogy a lemingek rendszeresen tomeges ongyilkossaggal 
ritkitjak magukat tulszaporodas ellen.

Udv: zoli

Sziasztok !

Mit gondoltok, lehetne olyan gepezetet kesziteni, mely
hullamzo vizben lebegve a hullamok energiajabol gyujtoget, 
majd idonkent, amikor kello energiat vont el, vizsugarat
lovell maga ala es felugrik, majd visszahuppan, es folytatja 
gyujtogeto tevekenyseget. 
Szerintem jo otlet, csak meg alkalmazast kell talalnom hozza.
Ha tobb ilyen is van, vajon ezek szabadnak tekinthetok, vagy
vagy tendenciozus mozgasban lesznek ?

Udv: zoli

To:ro:k Pe'ter (Helsinki)
> E-mail :  [International]


 >Az altalad emlitett lerakodas valoban joreszt meteorokbol szarmazik,  >de 
szamolj mar utana egy kicsit (ahogy masvalaki megtette), mekkora
 >nagysagrendu valtozast is kepes ilyesmi eloidezni a Fold   
 >gravitaciojaban...

A mez gyujtesben is minden virag aprocska porszeme is beszamit.
Es ne feledjuk, tobb miliard eve zajlik a folyamat.
A tomegnovekedes minden tomegre ervenyes. A lezajlasi folyamat fugg a tomeg 
meretetol. Tehat mennel nagyobb a tomeg, annal tobb az eselye tomegenek 
gyarapitasahoz. Tudosok allitjak, hogy oriasbolygonk a Jupiter is csillagga 
vallhat idok multaval, amit epp az allando tomegenek novekedese idez elo.
Xantus Janos 'Csillagok szuletese es halala' cimu konyveben bovebben 
beszamol az allando tomeg es reszecskek kozotti relaciokrol, hosszu idon at 
valo korforgasaikrol.

 >>Nem vagyok benne biztos,
 >>az eszaki, vagy deli sarkon orosz koolajfurotornyok hoztak
 >>fel jegdarabokat melyben a teljes novenyzet latszott.

 >Hat ha meg abban sem vagy biztos, hogy az eszaki vagy a deli sarkon  >volt 
az a koolajfurotorony?...

Valoban a tobb tizenot eves televizios adas mar regen volt, a pontos hely 
nem ugrik be. Annyit en is tudok, hogy az eszaki sarok nincs befagyva, de 
ott van Gronland, es meg tobb szigetcsoport. Mindegy, habar most szamitana a 
pontos adat.
  A jegtomb kb. szazotven cm atmeroju, (kerek) es kb. hetven cm hosszu 
lehetett, melyben gyonyoruen latszott a deli noveny levele. Hogy mennyire 
volt zold nem tudom, akkoriban meg ritkasag volt a szines televizio. Meg 
gyerek voltam, amikor hallottam hogy mamutot talaltak jegbefagyva, fuvel a 
szajaban, de amit lat is az ember, jobban el is hiszi.

Az otvenkettes oriasi sziberiai becsapodas rejtelyeit meg jelenleg is 
tanulmanyozzak.
Egyeduli elmenyemnek is mar tobb tiz eve: Munkaba menve koran keltem.
A reggeli sotetseget a Hold fenye enyhitette. A lako tombhazak falait 
hirtelen egy pillanatra a napfenynel erosebb feny vilagositotta meg, mialatt 
egy halk sziszego zaj suvitett a fejem felett.
Foltekintve az egboltra, a telihold alatt mar csak egy vastag fustcsik 
huzodott egeszen parhuzamosan a latohatarral. Par nappal kesobb tettek 
emlitst az ujsagok is a meteorit becsapodasrol.
Mekkora pusztitast vegezett volna, ha egy par km-el kozelebb kerul a 
Foldhoz.
Erdekes, ez akkor fel sem tunt, hogy a hangot egyszerre hallottam a 
jelenseggel, amikor egy villamlas utan tobb masodperc telik el, mig a 
dorgest halljuk. Az origo/tudomanyban egy cikk arrol ertesit hogy 
megfejtettek a becsapodasokkal egyszerre erkezo hang eredetet.
Eszerint a becsapodaskor a levego ionizalodik, atszelve a magnases teret, az 
erovonalak gyurodest szenvednek, elektromagneses hullamokat keltetve. Ezek 
az elektromagneses hullamok fenysebesseggel a foldre erve idezik a 
hanghullamot.
  Udv Csaba.

_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp