ditbaro:

"1/ Az ember nem szabad. Sem társadalmilag, sem filozófiailag. Ha ugyanis a
vil
ágnak vanak törvényei, akkor az ember csakis a törvények mentén
cselekedhet, va
gyis determináltan. Minél jobban ismerjük a világot,
szubjektíve annál kevésbé vagyunk szabadok. Ezért értelmetlen a szabadságra
ape
llálni."

ej ej. ez eleg felszines

1) a vilag nem feltetlenul determinisztikus
2) ha determinisztikus is, nem feltetlenul kiszamithato. igy ez nem
korlatozza 
be a szabadsagot

3) viszont egy tokeletesen indeterminisztikus vilagban az ember nem volna
szaba
d.

a szabadsag ott letezik, ahol a cselekedeteim rovidtavu eredmenye eleg jol
megh
atarozott es szamithato, igy tervezhetoek a dolgok. ugyanakkor meg sem
minden s
zamithato ki.

a szabadsag autofeterminacio. csak determinacioval kepzelheto el.

ld. Huranszki Ferenc: Modern Metafizika.


"2/ A világ megértéséből következnek tennivalók. A megértést nem öncélúan
folyt
atjuk, hanem azért, mert a helyzetünkön javítani akarunk."

akkor inkabb a tennivalokbol kovetkezik amegertes, es nem forditva. kopp.

"3/ A pozitivizmus egy lejárt lemez."
nem.

" Logikailag Gödel rúgta fel,"
nem.

" tapasztalati szempontból pedig maga Szent Carnap, aki maga is rájött,
hogy az
 un. protokoll tételekkel sohasem sikerülhet megalapozni a megismerést. Vagyis
ott vagyunk, ahol voltunk: a filozófia kezdetén. Minden kérdés nyitott."
ettol meg nem lejart lemez. ez egy elkepzeles volt a pozitivizmusban. nem
ennyi
bol allt.

keevset tudsz errol szerintem.

"4/ Egyébként, ha valakit zavar a kérdésfeltevésem, akkor ne foglalkozzon
vele.
"
nem zavar. hulyesegnek tartom. erre mutatok ra. nem hasozntalan dlog
ramutatni,
 milyen butasagokat kerdezel, mert masnak is eszebe juthat.

" Nem mazohistákra van szükségem, hanem gondolkodó emberekre."
ehhez kepest te vagy a legnagyobb mazichista koztunk. csinalsz magadnak egy
pro
blemat, amin elszenvedhetsz.

" Ha valaki számára nem filozófiai probléma a HALÁL, akkor örüljön annak,
hogy 
ilyen jótékony korlátoltsággal alkotta meg a természet, és beszéljen másról."

legyszives ne sertegess! a sertegetes nem erv! es teged jellemez.

elmagyaraztam, hogy miert nem az. erre a sertegetes nagyon primitiv valasz.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Zoli:

">eleg jol ismerjuk eredetuket, okukat es mukodesuket. 
>illetve csak ido es szorgalom kerdese, hogy megismerjuk 
>meg jobban.

Magad is utalsz ra, hogy nem elegge !"

nem en. en csak arra utalok,h og ynem tokeletesen. de mit ismerunk
tokeletesen?
 az "elegge" felteteelz egy celt, amihez kepest meg lehet vonni egy
bizonyos si
zntet, amihez a tusaunk eleg vagy nem eleg. szoval az "elegge" az relativ.
atto
l fugg, mihez kell a tudasunk.

"Az eredetukre vonatkozoan pedig ne allitsd, hogy ismerjuk !"
de.

"Modell van ra, de minel regebbre mennenk vele vissza, annal inkabb
hipotezisek
re lehet csak tamaszkodni !"

az egy masodperccel elezott tortentekkel kapcsolatban is csak hipotezisekre
leh
et tamaszkodni. mult es jovo nem biztos. minden tapasztalati tudas "csak"
hipot
ezis. amig vannak hipoteziseink addig van tudasunk, mert a tudas hipotezis.
szo
val addig a legtobb van, ami lehet nekunk. legfeljebb mennyisegileg lehet
igazo
ltabb es keevsbe igazolt hipotezisunk. vagy olyan hipotezis ami tobbet
magyaraz
, vagy olyan,a mi kevesebbet. vagy olyan hipotezisunk, ami tobbet josol,
vagy o
lyan, ami kevesebbet.

"Pl. nem tudni mennyi ido kellett, hogy letrejojjenek 
az ostengerben zsirmolekulak, melyek az elet kialakulasahoz  okvetlenul
kellett
ek, s ott - ahol az eletre valami lehetoseg nyilt. 
Egyelore nem tudni ! (vagy titok...)"

hat igen. de ez meglehetost tavol van azoktol akerdesektol, amirol szo volt
nem
?:)

>>Minden megszunik szubjektive, mert a szubjektum szunik >>meg.
>Ez csak egy feltetelezes, mely egyelore >ellenorizhetetlen.
ez egy egyenlore cafolatlan, igazolt hipotezis. tudas.

>>a dolgoknak nincs lenyege.
>A lenyeget modellekkel szoktuk leirni. A modellek persze
>elhanyagolasokkal ervenyesek, de ez most reszletkerdes.
nem. a modellek nem a dolgok lenyegei, hanem VALAMILYEN SZEMPONTBOL torteno
egy
szerusitesei. fontos, hogy egy bizonyos szempontbol. nem egy abszolut
lenyeg, h
anem egy a kerdes altal definialt szempotn szerint.

ugyanannak a targyanak, jelensegnek, kerdesenkent mas es mas szempontbol
lehet 
modellje. egyik sem lenyege, mert mindegyik kerdes ugyanugy jogos,
logikailag e
gyenrangu.

es igy mindegyik szempont egyenrangu.


>Ok-okozatokat es kozvetito mechanizmusokat ismerunk, de
>nem tudunk olyan programot irni, melyrol elhinnenk,
>hogy egy gepezetnek fajdalmat okozzon, s ne csak
>szinlelje a fajdalmat a gepezet.
tudunk. ugyanis nem tudod megkulonboztetni a tokeletesen "szinlelt"
fajdalmat a
 fajdalomtol. a kinai szoba elv helytallo.

"Ma mar van demalgon, de nagyon-nagyon sokaig nem volt.
Tengernyi fajdalom volt es van ma is a termeszetben."
ja. es? nem errol beszeltel eddig. egyaltalan nem errol volt szo. nem
tudod,m e
nnek mi koze ahhoz, amirol eddig irtal. vagyis gondolom, semmi.


>>az Univerzum is, mint minden dolog ugy az, ami 
>>egeszeben. 
>>egyik resze sem fontosabb objektiven, mint a tobbi.
>A dolgok lenyeget amiatt fontos ismerni, hogy >vedekezhessunk  ellenuk,
vagy k
ihasznaljuk oket >elvezkedesre. 
1) mint mondtam, nincs a dolgoknak lenyege
2) nem a dolgok ellen altalaban vedekezunk, hanem konkretan VALAMILYEN
HATASUK 
ELLEN

3) ezen valamilyen hatas mondja meg, hogy milyen szempontbol kell
megismernunk 
a dolgot.

4) de ettol meg annak a dolognak a mas szempontjai objektiven ugyanolyan
fontos
 es "lenyegi" reszei.

"Definiciokat is a dolgok lenyegenek rovid megragadasa celjabol  alkotunk."

nem. definiciokat a fogalmak megadasara alkotunk. a fogalmak a dolgok
bizonyos 
tulajdonsagait megragadhatjak. barmelyiket. mindegyik egyforman
megragadhato, m
indegyik egyforman fotnos objektiven. igy mindegyik definicio egyforman
fontos 
objektiven.

"Fontos ami adott cel elerese szempontjabol megfontolasra
erdemes."
ez TOLED FUGG. ez a TE tulajdonsagod, nem a vizsgalt targy tulajdonsaga.

peldaul az, hogy egy eszkominak a balna a zsirjaert fontos, nem a balna
tulajdo
nsaga, hanem az eszkimo tulajdonsaga. a balna tulajdonsaga az, hogy van
zsirja.
 de ez objektive semmivel sem fontosabb tulajdonsaga, mint hogy van bore,
ami a
z eszkimo szamara talöan nem fotnos. de az, hogy ez az eszkimonak nem
fotnos, a
z az eszkimo tulajdonsaga, nem a balnae.

" Az nem allithato, hogy az Univerzumnak nincs
celja - s emiatt nem fontol, legfeljebb annyi allithato, 
hogy nem ismerjuk, nem fejtettuk meg meg."

celja tudatos szemelynek van. az univerzum nem tudatos szemely.


"Kerlekszepen a matematika - mint tudomany - nem letezo,
de elvben 'lehetseges' gepezetek konstrualasaval foglalkozik,"
nem. a matematika analitikus osszefuggesekkel, tautologiakkal foglalkozik.
semm
ifele gepekkel es semmifele lehetseges dolgokkal.

az egy dolog, hogy a dolgokrol feltesszuk, hogy koznisztensek, azaz
ervenyesek 
ra a matematika osszefuggesei.

de a matematika sosem beszelne ilyens tilusban, hogy: "az Univerzum egy
szamito
gep". a matematika sem univerzumrol, sem szamitogepekrol nem beszel. a
matemati
kanak nem a valos vilagrol beszel. fuggetlen az empiriatol.

"A filozofia pedig a matematikaval csak nagyon nehezen -
vagy olykor egzakt modon elemezhetetlennek tuno 
osszefuggeseket kutatja, eshetoseg-szimulaciokkal) "

igy van, osszefuggeseket. es meg ha fel is tesz hipotetikus eshetosegeket,
nem 
azert, mivel egy pillanatig is azt gondolna, hogye zek vannak.

a te megfogalamzasoddal az votl a baj, hogy nem azt montad, hogy "tegyuk
fel, h
ogy az univerzum egy szamitogep, nezzuk meg mi lenne ennek akovetkezmenye",
han
em allitottad, hogy ez igy van. 

ez pedig mar tudomanyos kerdes, es mint olyan teljesen alaptalan.

"Otletek nelkul nincs tudomany. A tudomany az eleddig
fel nem ismert lehetosegek felkutatasaval foglalkozik. 
Pl. van vagy 5 fele hurelmelet. Otletekre epulnek. "
nem akarmilyen otletekre. olyan hipotezisekre, amelyek
1) egzaktak
2) magyaraznak valamit
3) ellenorizhetoek.

egyebkent szeretem a sci-fit, de nagyon hatarozottan elkulonitem a
tudomanytol.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)