Kedveskem!
Én szoktam írni a felkeresett címeket, de csak kettőt találtam, ám hogy 
letölthető-e azt majd kipróbáljátok!!!
www.budapestnyelvstudio.hu/tanfolyamok.html
www.eutanfolyam.biz
Üdv:   János

> Az értelmezést nem segíti elő, hogy a MHSZ 94. paragrafusa szerint a
> |sok|+|val| és a |sokk|+|val| írásmódja (meg kiejtése is) egyaránt
> |sokkal|.
> Hogyan lehet megkülönböztetni, hogy a beszélő melyikre gondolt?

  Sehogy. Ebben a ragozásban homonimává alakul a két "heteronima".

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Dudormese – egy igaz mese a legó történetének hetven évéről
Kisgazda ügyben még sose voltunk naprakészek szombaton. (Farkasházy)
A segítségedet kérjük: http://lattilad.org/segits.php

Tisztelettel, át tudna tenni nekem valaki egypár mondatot francia
nyelvre? Hálás lennék érette.

  – Van ennek köze a radioaktivitáshoz, tanárnő, kérem?
  – Az égvilágon semmi, asszonyom. Ez a folyamat nem radioaktív,
  viszont a cukorkákkal vigyázni kell.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Földi mesék – történetek otthonomról, az űrben repülő kék labdáról
CHLOROCID = Fertőtlenített mondahős.
A segítségedet kérjük: http://lattilad.org/segits.php

Szegedi Gábor kérdi:

>Nyáron gyakran mondjuk: rekkenő hőség van, ami azt jelenti, hogy
>nagyon meleg van.
>A jelző olybá tűnik, hogy melléknévi igenév, a csökken->csökkenő
>mintájára a |rekken| igéből képezve. Viszont ez az ige nekem nem
>ismerős.
>Kérdés: Van-e ilyen ige és mit jelent?

Van egy 'rekken' ige. Ez a szó először a XVI. sz. első felében jelent-
kezik (Szarvas Gábor--Simonyi Zsigmond, Magyar nyelvtörténeti
szótár. 1890--93).
Ugyanabból a rek-, rej-, és régi rech- tőből származik, mint a 'reked',
'rekedt', 'rekesz', 'rekeszt', 'rejt', 'rejlik', 'révül'. A régi rekkent 
jelen-
tése 'elrejt', ez feltehetőleg finnugor eredetű, vö. vogul regh, räi és a
finn räkki  'hőség, forróság', a tő jelentésének fejlődése: 'láz, révület'
--> 'varázslat, bűvölés' --> 'elvarázsolás, eltüntetés' -->'elrejtés,
elzárás'.

Példák az irodalomból:

1. Részlet Kölcsey Ferenc Könnycsepp c. verséből (1831):

 "Honnan, honnan nyögdelő szelecske?
Nem derűl most hajnal rózsaszínben,
Esti fény sem bíboroz tetőket,
Lángfolyamban úszik a nap ott fenn,
Dél hevétől *rekken a meleg táj;
S szárnyad íme tiszta csöpp ezüstjét
Harmatozva lebben el körűlem"

2. Részlet Arany János Az elveszett alkotmány c. elbeszélő
költeményének (1845) ötödik énekéből:

"Ekkor Etel, látván Buda nője tettit,
Micsoda jósággal szeretik szerettit,
Nagy szíve örömmel teljesedék rája,
S így szóla, előre mosolyogván szája:
"Hej, mire gondoltam én eme hadköltést?
Asszonyainknak, lám, szerzek időtöltést,
Lengő sátor alatt, hűs Mátra berekben,
Valamíg a hév nap nyári tüze *rekken."

3. Részlet Vészi Imre (1916--1984) Fölfelé c. verséből (1943):

"Kis fejfák, furcsa, bús nevek, Iván, Maxim, Alexej,
ezerkilencszáztizennyolc, százötven végső fekhely,
orosz és olasz katonák, ragály vert szét közöttük,
szájukon sűrű nyál tapadt, összeszorult az öklük.
Kisér a hegy tovább, a nyár a völgyi mélyben *rekken,
ó, vándorolnék egyre csak, szelíden, ismeretlen,
ó, mennék nagy hidakon át, felhők alatt a réten,
s úgy ringana szegény szívem a szédület hevében,
míg ismeretlen vándorok szegődnének nyomomba,
száz kerekarcu vadvirág, száz gömb-kalapu gomba."

Tehát mit jelent a 'rekken'?


Balázs





Ld. Bárczi Géza, Magyar szótörténeti szótár (Trezor Kiadó, Buda-
pest, 1994).

Szegedi Gábor kérdi:

>- Hogy van a beteg?
>- Sokkal, sokkal rosszabbul van.
>
>A válasz kétféleképpen értelmezheto:
>1. Lényegesen rosszabbul van, mint legutóbb
>2. Éppen sokkos állapotban van, emiatt van rosszabbul
>
>Az értelmezést nem segíti elo, hogy a MHSZ 94. paragrafusa szerint a
>|sok|+|val| és a |sokk|+|val| írásmódja (meg kiejtése is) egyaránt
>|sokkal|.
>
>Hogyan lehet megkülönböztetni, hogy a beszélo melyikre gondolt?

Számomra csak az 1. értelmezés indokolt.
Ha sokkBAN lenne a beteg, akkor a beszélőnek azt kellene mondania.
(Te sem azt írtad, hogy "sokkos állapotTAL van", igaz? :))
Ha azonban kételyeid lennének a beszélő magyar nyelvtudásáról, akkor
szerintem pontosítást kell kérni.

Balázs

Szegedi Gábor kérdezte:
>Vegyük ezt a párbeszédet:
>- Hogy van a beteg?
>- Sokkal, sokkal rosszabbul van.
>A válasz kétféleképpen értelmezhető:
>1. Lényegesen rosszabbul van, mint legutóbb
>2. Éppen sokkos állapotban van, emiatt van rosszabbul
>Az értelmezést nem segíti elő, hogy a MHSZ 94. paragrafusa szerint a
>|sok|+|val| és a |sokk|+|val| írásmódja (meg kiejtése is) egyaránt
>|sokkal|.
>Hogyan lehet megkülönböztetni, hogy a beszélő melyikre gondolt?

A szövegkörnyezetből. Mármint ha a konkrét, szerintem nagyon erőltetett, 
előrángatott példáról van szó. Mert, valljuk be, ilyet élő ember nem mond a 
sokkos állapot kifejezésekor, és még ha mondana is, senki nem értené akként.
Ha azt akarja kifejezni, hogy már sokkos állapotban és emiatt még 
rosszabbul van a beteg, akkor azt mondja: sokkos állapotba került. :-)
Szóval szerintem nem kell aggódni az egyszerűsítés okozta félreértelmezés 
miatt. Ha elő is fordul ilyesmi (ha lehet egyáltalán életszerű példát 
találni, a nyelvészkollégák biztosan megteszik ehelyütt), a szövegkörnyezet 
megoldja a dolgot.

Móni

Olvasom:
 
- Hogy van a beteg?
- Sokkal, sokkal rosszabbul van.

A valasz ketfelekeppen ertelmezheto:
1. Lenyegesen rosszabbul van, mint legutobb 
2. Eppen sokkos allapotban van, emiatt van rosszabbul

Nos, mesterkelt, tobbszorosen eletszerutlen 
kerdes-felelet variacio.
Ugyanis a kerdes nem a betegseg jellegere (!) vonatkozik.
Ha a valaszolo megis ki akar terni erre is, 
akkor pl.: sokkos allapotban van.
Ilyen kérdésre sohasem egyszavas -val, vel-lel válaszolunk, 
ha megis ehhez a raghoz ragaszkodunk, akkor minimum 
meg egy szot hozza kell tenni: sokkal kuszkodik, 
ahol a "sokkal" meg mindig furcsan hangzik, 
de peldaul: infuenzaval kuszkodik - megszokott valasz.

A valasz tehat csak egyfelekeppen ertelmezhető (1).

Lezo
(gepeszmernok)