1. |
Re: Mitol forradalmian uj ? (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: hullamtani botorkalas (mind) |
43 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Femkereso (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
4. |
Temakor: 0/0 (mind) |
41 sor |
(cikkei) |
5. |
0/0 utoljara (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Mitol forradalmian uj ? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> *A Seagate forradalmi mágneses adattárolási technológiát mutatott
Csak forradalmi, nem uj.
> be a cég pittsburgh-i kutatóközpontjának tegnapi ünnepélyes
> megnyitója alkalmából. A HAMR (ejtsd hammer) névre keresztelt
> eljárással a jelenlegi mágneses adatrögzítési technológiák nyújtotta
> adatsűrűség százszorosa is elérhetővé válik, állítja a cég.
Ettol.
> A HAMR a hő segítségével történő mágneses adatrögzítés rövidítése
> (Heat Assisted Magnetic Recording). Az eljárás során a hagyományos
> hordozórétegnél stabilabb mágneses jellemzőkkel bíró felületet
> az írás előtt lézerrel felmelegítik, majd ezután kerül írásra
> az adott bitsorozat. A lézer minden esetben csupán az írandó
> bitek tárolására szolgáló területeket melegíti fel, amely
> az írás után lehűlve stabilizálja a rögzített mágneses jelet.
> A Seagate kutatói még 1998-ban kezdtek dolgozni az új eljáráson *
>
> Ugy remlik 98-ban irtam itt errol az elvrol, melyrol a 80-as evek elejen
> olvastam, hogy nagyon regota ismert.
> Lehet, hogy mostanaban jart le vegre a regi szabadalmi oltalom,
> vagy irasi sebessegi gondok voltak, amin mostanaban sikerult tullepni ?
Ilyen (atlagos, nem csucs) eszkozzel en mar '94-ben dolgoztam. A lemez
fizikai merete, adatsurusege es sebessege kb. a CD-nek felelt meg, de
irhato/olvashato volt, mint a winchester. Az akkori 120MB winchesterek
mellett kivalo volt, csak elkoszolodott egy ido utan.
|
+ - | Re: hullamtani botorkalas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Joska!
>Az itt sem vitas, hogy a feny energiat kapott. Ha veges fenyimpul-
>zusra gondolunk, a banyaban nagyobb lesz az ossz-energiaja, mint
>a felszinen volt. Nagyjabol m*g*h ertekkel. Es a teljes csomag
>athaladasa a banyaban rovidebb is. Ha arra gondolunk, hogy x millio
>hullambol allt, akkor a banyaban is ennyi hullam - az egesz csomag
>rovidult.
A csomagok rovidulese a mozgo tukros eseteknel is bekovetkezik, azaz
a Doppler effektus a hullamhossz csokkeneset es a csomag
roviduleset egyuttesen eredmenyezi, ami aranylag jol atlathato,
mig a teridoben zuhanas kovetkezmenye csak logikus, de
nem tunik modellezhetonek.
A Foldre zuhano feny esetevel analog eset talan ez lehet:
Egyenes menten gyorsulo feluletre - elotte halado, vele azonos
palyan es azonos modon gyorsulo tavolabbi fenyforrasbol feny arad.
(De valamiert ez se az igazi. :)
>A nagyitas koncepcioddal nekem ket problemam van. Egyreszt ha az
>osszeomlo csillag meg csak epphogy a horizont alatt van akkor sem
>latunk semmit -- pedig ott nem vegtelen a nagyitas.
Abban a horizonton kivuli szferaban - ahol a feny elvben korpalyan
mozoghat - korulnezve - az a szfera siknak latszik, s ebbol
gondolom, hogy az ettol bentebbi vilag hatartalan onnan nezve.
Ha leejtek egy fele'm vilagito lezert, akkor annak sugarzo felulete egyre
nagyobb atmerojunek latszik, amint sullyed. A horizonthoz kozelitve
maximalissa valik az egyre halvanyabb felulet.
Csak intuicio reszemrol, hogy ha a horizonton allhatna barmilyen
fenyforras, akkor a feluletegysegre juto teljesitmenye kintrol
nezve elhajlasi okok miatt 0 lenne, mert a horizontrol mar csak
egyetlen egyenes menten (ami geometriai sugara a lyuknak) lehetne
csak szokni, es minimum c-vel, tehat ami nem idealisan sugarirányban
lendul (pl. foton, ami kupkent fejlodo gombhullam) az, gondolom
visszahull, mert toredeke nem szokhet.
Egy tovabbi feltevesem:
Ami mozog, lefele esven, annal fenyaberracio miatt egyre inkabb a lyuk
fele tendal a sugarzott energiaja, tehat valamivel a horizont felett sem
kepes mar kifele sugarozni.
Udv: zoli
|
+ - | Re: Femkereso (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zoli,
wrote:
> Az 1.5V-rol mukodo oraknal koltseges volna eloallitani a piezohoz
> szukseges viszonylag nagy jelfeszultseget, hogy ebreszteshez
> elfogadhato hangteljesitmenyt nyujtson, kis befoglalomeret mellett.
> Az elmelet probakove a gyakorlat, felboncoltam tehat egy kinai
> oraban levo pittyegot. Kozepen kis vasmagos tekercs, korulotte
> magnesgyuru, felul acelmembran. PC alaplapokon is ilyen szokott
> csipogni, valszeg oriasi szeriaban gyartjak, talan meg a telefonokban
> is ilyen mukodik hangszorokent.
> (boncolasra itelt telefonom sajna nincs :)
Na akkor most valamit nem ertek... :(
En 1983 ota hordok a bal csuklomon kulonfele hongkongi ebresztos
karorakat, ezekben kivetel nelkul piezo hangszoro zajongott. Egy db.
1,5V-os gombelem tarsasagaban.
Namarmost ket eset lehetseges:
1: Nem ugyanarrol a szerkezetrol beszelunk.
2: Az 1. pont igaz volta eseten, valoszinuleg lemaradtam a kinai
ebresztoora-ipar legujabb vivmanyairol... :)
Bocs,
--
Tibcsi(R) -
|
+ - | Temakor: 0/0 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zoli !
>> Talalos kerdes: mi van ha F(0)=0 es F(x)=sin(x)/x mindenhol
>> mashol -- az minek lenne a Fourier transzformaltja ?
> Az idoben vegtelen tartamu, 1:1 kitoltesu, periodikus, F(0)
> komponens nelkuli idealis negyszogjelsorozat spektruma vonalas.
> (asszem az ilyen jelet bipolarisnak nevezik)
> Ha elrontjuk ugy, hogy aperiodikus legyen, de ugyanugy bipolaris
> es idodiszkret maradjon, akkor folytonos spektrumu jelet kapunk,
> s a fenti eset teljesul. Jobb otletem nincs.
Majdnem. Ha meggondoljuk, a csak 0-ban *elrontott* sin(x)/x nem
masnak a Fourier transzformaltja, mint ugyannak az eredeti negy-
szogjelunknek. Az egyetlen kulonbseg, hogy szintben eltoltuk,
megpedig 0-val :).
Kicsit reszletesebben: az F(0) = 1 es, F(x)=0 mindenhol mashol
az sin(Tx)/(Tx) T=vegtelenre. Vagyis a vegtelen szeles, egysegnyi
teruletu negyszogjel Fourier transzformaltja. A vegtelen szeles
1 teruletu negyszog magassaga pedig 0. Ezt a nullat kell minden-
hol levonnunk...
ennyit a nullakrol husitonek ...
Kedves Math:
> "folytonos fuggveny" nyilvanvalo tehat, hogy a "folytonos" a
> fuggveny egy opcionalis jelzoje. azaz van nem folytonos fugg-
> veny is (csak esetleg a fizikusok es mernokok nem szeretik).
Es ezt pont most mondod, amikor negyszogjelrol volt szo...:)
Egyebkent ha jol emlekszem regrol, a Dirac-delta disztrubucio
nevre hallgatott. De ugysem az a lenyeg, hogy hogyan hivjuk..
>> Pl. a Dirac-delta mernoknek
>> "fuggveny", matematikusnak "funkcional".
udv
kota jozsef
|
+ - | 0/0 utoljara (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Math, koszonom a valaszt.
Azert nekem meg lenne egy koltoi kerdesem: Ohm torvenye kimondja, hogy az
ellenallasra kapcsolt feszultseg es az ellenallason atfolyo aram hanyadosa
konstans. Mekkora az ellenallas, ha 0V egyenfeszultseget kapcsolok ra? :-)
A kerdes bovitheto a valtakozo feszultseg nulla-atmenetere is. Szort
kapacitasokon folyo kepzetes arammal nem lehet kibujni, mert akkor
rakerdezek a komplex ellenallas valos reszere.
###
Kota Jozsef kerdesere, hogy minek a spektruma sin(x)/x es x=0 helyen pedig
0, az a valaszom, hogy ennel a pontnal vagyok kenytelen Math igazat
esetlegesen belatni. :-) Ha egy sima negyszog spektruma sin(x)/x es x=0
helyen pedig 1, akkor nyilvan ezt a negyszoget ugy kell eltolni, hogy ne
legyen kozeperteke. Szoval valoszinuleg valami ilyesmi lehet a fuggveny
az idotartomanyban (de nem ellenoriztem):
^
|
***********
* | *
*******----*----+----*----*******--> t
* * | * *
****** | ******
vagy
******
* *
************----*----************--> t
* *
******
Ez utobbi viszont elgondolkoztatott, mert egy teljes szinusz-peridousnak
sincsen 0Hz-es komponense, viszont a sin(x)/x eltolodik a
frekvenciatengelyen jobbra (es 0Hz-nel nulla-atmenete van), es a
szimmetriatengelyenel ugyancsak folveszi az "1" erteket. Kezdek
tanacstalan lenni. ;-)
Talan kiegyezhetunk annyiban, hogy a gyakorlatban is letezik a 0/0
problemaja, amit viszont a mernokok ugyesen megkerulnek. :-)
Udv,
marky
|
|