Nem irod, hogy hol van a kerted, igy helyezd be te
a valaszomba:-)
Mo-on ket mergeskigyofaj, a keresztes es a parlagi
vipera el.
A keresztes vipera (ez a veszelyesebb)Magyarorszagon
megtalalhato Hollohaza kornyeken, a Felso-Tisza 
videken, Also-Somogyban, A Balata-to mellett. 
A budai hegyekben, a fovaros kornyeken es altalaban 
kozephegysegeinkben - kiveve a Zempleni hegyseget - 
egyaltalaban nem fordulnak elo, nem elnek es 
soha nem is eltek kereszetes viperak.
A parlagi vipera (ennek harapasat sokan darazscsipeshez
hasonlitjak veszelyessegeben) Magyarorszagon elofordul
a Hansagban, az alfoldon - pl. Gyon, Tatarszentgyorgy, 
Kunpeszer, Bugac kornyeken. 
Rakosreten mar evtizedekkel ezelott kihalt.

Szerintem sokkal tobb eselyed van arra, hogy darazsra
vagy mehre lepsz. Remelem nem vagy rajuk allergias?

A kigyokrol szep kepeket es tobb informaciot
talalhatsz a 
http://server.arpad-sp.sulinet.hu/~aron/
oldalon.
Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biovegpc05.unifr.ch)

Zoli:
> ha eltuzelik a fakat, akkor a darabolas es szallitas meg kulon
> jarulekos CO2 kibocsajtassal is egyuttjar, igy mar onmagaban
> emiatt is ezt tekintem a kedvezotlenebb esetnek.

Viszont az eredo CO2 emisszio valszleg kisebb, mintha a fat
hagyjak elkorhadni az erdoben, es helyette foldgazt, olajat,
szenet egetnek el.

Az augusztusi termeszet vilaga ujsagban van egy nagyon jo cikk az
emberiseg energiaellatasanak jovojerol (100 evre eloretekintve).

Laci

"Megtalaltak a homoszexualitas genjet"

Kb tiz eve ezzel cimmel jelent meg egy cikk a necsorben
kicsivel kesobb a Science-ben. A kutatas homoszexualis
ferfi testverparok genkeszletenek tanulmanyozasara alapult.
Kb szaz testverpar genkeszletenek osszevetesevel arra a
kovetkeztetesre jutottak, hogy az egyik kromoszoma egy
adott lokusza azonos volt mind a szaz esetben a testver-
paroknal, tehat ez a gen a homoszexualitas genje.

Ez be is itta magat a koztudatunkba, bar a vizsgalatot
reprodukalni nem sikerult (a kimutatott szekvenciat mas
homoszexualis ferfiakban nem talaltak meg).

Most meg mit olvasok az indexen:
"Megtalaltak a magas eletkor genjeit [MTI]"
http://index.hu/tech/tudomany/oreggen/

A cixerint a kutatok 137 olyan testverpar genkeszletet
vetettek ossze, akik mindketten legalabb 98-95-91 eves
kort ertek meg, igy bukkantak a negyedik kromoszomaban
egy lokuszan az azonos szekvenciara.

Kerdesem: annyire ritka lenne az, hogy testverparokban
egy-egy adott genszakasz azonos, hogy szaz testverparnal
az azonossag meglete mar elegendo arra, hogy az adott gen
funkciojat bizonyossaggal megnevezhessuk?

Az olvasonak elso latasra ugy tunhet, hogy ketelkedem.
Kozben tenyleg.

   irja:

>Sziasztok !
>
>A telkemen mezitlab szoktam rohangalni a szoloben, talpasszazs
>celjabol. Eddig nem volt ebbol gondom, de a napokban egy ismeros
>emlitette, hogy kigyot latott valahol, es kerdezte, netan vipera lenne ?
>Tegnap a kozeli folduton magam is lattam egy kigyo-novendeket,
>amint kozeledtemre megszaporazta 'lepteit', es bekuszott
>a bozotba. Igyekeztem utanamenni, de csak annyit tudtam megfigyelni,
>hogy ceruzanal vekonyabb vilagosszurke testen felul kozepen sotetebb
>szurkes csik futott vegig a fejeig, melyen pedig fekete folt latszott.
>Most en is kerdezem - vipera lenne ?
>(a weben csak keresztes vipera-fotokat talaltam, de arra
>nem hasonlit)

Kedves Zoli!
Nem vagyok nagy kigyo szakerto, de azt hiszem minden velemeny hasznodra 
lehet. Tudomasom szerint a viperak, vagy merges kigyok messze elkerulik az 
ember lakhelyet, telkeit.
Ausztriaban volt alkalmam megismerni egy kigyofajtat, melyet hazikigyonak is 
neveznek, szeretik a bozotot, lerakott fak alatti nedvesseget, stb. es 
olyannyira artalmatlanok, hogy a tulajdonos fel is hivta a figyelmunket hogy 
nem szabad bantani oket mert legalab ugy tartoznak az udvar elovilagaban, 
mint a fecskek, golyak stb.
Lehet a te kigyod is hasonlo, azert nem art az elovigyazatossag.
   Udv Csaba.

_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp

Hello!

>Az elmult ket ev nagy viharai nagyon sok fat kidontottek
>itt Svajcban. Megprobaltak menteni, ami mentheto, de igy
>is sok fa csak tuzifanak jo, ott hevernek az erdoben.
>Ezert most nagyon propagaljak a faval valo futest.
>Egyik ervuk, hogy igy nem novelik a levego CO2 szinjet,
>mint fosszilis tuzeloanyagokkal. Ugyanis ez a famennyiseg
>elkorhadva ugyanannyi CO2-t bocsatana ki.
>Szerintem ez az erv santit. Valahol hianyzik az
>idotartamok osszehasonlitasa.
>De mit gondoltok ti errol?

 Ezek szerint ket esetet kellene osszehasonlitani:

1. Ott hever a fa az erdoben, korhad, a benne levo szen egy resze CO2-ve
alakul. Szerintem jo nagy resze, mert a gomba, bogar stb. ami megette az is
elobb-utobb elpusztul, az erdoben a biomassza tomege nem hiszem hogy orokre
meg fog novekedni a kidontott fak anyagaval. Plusz a fosszilis
tuzeloanyagot is elegetjuk, ez is CO2 kibocsatast jelent.
Ha figyelembe vesszuk a jelenseg idobeli lefolyasat is akkor azt latjuk
hogy a szokasos CO2 kibocsatasra rajon egy plusz a korhadas miatt mondjuk
20 evig.

2. Osszeszedjuk es elszallitjuk a fat (CO2 kibocsatassal jaro feladat),
eltuzeljuk (sok CO2), viszont a fosszilis tuzeloanyag pihen tovabb CO2
kibocsatas nelkul.
Az idobeli lefolyas ugy nez ki hogy a szokasos kibocsatasra jon egy rovid
ideig tarto plusz a szallitas miatt. Itt felteszem hogy a fa es a fosszilis
tuzelok egetesekor ugyanannyi CO2 szabadul fel (de nem tudom hogy valoban
igy van-e).

Namost en nem mernek tippelni hogy melyik lehet jobb a CO2 szempontjabol
(valoszinuleg a 2.), de takarekossagi szempontbol mindenkeppen a masodik a
jobb. A fa mindket esetben elveszik, de a 2. esetben a fosszilis tuzelo
legalabb megmarad.

Ja es meg egy szempont: nem tudom hogy a CO2 kibocsatason kivul mas anyagok
kibocsatasa hogyan nez ki a fa es az eddig hasznalt fosszilis tuzelok
tekinteteben. Gyanum hogy a fa egetese tobbet szennyez mint a tipikusan
sokkal tisztabb gaz vagy olaj. Ez viszont egy ellentetes szempont.

 Viszlat!


     Barna Janos