Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 224
Copyright (C) HIX
2002-09-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Lovik (mind)  24 sor     (cikkei)
2 Re: Butorda es folyomanyai (mind)  108 sor     (cikkei)

+ - Lovik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Most akkor idetartozik, vagy sem? Esetleg az ige "lovik"?

  Lovni: L alakban lépni.
  Igen, Ferenccel nem értünk egyet ebben a dologban. Talán a lovar
főnévi tőből képződik, egyszerűen ló + kötőhang + ar formában?

> És a "bakter" idetartozik-e? (mivel vegyes hangrendű, érzésem
> szerint nem)

  Eredete ízlés szerint a baktat "a sínek mentén sétálgat és
vizsgálódik" ige vagy a német Wachter "őr".

>> Sikerült rátalálnom a csillagdára.
> Jól sejtem, hogy ez a szó csillagvizsgálót jelent?

  Igen, Fekete Gyula is így hívja a Kék szigetben.

> Viszont a web-nek nincs jó magyar fordítása. A háló szó részben
> "halászháló" asszociációt kelt,

  Miért, az angolban nem?

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
TOMORKENY = Az Egyperces novellak roviditett valtozata.
+ - Re: Butorda es folyomanyai (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #223, Szegedi Gábor:
> Nyelv #222, cdrom.jeszy:
> > Nem csak igebol, hanem fonevbol is. Peldaul _dalar_ a _dal_bol,
> > _tanar_ a _tan_bol stb.
> Vagy a dalolból elvonással dalár, a tanítóból elvonással tanár?

A "tanít ~ tanul" igékből keletkezett elvonással a "tan" főnév (első írásos 
említése: 1795; akkoriban volt egy "előnyelvújítás", az idő tájt keletkezett 
pl. a "dics" is a "dicső"-ből), és ebből képezték a nyelvújítás során 1833-
ban a "tanár"-t, kb. akkor, amikor a "dalár"-t a régi "dal" főnévből (első 
adat [bizonytalanul] 1211, [biztosan] 1556). A "tanító" szó főnévi értelemben 
1517-ből adatolt. A "tanár" szó a "professzor" magyarításaként született, 
amely akkoriban még nem csak a felső-, hanem a középiskolai tanárok titulusa 
is volt (a szlovákban máig így van). Ez presztízs szempontjából igen 
különbözött a természetes úton létrejött 'alapfokú iskolai pedagógus'-t 
jelentő "tanító" szótól. Így ez utóbbi jelentését nem terjesztették ki a 
magasabb iskolákban tanítókra, hanem egy új szót képeztek.

A "tanít ~ tanul"-ban ún. fiktív tő van. Ilyen nem létező, de mégis 
érzékelhető szótövek a magyarban nem ritkák, pl. "fer- ~ for-" (ferde, forog, 
fordít~fordul, förgeteg, sőt: fürdik). Ezek mögött egy-egy olyan régi szó 
van, amely -- lehet hogy még a magyar nyelv külön élete előtt! -- kiveszett, 
csak képzései maradtak meg. 

A "tan" elvonása esetén azonban tévesen állapították meg az alap szófaját: a 
tő eredetileg ige volt. Ez azért érdekes, mert ez egyike a tényleges urali-
altaji egyezéseknek, tehát, amelyek az alapnyelvek áreális kapcsolatára 
utalnak, vö. oszmán-török "tanI[mak]" '(fel/el)ismer, tud', halha-mongol 
"täni[h]" 'ismer', mordvin "tona(do)-" 'tanul, hozzászokik', szelkup 
"tanu(ti)" '(meg)tanul, elsajátít'.


> Nyelv #221, Szegedi G.
> > 2. A lovar (vesd össze: lovard, műlovarnő) szó idetartozik-e?
> Most akkor idetartozik, vagy sem? Esetleg az ige "lovik"?

A nyelvújítók jelentős része irodalmár volt, nem nyelvész. Így Kazinczy is a 
nyelvi megfontolásokat kifejezetten másodlagosnak tartotta a jóhangzással 
szemben. Nagyon sok "nyelvileg lehetetlen" szó került ekkor a nyelvbe: emiatt 
ezek egy része nemigen tartozik sehová. 

Amennyiben a "lovar" 'lovagláshoz mesterien értő személy' előbb volt, mint a 
"lovarda" (vö. hozzászólásom a 233-as számban), szerintem mindössze azt 
történt, hogy vették a "lovas", "lovag" szavakat, és az utolsó mássalhangzót 
lecserélték egy másik olyanra, amely szintén nem szokatlan személyeket 
jelentő szavak végén. (De ez csak az én "megérzésem".)


> És a "bakter" idetartozik-e? (mivel vegyes hangrendű, érzésem szerint nem) 

Ez a német "Wächter" 'csősz, őr' szó átvétele. Mint német jövevényszavaink 
nagy része esetén a közvetítő nyelvjárás itt is a bajor-osztrák dialektus 
volt. Ennek akkoriban volt két, a "bakter" szó szempontjából fontos 
sajátossága: a "w" betűvel jelzett hang két ajakkal képzett réshang volt, 
tehát kb. mint az angol "w" (ill. inkább mint a magánhangzóközi spanyol "b", 
"v"). Mivel ez a hang akkor már nem volt meg a magyarban, ezt hol "v"-vel, 
hol "b"-vel helyettesítettük (a "bakter"-nek is volt 1777-ben "vakter" 
változata). Egy másik jellemző, hogy az "-er" képző előtt kevésbé 
jelentkezett az umlaut, tehát a (ma már irodalmi németben nem létező) 
"*wachten" 'vár(akozik)' ige "a"-ja nem változott "ä"-vé. Mindkét változásra 
voltak példák a 233-as hozzászólásomban közölt listában (pl. "bognár" < n. 
"Wagner", "trágár ~ tróger" < b.-osztr. "Trager" ~ n. "Träger"). 

A "bakter" szó "-er"-je azonban hangrendileg nem illeszkedett, és nem nyúlt 
meg. A szó első írásos említése 1638-ban történik "Bachter"-ként, így a XVII. 
sz. közepe jelölheti ki azt a fordulópontot, amely után átvett szavakban ezek 
az jelenségek megszűnnek. Persze nincs éles határvonal, és -- minthogy mindig 
is voltak párhuzamos alakok -- nem mindig az átvétel időpontja alapján várt 
változat élt tovább, pl. ma rövid "fukar" szavunk utolsó magánhangzója, de 
1650-ben még használt volt a hosszú "Fukár" forma. (N.B. Ez utóbbi a "Fugger" 
családnévből származik. Ebből még német nyelvterületen született meg a [nem 
angolul olvasandó] "fucker" 'nagykereskedő; uzsorás' köznév, amely át került 
a magyaron kívül több nyelvbe is.)

Az előző számban írtam, hogy a "bojtár" szó egyik lehetséges etimológiája -- 
a magyar "bujt" 'rávesz, kelt' ige képzésén kívül -- szintén a n. "Wächter"-
re megy vissza. Ebben az esetben viszont ennek jóval korábbi átvételnek kell 
lennie, mint a "bakter"-nek, hiszen a magyarban a "cht" > "jt" változás (pl. 
"tanocht" > "tanojt" > "tanít") a XVI. sz.-ban lezárul. (Első adata azonban 
egy évszázaddal későbbi, 1621-ből való, így bizonytalan).


> > Sikerült rátalálnom a csillagdára. 
> Jól sejtem, hogy ez a szó csillagvizsgálót jelent?

Ezt a szót még mai is tartalmazza az Értelmező kéziszótár 'régies' 
stílusminősítéssel, és az általad tippelt "csillagvizsgáló" jelentésben. 
Átfutva a Szóvégmutató szótárat, az eddig szerepelt kettő régi kivételes -- 
nem igéből, vagy cselekvőnévi névszóból alkotott -- "-da/de" képzés, azaz az 
"áruda" 'bolt', "+csillagda" 'csillagvizsgáló' mellé az alábbiakat találtam 
(a "+" elavult vagy régies szavakat jelöl):

"bölcsőde" '<napközi 0-3 éves gyerekeknek>' (1857), "+tébolyda" 
'elmegyógyintézet' (1843), "tőzsde" 'börze' (1843), "+zenede" 'zeneiskola' 
(1850k).

A "tőzsde" talán magyarázatot igényel. Először a "tőzsér" 'kiskereskedő' [vö. 
223-asbeli listámat] szóból elvonták a "+tőzs" 'üzlet, kereskedés' szót  (vö. 
"+tőzsdíj" 'bizományosi jutalék', "+tőzstárs" 'üzlettárs' stb.), és ez 
utóbbiból képezték a "tőzsde"-t.

Nem a fenti csoportba tartozik, de rendhagyó "-da/de" képzés a 'ritka, 
tréfás' stílusminősítésű "dicsériáda" 'ömlengő dicséret' szó. Ez egyrészt a 
"dicséret", másrészt talán a "tiráda" 'fellengzős beszéd, írás' vagy a 
"jeremiáda" 'vég nélküli panaszkodás' szavak játékos vegyüléseként 
keletkezett.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS