T. vita!
Kopja szerint a nekem irt levelét latszolag olvasatlanul visszakuldtem, de
"belekukucskaltam". (Nem is tudom, hogy ez muszakilag,  megoldhato-e.) A
dolog  egyszerubb: Kallo a levelenek visszaigazolasat keri egy kulon fajlban
vagy micsodaban. Ehhez  joga van, de ilyesmi (es ez az en hibam) arra
emlekeztet, hogy a hatosagok az idezeseiket szoktak ilyen feltétellel
kikuldeni, (egy idoben eleg sokat kaptam) ezert  az igazolasokat hol
visszakuldtem, hol pedig nem. Tehat: a levelet megkaptam, ezt a kulon izet
pedig nem bontottam ki.
Uj levelet a Vitan Schwarcz doktor miatti szerencsetlen ötletem miatt kezdem
el.
Nem volt erdemes. Szamoca

Hello Mindenki!

Eloszor is elnezest kerek, mert felreertes volt az elozo 
levelemben. A jelenesek konyvenek bevezeteseben valoban van 
egy resz a laodiceaiak szamara, de van egy ladoceiaknak irt 
level amely apokrif irat ! Regebben azt hitték, hogy ez Pal 
efezusi levele (utalas van ra: Kol 4,16-ban).
Meg egyszer elnezeset, foleg Makviragtol!


Mas:
A kozosseg-temahoz kicsit megkesve:
Minden ember alapvető igenye, hogy tartozzon valahova, egy 
kozosseghez, hogy legyenek baratai. Hogy ez milyen kozosseg 
az mar embertol fugg, lehet ez nemzet, varos, barati kor 
stb. Viszont minden emberben van egy ezzel parhuzamosan 
letezo, ambivalens erzes, hogy ezekben a kozossegekben meg 
tudja orizni az egyeniseget. Ez a kettoseg abbol fakad, 
hogy legtobben nem vagyunk sem totalisan induvudualisak sem 
totalisan kommunalis beallitottsaguak. 

Ezek tehat olyan alapveto lelki-szellemi tulajdonsagok 
amelyek majd’ minden emberben megvannak (kivetel mindig 
letezik). Ezek az erzesek valtozhatnak az idok folyaman egy 
emberben is, pl idosodven megvaltozunk, rajovunk, hogy 
milyen kozossegek, barati korok voltak igazan a jok. De 
ezek az erzesek valtozhatnak esemenyek hatasara is, 
hirtelen. Kozismert teny, hogy Argentina lakossaganak kb 
90% feher, ezzel teljesen elter a del-amerikai lakossagtol, 
nagy az europai kulturalis befolyas, es igen gyenge az 
argentin nemzettudat(persze ott is vannak zaszlolengeto 
sovinisztak - itt utalok az argentinok XX.szazadi 
legnagyobb irojanak, Jorge Luis Borges-nek a riportjara), 
de bizonyos esemenyek hatasara ez az ontudatossag igencsak 
a magasba csap, pl amikor 1986-ban megnyertek a vb-t, de 
a ’82-es haboruban is ez tortent. Itt latszik a ket fo 
tendencia, hogy a kozosegek egyes tagjainak akkor no meg az 
osszetartozas-erzese ha baj van (pl haboru- ez a 
magyarokanal is nagyon jellemzo !), vagy akkor ha valami 
olyan dolog tortenik ami kiemeli oket a tobbi kozosseg 
sorabol ( pl a foci vb megnyerese, a magyaroknal nemezeti 
gyasz volt ’54, a nemeteknel meg a haboru okzota 
sebek utan nagy dolog volt a gyozelem). Persze ehhez hozza 
tartozik, hogy vannak akiket epp ez taszit a kozossegbol,
de igazabol ok nem is igazan alkalmasak ilyen kozossegi 
eletre. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy barmivel 
rosszabbak lennenek  masoknal, csak nem lehet oket 
mozgositani kozos celok erdekeben.

Erdekes megfigyelni, hogy ugyanabban az emberben
mennyire tud valtozni a kozossegi-tudat helyzettol fuggoen. 
Pl vegyuk a sokat emlegetett foci ugyet. Amikor magyar-
akarmi mas orszag meccs van, jol megfer egymas mellett az 
UTE megy a Fradi szurkoloja, es egyutt orulnek a
magyar goloknak(mert ok is magyarok, es magukenak is erzik 
a dicsoseget). Viszont ugyanez a ket ember mar agyonverne 
egymast egy UTE-Fradi meccsen. Miert? Mert ott mar 
lenyegtelen, hogy magyarok(az ellenfel is az, nem lehet 
odavagni neki, hogy bunko magyar), ott olyan kozosseg-
motivumokat keresnek, ami megkulonbozteti oket a masiktol
(en UTE-s vagyok, te fradis). Itt a fo mutivum ami 
osszetartja a Fradi-tabort az a kozos ellenseg. De van mas 
ero is ami osszehoz embereket egy kozossegbe, ez a kozos 
cel elerese es az ekozben kialakulo eros osszetartozas-
erzes. En igazabol ez utobbit tartom 
epitonek. 

Osszefoglalva: az emeber alapveto igenye, hogy tartozzon 
valahova, egy kozosseghez, de meg tudja orizni sajat 
arculatat is. Ez emberenkent valtozo, hogy ez a ketto 
milyen aranyban van meg. Igazbol mindegy, hogy ki milyen
kozosseghez erzi magat kozel(pl egy nemzethez), ha az az 
erzes epito cselekedeteket valt ki belole. Lehet valaki jo 
hazafi, es buszke magyar, ugyanakkor erdeklodik mas kultura 
irant is es szivesen ismeri meg ezeket.De ha valaki buta 
sovinizmusbol uldozi a mas kulturakat az mar megint nem
epito-kozosseg-tudat. Ez utobbi csak egy pelda, a kozosseg-
tudat akkor igazan egeszseges ha kepes tisztelni a mas 
kozosseghez tartozokat (meg ha nem is szimpatikus szamara) 
es nem elpusztitani vagy betiltani akarja oket (igaz?) !


Erdemes olvasgatni Forgacs Jozsef: A tarsas erintkezes 
pszichologiaja cimu muvet.

Tisztelettel:
Somogyi Gabor

Juan!
Szerinted az antiszemitizmus  erzelmi alapokon jon letre. Ez nem áll.
Ahol egykor éltem, tudtuk, hogy ki a zsidó, ki a tót, ki a magyar vagy a
svab. Mindenkiben, még a  gyerekekben is volt valami idegenkedo erzelem a
masik fajtaja, mentalitasa irant. Ez persze nem akadalyozta a baratsagok,
vagy akar a szerelmek kialakulasat sem, viszont  nem  tartottak
antiszemitanak azokat, akik kisebb-nagyobb mertekben nem szerették a
zsidokat, vagy egy vitas ügy utan szidtak a zsidot. Az sem xenofob, aki
valamilyen valodi vagy vélt serelem miatt szidja  a masik fajtajat.
Legfeljebb korlatolt vagy eloiteletektol terhelt a megnyilvanulasa. Vegyuk
vegre tudomasul: emberek vagyunk, szeretunk es gyulolunk.
Az antiszemitizmushoz elmélet kell.  Egy torz vagy eltorzult ideologia, ami
aztan  erzelmekben is megjelenik. Ott mar az ideologianak kell mükodni, ha
valaki pl. egyszerre nemkivanatos idegennek nevezi a mellette 30 eve ottlako
szomszedjat. Ebbol a szempontbol en az antiszemitizmus pregnans itteni
megjelenesenek tartom egy Teddy nevu ur szoveget, amit megkuldtek nekem. O
mar megszuletesetol hitvanyabb embernek tart egy zsidot vagy arabot, mint a
sajat becses szemelyet.
Aztan mar maga ez a Teddy is jelentkezett, de en valaszra se meltattam. Nem
azert, mint nem lettem volna kivancsi az ot mozgato elvekre, de itt is
mukodott nala az altalam megvetett gyakorlat: "szidjuk  a zsidot, a
fajtajat is, csak eppen ne valljuk be".
Szerintem az antiszemitizmusrol valo gondolkodast ott kellene elkezdened,
hogy tisztazd magad  elott is: mi az, ami nem antiszemitizmus, holott
egyesek annak nevezik.
Schwarcz doktor