On Thu, Dec 30, 1999 at 07:04:19PM +0000,  wrote:
> > >   Rohely, de a hires F00F-bug durva javitasa linux-ra par oran belul kesz
> > > volt, masnapra atirtak a kernelt es veglegesen fix-eltek a hibat.
> > 
> > Csak workaroundoltak.
> 
> Tenyleg nehany oran belul csak workaround volt (ki kell kapcsolni a
> cache-t), de a fix is megjelent (es elterjedt!) 2-3 nap alatt.
> Legalabbis en nem warkaroundnak erzem az IT tabla Page Fault-ra
> helyezesevel adodo megoldast. Illetve nevezhetjuk workaroundnak is,
> de akkor meg hagyd el a 'csak'-ot a mondatod elejerol :)

Azert nem neveztem fixnek, mert nezetem szerint a processzor volt
a hibas, tehat ott kellett kikalapalni a hibat. De felolem ugy
nevezzuk ahogy akarjuk :)

> Abban igazad van, hogy a _gyorsasagnal_ nem szamit, hogy a forras
> nyilt-e, mert ugyis csak par ember szokott ilyesmikbe belenyulni. A
> nyilt forras inkabb a miatt izgalmas, mert vegszukseg eseten akar en
> is megtehetem ezt.

Istvan, engem nem kell megnyozni az open/free source elonyeirol,
mert mar jo par eve kozom van hozzajuk. Mas miatt regaltam ugy
ahogy reagaltam.

> A BSD-s fiukkal kapcsolatban: Lehet, hogy rosszak mar az emlekeim,

En ugy emlekszem, mingo azt irta a flamere, hogy a BSD-sek azert
nem akartak harmadnap implementalni a linuxos workaroundot, "mert
ronda". (De ettol meg bsd* rulez mielott valaki megsertodne)

> Egyebkent nem copyright van rajta, hanem licencszerzodes, amit 
> copyleft-nek is szoktak nevezni. Ez az angol szovicc pedig nem csak a 
> vicc miatt alakult igy ki, tenyleg sok a kulonbseg a copyright es a 
> copyleft kozott, de ez a gnu.org-on jol le van irva...

En is onnan szedtem a tudomanyom (jaj), de en azt olvastam, hogy
ez is copyright, csak azert hivjuk copyleftnek, mert mi ezzel a
userek szabadsagat megtartani szeretnenk, nem elvenni toluk.
Amugy meg felolem lehet licence is.

> Velemenyem szerint az Open Source gondolatot egyebkent azok a cegek
[...]
> akiknek szinten szukseguk lehet hasonlo utility-ra, es persze nyerhet 
> is rajta, ha masok tovabbfejlesztik a programot.

Ha meg Open Source (es semmi mas), meg nem lehet
tovabbfejleszteni. (Kotozkodes..:)

:-* :\n_tgz\n-- \nPremature... de ugyis tudjatok. <-- ez egy 0soros .sig

On Thu, Dec 30, 1999 at 04:09:30AM +0000,  wrote:
> > szamoltam bele), attol meg van vagy 70 masik kereskedelmi, akik
> > kozul emlekeim szerint meg csak a Sun vette a faradtsagot kirakni
> > pubba a forrast. De semmikeppen sem 'a legtobb' gyarto.
> 
> Milyen 70 masik?

Nem en talaltam ki, valamelyik listan olvastam, hogy kb ennyi van

> Solaris, AIX, SCO, Dec-Unix, HP-Unix

irix, sinix, qnx, xenix, dgux, sunos, dynix, next
Tobb nevet nem tudok mondani (mellesleg a dynixrol sejtelmem
sincs micsoda, csak olvastam valamikor a nevet), de az elmult
harminc ev alatt volt ideje mindenkinek, hogy megalkossa a sajat
unix verziojat.

> Mit hagytam ki, ami el meg??

Az SCO-t hagyd ki a felsorolasbol (az inkabb doglodik).

> Ugyanis mindenki azt akarna hasznalni a munkahelyen, ami otthon is van
> neki.  Az M$ progyk is igy terjedtek.

OK.

:-* :\n_tgz\n-- \nPremature... de ugyis tudjatok. <-- ez egy 0soros .sig

On Thu, Dec 30, 1999 at 11:03:20AM +0000,  wrote:
> > az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
> ...
>  . A konyvelom nem hiszem
> > > hogy sokra menne a programja forrasaval.
> > De a konyvelo rendszergazdaja bizonyara orulne neki.
> Aha.
> 1. Igy van, minden konyvelonek van legalabb egy, de inkabb egy tucat
> rendszergazdaja.

Bizonyara talal olyan szemelyt a munkahelyen, aki a szamitogepek
tulajdonosanak vagy fenntartojanak vallja magat. Ha neki nincs
meg a megfelelo kezugyessege, legfeljebb keres valaki mast
vagy feldob egy requestet a coderre..

> 2. Egy tobbezer soros koddal rettento sokra megy ugyebar,

Egyetertek. (Egyebkent par ezer sor miota szamit soknak?)

> es a rendszergazda
> azert kapja a konyvelotol a fizeteset, hogy a hulye konyvelo program
> forraskodjaval buveszkedjen.

A rendszergazda azert kapja a fizetest es a barati sort (ha
szivesseget tesz), hogy biztositsa a rendszer mukodeset.  Mi
a rossz abban, ha egy mondjuk tiz eve nem tamogatott kacatban
megkeresi es kiirtja a hibat?

> 3. Irok egy programot es adjam el a forrast, hogy azutan ehen haljak. OK.

A RedHat programozoi szerinted mibol elnek?

> Nem ragozom tovabb, egy konyvelo program nem az a fajsuly,

Es hol a hatar szerinted?

> aminek a
> forraskodja utan a vilag onjelolt programozoi ahitoznanak.

Nem vagyok programozo.

:-* :\n_tgz\n-- \nPremature... de ugyis tudjatok. <-- ez egy 0soros .sig

On Thu, Dec 30, 1999 at 04:00:36PM +0000,  wrote:
> >> Rohely, de az MS is fontolgatjam, hogy kiadja a windows egyes reszeinek a
> >> forrasat.
> > Hol fontolgatja, hol nem, mint a meseben.. en mar mindenfelet
> > hallottam toluk ebben a temaban.
>   Majd kiderul... de valoszinu, hogy hamarosan megteszik.

Jut eszembe, a w31 forrasat mar kozkinccse tette. De persze
az mar regen volt.

> >> es megis a legbiztonsagosabb halozati oprendszerek a UNIX-ok.
> > Ne kezdjunk vallashaborut.. Olvasol Bugtraq-et? Kulonosen Brock
>   Nos. Neha olvasok. De szeretnek ilyet olvasni mas oprendszerrol is, de
> elvetve vannak csak kis forgalmu listak. Es nem azert, mert keves a hiba...

Hat, azert a bugtraqen, annak ellenere, hogy unix biztonsagi
listanak van deklaralva, a levelek fele a windowsrol szol (meg van
ntbugtraq is, nemtom milyen forgalommal)

> >> A oktatasi intezmenyek szoftverellatottsaga megoldodik. Stb.
> > Meg mindig nem ertem, hogy ez miert jo a gyartonak.
>   Mert az iskola jobb helyzetben kepes oktatni a tanulokat, es nem a program
> ara a donto, hanem a minosege.

Azt en is felfogtam, hogy az iskolanak ez nagyon jo, de a
*gyartonak* miert? :)

> >>>> A programokat feltorni sem kellene, hiszen ismert a forraskod,
> >>> En itt ellentmondast latok.
> >> Nincs. A szabad forraskod, es a nyilt kulcsu kriptografia adott... mukodo
> >> peldak vannak erre... :)
> > A peldaban az volt, hogy a program az elmentett adatokba pakolja bele a
> > ceg digitalis alairasat, amit celszeruen elore forditottak a programba. Ha
> > a forraskod szabad, akkor nekem lehetosegem van atalakitani -- mondjuk
> > tehetek bele egy masik kulcsgeneratort. Na van ellentmondas? :)
>   Nincs ellentmondas. Megfelelo algoritmusok vannak a nyilt kulcsu
> kriptografiahoz. Barki szamara hozzaferheto a PGP algoritmusa, ennek
						^^^
						nem pgp, rsa
> ismereteben megsem lehet visszakodolni a titkositott uzenetet, vagy a
> digitalis alairast.

(A kripologia szabalyai szerint egyebkent elvileg minden titkosito
algoritmusnak nyiltnak kene lennie)

Nem is az algoritmusrol beszeltem, hanem a kulcsrol (key): ha
ezzel irja ala az outputot es kozben a forras nyilt (= a kulcs
megvaltoztathato), akkor maris nem er semmit a gyartonak.

> >> Nem lazadok... A gepem jogtiszta... Ennyi.
> > Ok. Csak olyan szinezete van, mintha akinek MS programjaivannak,
> > az mar nem jogtiszta.. Egyebkent a SuSE free?
>   Ez a sor OS/2-bol jott, mivel a Warp nem 100% ms-free, de a linux mar
> igen... :)

grep -2 microsoft /usr/local/src/linux/CREDITS es lass csodat :)

> Egyebkent a SuSE 1 CD-s valtozata ingyenes...

Azt tudom, hogy ingyenes, de free is? (marmint forgalmazhat barki
SuSE neven eltero disztribuciot?)

:-* :\n_tgz\n-- \nPremature... de ugyis tudjatok. <-- ez egy 0soros .sig