Benoe, ismet elvetetted a sulykot! :-))) A kinaiak meg
nagyon moderaltak babona-ugyben, ha leirasod megfelel
a valosagnak. Mi van pl az angolszasz vilaggal (USA,
Anglia, Del-Afrika, Ausztralaia, Kanada, stb), ahol
dollar-tizezreket fizetnek az "erdekes" rendszamokert?
A sorozatok elso tablajat, "000", "111", az azonos
szamuakat, "222", "333", stb nehez penzen
adjak-veszik, meg arveres is van. Hallottam mar olyan
rendszamrol is, amit U$ 30000-ert adtak el.
Ami a babona reszt illeti, Magyarorszagon is (es
mashol is az egesz nem-azsiai vilagban) ezrevel vannak
olyanok, akik "borzadnak" a 13-as szamtol, vagy
babonasan szerencsesnek tartjak. Ugyancsak,
"lefagynak" az ijedsegtol, ha az uttesten egy fekete
macska fut at elottuk. Vagy akik halalra ijednek, ha
elfeledkeznek valamirol, mikor elmennek hazulrol, es
vissza kell fordulni erte. A kozismert babonakhoz
rendszerint jon "egyeni babona" is boven. Szoval csak
ne szidd szegeny azsiai fickokat ismet, erdemtelenul.
:-)))
gergo
__________________________________________________
Do You Yahoo!?
Yahoo! Sports - Coverage of the 2002 Olympic Games
http://sports.yahoo.com
|
Szlavnits Laszlo utleirasanak 12. resze
Jelenetek a mindennapi eletbol
Mire csarnokrol csarnokra, szentelyrol szentelyre es galeriarol
galeriara bejartuk Angkor Watot keso delutan lett. A monumentalis
epitmeny nemcsak lenyugozo latvany, de spiritualisan is meghatarozo
elmeny. Amig csodaszep reliefjeit nezegettuk, nem tudtunk szabadulni a
gondolattol: milyen mas, milyen erdekes lehetett itt a mindennapi elet
annakidejen!
A reliefek sokat elarulnak az erto szem szamara abbol, hogy mit ettek,
hogyan laktak, milyen oltozeket hordtak a khmerek a XII-XIII. szazad
kornyeken, a Birodalom zenitjen. Megtudhatjuk, hogy milyen haziallataik
voltak, mikent szorakoztak, de azt is, hogy milyen volt a korabeli
flora es fauna. Megdobbento hasonlosagokat fedezhetunk fol az angkori
reliefeken lathato tevekenysegek es a kozott, amit manapsag is
megfigyelhetunk a kambodzsai videki eletben. Az orszag falusi lakossaga
tobbe-kevesbe ma is ugyanugy el es dolgozik, szinte ugyanolyan
szerszamokat es foldmuves-eszkozoket hasznal, mint VII. Dzsajavarman
kiraly uralkodasa idejen.
A XIII. szazadi Angkor leirasanak egyik leghitelesebb forrasat a mar
korabban emlitett kinai kovet es utazo, Zsu Daguan utinaploja jelenti.
Nagyon jo megfigyelokent szinte fenykepszeru precizitassal irja le
utazasat Kinabol a Mekongig, majd e folyon valo leereszkedeset,
Angkorba erkezeset es a Khmer Birodalom hetkoznapjait, a
rizspalantazastol az aratasig, az etkezesi szokasoktol a korabeli
higieniai viszonyok bemutatasaig. Naploja egy olyan korba enged
bepillantast, amely enelkul teljesen ismeretlen maradna a kesei korok
kutatoi szamara. irasa abbol a szempontbol is igen erdekes, hogy o -
termeszetesen - nem a megszokott, europai perspektivabol, hanem
kifejezetten egy masik azsiai nep szemszogebol mutatja be a latottakat,
tapasztaltakat.
A kora-kozepkori khmerek tobbe-kevesbe azonos fiziologiai jegyeket
mutahattak, mint a mai kambodzsai nepesseg. Kozepmagasak, altalaban
filigran termetuek, sotetbarna hajuak es vilagosbarna boruek. Arcuk
nagyon szep atmenet az indiai es a jellegzetes kelet-azsiai kozott:
mindig sotetbarna vagy fekete szemuk szolidan mandula-metszesu es
melyen ulo. Orruk egyaltalan nem kinaiasan belapitott, 'boxolo-orr',
hanem inkabb az indiai (es europai) orrhoz hasonlit: ezt Zsu Daguan
kifejezetten visszataszitonak talalta. Mozgasuk, kulonosen a noke,
kecses es finom. A kinai szerzo azonnal eszrevette, hogy nem latott
'lotusz-labu' holgyeket a khmer elokelok kozott. (Kinaban sok
evszazadig a noi szepseg es erotika netovabbja volt a kisgyermekkori
elkotozessel 'eloallitott' 8-10 cm-es labfej. Az elkotozott labu nok
specialis facipokben, aprokat tipegve tudtak csak jarni, s labfejuk
vegletesen eldeformalodott, a negy kisebb ujj gyakran szinte osszenott.
Ilyen, elkotozott labu nok meg ma is elnek Kinaban, jollehet maga a
gyakorlat mar tobb evtizede kiment a divatbol. Hat ... Erre szoktak
mondani: kinek a pap, kinek a papne.)
Nemcsak a fizikai megjelenesben, de az oltozkodesben is szamos
azonossag van a regi es a modern korok khmerei kozott. A legfontosabb
ruhadarab a kb. 2 m hosszu es 1 m szeles kendo, a szampot, amit mind a
nok, mind a ferfiak ma is ugyanugy hordanak, mint szazadokkal ezelott.
Hetkoznapi viseletekent a szampot lenvaszonbol keszul, de az elokelok
annakidejen es ma is eloszeretettel hasznaltak himzett selyembol
keszult csodalatos darabokat. A XIII. szazadban Kambodzsaban nem
ismertek meg a selyemszoves tudomanyat, ezert a legfinomabb kelmeket
termeszetesen Kinabol, Csampabol (Vietnambol) es Sziambol importaltak.
A nok az anyagot a derekuk kore csavarjak, ugy, hogy ugy nezzen ki,
mint egy majdnem foldig ero szoknya, majd az anyag veget a derekukon
kecsesen osszefogjak egy vekony (neha ezust) ovvel. A ferfiak ezzel
szemben, miutan egyszer, jo lazan korultekerte az anyagot a derekan, a
veget felhuzza a ket laba kozott es ugy tekeri a derekara, hogy ezzel
egy nadragszeru oltozek kerekedik. Manapsag a noi szampotok altalaban
mintasak es szinesek, a ferfiake pedig szinte mindig csikos vagy
kockas. Zsu Daguan kiemeli, hogy a kozepkori khmerek kozul kizarolag az
uralkodo hordhatott teljes egeszeben mintas (valoszinuleg himzett)
szampotot.
Regi, jellegzetes oltozek-kiegeszito a jellegzetes khmer sal, a khroma.
Ez elso latasra hasonlo a jordaniai arabok altal hordott kockas
benyomast kelto es gyakran a fejre is kerulo kendojehez. A khmerek
azonban khromajukat kizarolag a nyakukban hordjak, melynek szine lehet
feher alapon piros kockas, vagy sarga alapon fekete kockas. Igazi khmer
ma is elkepzelhetetlen a jellegzetes khroma nelkul.
A holgyek hajukat sohasem engedtek a szemukbe omlani, hanem szepen
kifesulve, oldalt friss jazminviraggal rogzitve hordtak. A kozepkori
khmerek, ferfiak es nok egyarant, sok ekszert hordtak: gyonyoru
nyaklancok es leheletfinom megmunkalasu ezust hajcsattok maradtak fenn
e korbol. Az ekszerek kidolgozottsaganak finomsaga es mennyisege egy
szempillantas alatt precizen leirta viselojenek tarsadalmi statusat. A
korabeli khmer otvosmuveszet legszebb darabjainak legavatottabb viseloi
ketsegtelenul a mennyek legies tancosnoi, az apszarak voltak. Szamtalan
ilyen mennyei tancosnot csodalhatunk meg Angkor Wat haute-reliefjein.
Az apszarak sohasem kihivoak, de mindig gyonyoruek es idotlen noi
szepseget arasztanak magukbol. Henri Mohout irja egy helyutt, hogy ha
tovabb Angkorban maradhatott volna, biztosan beleszeretett volna egy
ilyen egi tunemenybe. E sorok iroja - latva azt, amit a nagy francia
regesz is lathatott - meg tudja ot erteni.
-------------------------------------
(folyt. kov.)
Udv,
Guczo
|
