> Felado :  [Hungary]

<<egy sematikus rajzon nana, hogy nincs feltuntetve, de keresgeljel csak,>>
Keresgeltem es azt talaltam, hogy fedeztek fel ilyen hurkot, amelyben az
informacio masodperceken at kering es "feltetelezik, hogy reszt vehet a
rovidtavu" emlekezesben, (nem memoriaban). Es hogy tukrozi az emleket?
Semmi!
 .
>>A legzoizmokat a legzokozpont iranyitja a CO2 szint szerint es tudatosan
is "bele lehet szolni". nemreg azt allitottad, hogy a tudo nincs beidegezve.
itt meg megcafoltad magad.>>
Most is azt allitom, de ez a mondat nem tolem szarmazik (legalabb is ugy
tudom). Most ujra olvasva is, azt talalom, hogy a tudonek nincsenek
efferentacioi, hanem ugy tartjak hogy rendelkezik feszitesi afferentacioval,
amelynek megszakitasa vegleges, legzes leallassal jar. Ez visszacsatolt
mechanizmus es nem vezerelt! A felso idegi hatsok, az adaptaciot szolgaljak.

<<1) nem muszaly, a CO2 szint a maga nemeben lehet ciklikusan valtozo. azaz
a leg
zokozpont iranyitasa lehet olyan, hogy "ha magas a CO2 szint, akkor
legzes".>>
Lehetne, de nem az. A CO2 erzekelese a szabalyzasban vesz reszt (gyorsitja
vagy lassitja a legzesi utemet)

<<<2) a tudo maga tud cikliusan mukodni azt hiszem. azaz leehtnek olyan
mechanizmu
3) es ha van a legzokozpontban egy ora? miert ne lehetne? a mai tudomanyos
isme
retek szerint van utalas ciklikusan mukodo neuronokra.>>>
Ezek eszmefuttatasok, kepzeletek.

Szocs

> Felado :  [Hungary]

A tovabbiakban elkerulom a sajat velemenyemet es inkabb arrol a
jelensegekrol irok, amelyek az elv megalkotasara kesztettek (a
szakirodalombol valok)
 .
<<HUH! Meg egyszer: a VEZERLESNEL kiadod a parancsot es NINCS VISSZAJELZES!
A folyamatrol felteszed, hogy ugy zajlik le, ahogy parancsoltad.
SZABALYOZASKOR _FOLYAMATOS_>>
Igy is lehet mondani, csak eppen nincs ilyen az eloszervezetben. Mindenra
van visszajalzes Reflex, reakcio). Olvasd at az afferentacios hatasokat.

<<<> afferentacioja, amely az ideget ingerli. Ez a visszacsatolas.
Igaz, de ez altalaban nem eleg hatekony az iranyitashoz. Probald ki, hogyan
tudsz irni vagy mozogni idegen helyen sotetben vagy csukott szemmel.>>>
Nagyon jol mukodik, csak vannak esetek, amikor a kornyezeti informaciok is
befolyasoljak a cselekedetet (latni kell ilyenkor). Itt ujra ajanlom az
afferentacios hatasokat.

<<<Igen - az agyadnak azt az iranyito-elemzo reszet jelenti, amely nem a
tudatodat alkotja. Sokkal regebbi es sokkal hatekonyabb, mint a tudat es
egesz maskepp mukodik. Inkabb szakembert kene megkerdezni, jobban letudja
irni.>>
Azt olvasom, hogy az "oszton" a "tudatalatti", egy regebben kialakult
"fedonev", tobb hasonlo kategoriaju ismeretlen jelensegre. Ma mar a
"motivacios" reflexekrol, cselekedetekrol beszelnek. Ha nem tudod
meghatarozni a motivaciot (tudat alatti), az nem jelent, hogy nem letezik.

<<Az agyadban vagy elore be van huzalozva, vagy az idegi ES a kulso jelzesek
(pl. latas) alapjan kialakul egy kep, hogy hol van a fajdalom. Ezutan mar
elegendo a belso jelzes - akkor is, ha netan kozben a vegtagot levagtak>>
Ilyet nem talaltam, de a multkori velemenyemet, konybol vettem. Ez
elkepzeles, nincs bizonyitva.

<<Igen, mar szo volt rola, hogy Neked mindegy melyik, csak izom legyen.
Szerintem ilyen "ugralo" erzesek (hol a szemizom, hol az arcizom, hol a
labizom stb. ugyanannak az erzesnek a helye, valtakozva) _nincsenek_.>>>
Nekem nem mindegy, mert a szakirodalombol tudom, hogy a cselekedetek azert
kulonboznek, mert mindig mas izomcsoport hozza letre, s ez az ember
kapacitasanak fuggvenye is. Azt eszrevetted, hogy minden, altalatok adott
peldaban, baleset utan, meg mindig maradt 10%, az osszes motoros
egysegekbol? Ez sokmindenre kepes.

<<A feltetlen reflexet is inger valtja ki, de nem kell tanulni -szuleteskor
mar megvan.>>
Semmilyen reflex nem jon letre feltetel nelkul. A masodlagos reflex, a
betanitashoz sokszor szukseges, foleg ha nehezen tanul. Igy tanul az ember
is konnyebben. Kisegito eszkozokkel alatamasztjuk. A legtobb ismeretre, tobb
informacio is utal.

<<<Pl. szag alapjan vagy veletlenul. Nem kell hozza tudat - be van
programozva a kereses, a tamadas es a tarsak ertesitese is.>>>
Ez is egy fedonev.

Szocs

starters:

>Az ember vegyesen racionalis es erzelmi leny - az arany >egy emberen belul is 
valtozhat, temakortol fuggoen. 
>Hiba, ha az egyiket kialtjuk ki egyeduralkodonak.

jaja. nekem viszont az a meglatasom, hogy a racio es az erzelem az nem feltetle
nul egy ilyen arany, meg keverek.

sok emberben ez a ket komponens osszekeveredik valamilyen aranyban, es eddig a 
szintig jut el.

de en azt hiszem, ha jobban megnezzuk es helyretesszuka  doglokat, akkor az esz
 es az erzelem azok nem kell, hogy egymassal harcolo, egymast kiszorito ket kom
ponens legyen, hanem megvan mindegyiknek a maga helye.


szerintem van egy olyan racionalis vilagfelfogas (nekem legalabbis van), amelyb
en esznek es erzelemnek is meg van a maga helye. vannak eszbeli es vannak erzel
mi kerdesek. 

az eszbeli kerdesekben az erzelmeknek nincs hely, mert elrontjak az igazsagot. 
az erzelmi kerdesekben meg az esznek nincs helye, mert nem igazsagkerdesek, han
em valasztasok. es nincs objektivan helyes valasztas, hanem szubjektiv valaszta
st kell tenned. el kell hataroznod, hogy te mit szeretnel, a te erzelmeidnek,e 
rtekrendednek mi felel meg. celokat kell valasztani, amelyek osszhangban kellen
ek, hogy legyenek veled, es forditva, amelyek meghatarozzak az identitasodat.

egy ertelmes ember jelleme ugyanis nem abban rejlik, hogy tagad egy esszeru dol
got, mert hogy ha ertelmes, akkor minden ember elfogadja, azt, ami esszerueniga
z (jelenlegi tudasunk szerint). az ember jelleme az erzelemiben rejlik, hogy mi
t szeret, mi mellett kotelezte el magat, mik a celjai.

igy peldaul, ha valakinek meghal valakije, es felnott ember, akkor nem butasago
kkal kell vigasztalni, hanem az igazsaggal szembe kell neznie, es emellett bara
tsaggal, szeretettel kell vigasztalni. tehat nem azal, hogy azt mondom neki, ho
gy "ugyis a mennybe kerul", hanem azzal szembe kell neznie, hogy meghalt, es se
mmifele mennyorszagrol nincsenek objektiv tudasunk.
vigasztalni azzal lehet, ha a baratai, szerettei szeretik.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)