> Az asztal nem fogyaszt, miközben áll. Miért fogyaszt az ember vagy a 
> ló, akkor is ha áll ? Csökken vagy no~ az energiafogyasztása, ha a 
Mert az asztallal ellentétben, az ember labilis helyzetben áll, és kb. 
300 izommal, *aktívan* tarja egyensúlyban magát - ezért fogyaszt 
*többet*, mint könnyű séta közben. A ló ízületei módosultak, így (főleg 
négy lábon) sokkal könnyebben marad egyensúlyban, mint az ember. Az 
izmok - felépítésük miatt - nem csak gyorsításkor, hanem fékezéskor 
(pl. lefelé lépkedve) is energiát fogyasztanak.

> környezeti ho~mérséklet magasabb a testho~mérsékleténél ? Miért ?
Mire gondolsz, mint "test"hőmérséklet? A belső hőmérséklet mondjuk 37 
fok, a külső 30 fok alatt is lehet... tehát a 30 fokos levegőt melegnek 
érzed, de még mindig hűt...
Ha a külső hőmérséklet alacsony, akkor az energia fűtésre megy el - ha 
pedig magas, akkor emiatt gyorsulnak a biokémiai folyamatok. A kettő 
között van egy optimális tartomány (25-30 fok körül), ahol az 
energiafogyasztás minimális.

> Nem vagy te jo fantazialasban :-) Irtam, hogy tekintsunk el a gyakorlati
> megvalositas problemaitol. Ha megvan a merev egyenes cso (mintha
> egy szivoszalat atszurnal egy dinnyen), az nem mozog, mitol lenne
> oldal-G?

Pl. attol, hogy a fel ora alatt elfordul a Fold is. Igaz, idealis 
esetben ez az ero kicsi...

>>Ugy erdemes roviditeni, hogy feluton 
>>aktivan gyorsitasz, a masodik felen meg fekezel.
> Lehet mashogy is? Mondj egy esetet, amikor a gombhuron mozogva NEM
> a felutig gyorsito aztan lassito gravitacios eronek vagy kiteve...
De közben sulytalansagot erzel! En pedig arrol irtam, hogy gyorsitasz 
ill. lassitasz, igy fel oranal rövidebb ido alatt megerkezel.

>>> Szoval ma, Magyarorszagon hoszivattyuzni szemfenyvesztes.
>>Magyarorszagnal csak Izland van jobban ellatva hev- es egyeb forrasokkal.
> Nem ugyanarrol beszelunk. A hoszivattyus futesi rendszerek a talaj, vagy a
> melyebben fekvo talajvizek homersekletenek ALLANDOSAGAT hasznositjak,
> nem magat a homersekletet!
Persze. Amit irtal, az is nagyjabol mind igaz. Ezzel egyutt 
Magyaroroszag adottsagai nem rosszak, es ezeket egyre jobban ki kellene 
hasznalni. Analogia: mennyivel olcsobb foldutat epiteni, mint 
autopalyat. Vegul is, mindketton el lehet jutni Szegedre - a 
megtakaritas pedig annyi, hogy mondjuk szaz ev alatt be is jonne az 
arkulonbseg. Megis autopalya epul - igaz, nem maganemberek, megcsak nem 
is kis KFT-k finanszirozzak...
Ugyanigy a megujulo energiaforrasok is *jelenleg* meg sokkal dragabbak, 
mint a hagyomanyos modszerek - ezert kellene az allami tamogatas, hogy 
ne legyen annyira drasztikus az atallas, meg kozben fejlodjon is - 
amikor majd *mindenkeppen* meg kell tenni, mert esetleg nem lesz mas, 
elfogadhato.

> Amikor 4 gépi szelvényt kérek,  ido~nként sok egyezo számot látok.
> 2 teljesen azonos fogadás még nem volt ezek között, de gondolom
> elo~fordulhat.  Általában rontja-e a fo~nyeremény elnyerésének esélyét, 
> hogy a gép nem törekszik maximális változatosságra ?
De, törekszik. Ezért kapod meg ezeket a sorozatokat is, ahol egyező 
számok is vannak. Ha kihagyná, az lenne a szűkítés.
Ez a módszer az esélyeket csak egyetlen esetben rontaná: ha két 
teljesen egyező tippet adna. Ezt pedig - gondolom - kiszűrik. Mint 
tudod, a lottóban nincs olyan, hogy "közeli", vagy "egymás melletti" szám.
Nem tudom, hogyan működik a gépi szelvény, de nem valószínű, hogy 
*valódi* véletlenszámgenerátor van benne. Akkor pedig vagy fix tippeket 
ad (tehát a következő gombnyomás eredménye már megvan, mielőtt 
megnyomod), vagy pedig alapul veszi a mindenkori időt (tehát a tipp 
végül is Tőled függ: hogy mikor nyomod meg azt a gombot). Egyik esetben 
sem *véletlen* számot kapsz, hanem egy tippet, amit vagy elfogadsz, 
vagy nem. Egyébként ezt nyugodtan megkérdezheted a lottózóban, vagy a 
felügyeleten.

@@@ A lottozo informatikai rendszeret egy Essnet nevu sved ceg csinalta. @@@

> Általában növeli-e a szolgáltató cég nyereségét a jelenlegi 
> kontrollálatlan számadási módszer?
Általában sokkal jobban látnád ezt a rendszert, ha elolvasnád Orwell: 
1984 című könyvét - különös tekintettel a "prolitáp"-ot tartalmazó 
fejezetre. Ha ezután még kérdésed marad...

Sziasztok!

>>A legalacsonyabb homersekletet futeshez a padlofutes igenyli,
>>de itt is kb. 38 °C szukseges.
>En max 32C fokrol tudok, de biztonsagi okokbol allitolag 29C a jo.

Ezek az ertekek a feluleti homerseklet hatarertekei. 29 °C az
ugynevezett tartozkodasi zonaban, ennel magasabb, 35 °C lehet
a szegely zonaban, ahol tartosan nem tartozkodunk, illetve
33 °C lehet a furdoszobaban. A cso, az altalaban javasolt 6 cm
vastag eszterichbeton es a padloburkolat hovezetesi ellenallasa
miatt a vizhomersekletnek a feluleti homersekletnel magasabbnak
kell lennie, ebbol adodik altalaban hogy kb. 6-8 K-nel kell
magasabbnak lennie a kozepes vizhomersekletnek, az idealis
ko burkolat eseten is, parketta, vagy szonyeg eseten nagyobb az
erteke. Padlofutesnel altalaban 5-6 K-t hul a viz, igy az eloremeno
a kozepeshez kepest tovabbi 3 K-nel kell, hogy magasabb legyen.
Innen jon a gyakorlatban a 38 °C, amit irtam.

> De nem padlofutes lenne. Es furdeshez is kellene viz..

A tovabbi leggyakoribb futes a radiatoros futes. Itt mindenkeppen
magasabb homerseklet kell, vagy az egesz lakast telepakolhatjuk
radiatorral. A korabbi 80/60-as rendszereket (eloremeno / visszatero
homerseklet) ma mar nem tartjak korszerunek, alacsonyabb
homerseklettel komfortosabb a lakas, altalaban 60/50-as rendszereket
alkalmaznak.

Lehet a futesunk falfutes, ami analog a padlofutessel, de mivel itt
nincs olyan eros korlat a feluleti homersekletre, ezert kicsit magassabb
homersekletet alkalmaznak, gazdasagossagi szempontbol.

Ha legfutest alkalmazunk, akkor hocserelore van szuksegunk, ami
annal gazdasagosabb, minel magasabb a vizhomerseklet.

> Szoval ha a jeg pumpalhato :-)) lenne, telen egesz jo lenne
hoszivattyuba...

A futesi esetben a vizjeg nem johet szoba, mert a 0 °C nem idealis.
Evekkel ezelott hallottam viszont egy erdekes dolgot, szivattyuzhato jegrol.
Megfelelo adalekkal es folyamatos keveressel olyan jegkasa viz kevereket
allitanak elo, ami megfelelo szivattyuval csovezetekben mozgathato.
Reptereken volt szo az alkalmazasarol, ahol a gepeket a felszallas alatt
elohutik, hogy a levegoben kisebb klimateljesitmenyre legyen szukseg.
Az elonye, hogy kisebb klimagepre van szukseg, mert folyamatosan mehet,
elore eloallitva, tartalyokban tarolva az anyagot a felhasznalasig.


Udv.:Joco