Udv!

>   Miért ne lett volna terem a kuruc korban? Akkor is házakban laktak
> az emberek.

Nem nagyon, csak a fontos csomopontokban, megerosodott
telepuleseken, varak kozeleben, ahol vagyonosabbak eltek,
igy kobol is epithettek.
A tobbseg azonban rejtozkodo "falvakban" elt, amelyek
helye altalaban csak a helyiek szamara volt ismert, hogyha
ellenseges vagy rablo csapat megy arra, ne vegye eszre
a telepet, mely legfeljebb valyogbol, gyakrabban csak sar
es fu vagy nad keverekebol allt. Meg gyakoribb volt a
szabad eg alatt alvas, foleg, ha nadas vagy erdo volt a
tartozkodasi hely.
Errol eleg szemleletesen szolnak a "mondak es mesek"
sorozat kotetei. (lehet, hogy nem pontos a cim)

Amugy erdekelne, hogy mikor jelent meg a terem szo,
es valoban a teremto szobol szarmazik? Az logikusnak
tunik, hogyha valakit hivtak, az "ott termett", de mikor
kezdtek alkalmazni epuletre?

koszonettel:

elek

ÉN

>> Egeszen mas a helyzet a -nal, -nel hasznalataval. Mind gyakrabban
>> hallok, olvasok ilyeneket: ...a beteg vizsgalatanal kiderult...,
>> ...a film lejetszasanal lattam..., ...a motor ellenorzesenel
>> eszrevettem.. stb. stb.
>   Germanizmus. Ronda, nagy, kövér germanizmus.

TAMÁS

> Még több megtalálható itt: <http://www.mek.iif.hu/porta/
> szint/tarsad/nyelvtud/babonak/>, Szepesi Gyula: Nyelvi babonák. 7.
> fejezet.

  Puff. És én szkenneltem a Szepesit, mégse emlékeztem. Mea culpa, hamu
a fejemen.

La'ng Attila D., iro <-  <- <http://lad.rentahost.net>;
A ferfi olyan, mint a hutotaska. Toltsd meg sorrel es barhova magaddal viheted.

Kedves BM!

hix.nyelv #452, >:
> >Kepzeld, meg a Camiont is nyerges vontatonak hivjak
> Itt ez a "Camion". Nem ertem: mi tortenik??
> Italiaban vagyunk, hogy C-vel irta az illeto??
> Vagy Nemetorszagban, ahol nagybetus a fonev??

  Meleg-meleg... Szerintem német Svájcban vagyunk, tudomásom szerint ott 
használják ezt a szót ilyen formában.

  Egy esetben menthetőnek tartom a dolgot: ha valaki már hosszabb ideje ott 
él és elszigetelődött a magyarországi nyelvhasználóktól. Ilyenkor a nem 
otthonról hozott nyelvi készletünket nagyrészt az idegen környezet határozza 
meg. És körülményes távolról leellenőrizni, hogy az aktuális műveltségszó már 
meghonosodott-e a magyarban, vagy még az idegen helyesírás szerint írandó.

  (Utánanéztem az idézetednek: úgy tűnik az illető nem távolba szakadt 
hazánkfia, így a fentiek nemigen vonatkozhatnak rá.)


> Azt sem ertem, tovabbra sem, hogy miert illesztik
> egyesek a ragok-at es jelek-et kotojel-lel a szavak-hoz.
> Mi tortent??
> Valaki arulja mar el nekem, hogy mi-rol maradtam le!!!
> Csak par szem:
> - hogy a challenger-nek mikor
> - Az egyik Budapest-i egyetem
> - a keno-ra azt mondtak     
> -a Washington-i Magyar Nagykovetseg 

  Az első és utolsó tétel mögötti okot viszonylag könnyen meg lehet fogni. A 
helyesírási szabályzat 217. a) pontja szerint: "Ha az idegen írásmód szerint 
írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy 
ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan 
együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó 
testéhez: guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iasi-nál, Loire-on, 
Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. - De 
hagyományosan: Anjouk."

  És ehhez hozzájön még a 217. b) pont is: "Ha az idegen tulajdonnév két vagy 
több különírt elemből áll, akkor az -i (-s, -ista, -izmus) képzőt (a 
többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az 
utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-
i, Walter Scott-os, Leonardo da Vinci-s, Anatole France-i; New York-i, 
Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; stb. (Vö. 164.)"

  Azonban azokban, akik magát a szabályzatot nem tanulmányozzák, csak a fenti 
ragozott formákkal találkoznak, könnyen az csapódik le, hogy az idegen 
szavakhoz, földrajzi nevekhez minden esetben kötőjellel kell kapcsolni a 
toldalékot. Ez aztán egyeseknél ráterjedhet minden földrajzi névre (vö. 
"Budapest-i"), ill. az idegennek érzett magyar szavakra is (vö. "kenó-ra").


> Esetleg nenktehet ezentul az atragok a szavak ele' is.

  Ez azért egy kissé más: az egybe-, külön- ill. kötőjellel való írás egy 
helyesírási konvenció, magát a hangképet nem változtatja meg. Így mind a 
"Budapest-i", mind a "budapesti" elolvasva [budapesti] lesz, nincs gond tehát 
a dekódolással. Ellenben ez példádra nem igaz: ezek nem rossz helyesírású, 
hanem egyszerűen nem létező magyar szavak.


> Azert bekuldom ide, hatha valaki eszreveszi magat.
> Kar, hogy a Nyelv listat pont csak azok olvassak,
> akik odafigyelnek a nyelvre, igy gyakorlatilag hiaba
> kuldom ide, de mindegy...

  Öröm az ürömben, hogy szerintem akkor sem vették volna észre magukat az 
illetők, ha oda postázod, ahová először szántad.

  A nyilvánosság szabadságának joga egyben a [helyesírási] középszer jogát is 
jelenti a nyilvánosságra: a popularizálódás egyben minőségromlással is jár. 
Ezek a problémák eddig is megvoltak, csak magánlevelekben feküdtek kevesek 
által olvasva.

  Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk el, hogy ez a fórum is inkább az élő 
beszélt és nem az írott nyelvi közeg sajátosságaival rendelkezik. Ilyen 
helyzet pedig eddig a történelemben nemigen fordult elő[*]: élő beszédet kell 
a megfogalmazónak írásban rögzítenie, nem csoda, hogy az írás lassúsága és 
nyelven kívüli szabályokkal való megterheltsége összeütközésbe kerül a szöveg 
megfogalmazódásának tempójával és dinamizmusával. Az ellentmondás feloldására 
pedig még nem alakultak ki megoldások: a helyesírási szabályok a maguk 
teljességében a valódi írott szövegekre vonatkozó normákat rögzítik.

  (N.B. Itt én is sokkal több elgépelést és helyeírási hibát vétek, mint 
egyéb, "valódi" írásaimban.)

  [* A nyelvjárási szöveggyűjtés esetén volt korábban ilyen szituáció: 
ezekben a lejegyzésekben viszoint maguk a nyelvész-gyűjtők kapcsolták ki a 
helyesírási szabályokat, pl. kisnémedi palóc szöveg: "e nem felejtEm AsztA 
zEggyet" - N.B. a kiejtésnek megfelelően az "az" határozott névelőt, amely 
írásban önálló szó, itt kettészakítva írták le ("E" = zért "e", "A" = 
ajakkerekítás nélküli "a")]

(Minthogy nem olvasod a Nyelv listát, megy magánba is.)