Kedves Csak Peter!
>Azt hiszem a racionalitas nem fedi realitast. A racionalis a
>tudomanyosan megismert meglevobol probalja felepiteni az egeszet. A
>realis maga az egesz. Itt az ur, amit a vallasok megprobalnak athidalni,
>az ateistak megprobaljak nem eszrevenni.
Hiba lenne a kulonbozo ateista gondolkodokat egy kalap ala venni egymassal,
vagy barmifele mas gondolathianyos emberrel, vagy iranyzattal, ugyanis ebbe
az altalad emlitett urbe (amely az elozo cikkemben, mint a belso
gondolatvilagunk atfogo kerete jelenik meg) tobb dolog elfer, mint amit
ember el tudna kepzelni. Nem csak az osszes vallas, de az osszes
fantasztikus regeny, es film, az osszes okkult altudomanyos elmelet, es
butasag is belefer, es akkor meg nem is beszeltunk arrol a feltehetoleg
vegtelen lehetosegrol, amit foldhozragadt elmenkkel elkepzelni sem tudunk.
Ezen kivul az ateizmus talan az egyetlen vilagnezet, amely nincs definialva,
es amely nem epitett maga fole egyhazat, igy nincs is sok ertelme
melyenszanto altalanositasokat tenni hiveirol. A magam reszerol azt allitom,
hogy az urt eszre kell venni, sot amennyire tudunk, szamolni is kell vele,
de nem szabad indokolatlanul betomni igazolhatatlan fantazmagoriakkal, es
hazug, vagy felreertelmezett bizonysagtetellel helyettesiteni a racionalis
bizonyitasokat. Fontosabb a vilagkepem annal, semhogy igazolhatatlan, es
funkcio nelkuli teoriakra epitsem. A tudas ismert hianyzo lancszemei sokkal
biztosabb elmeleti alapot adnak szamomra, amelyet szisztematikusan tovabb
lehet boviteni helyes iranyba, mint mas biztosan megalapozatlan elmelet,
amelyben csak a hibakat lehet egymasrahalmozni, es amelyekkel Dunat lehetne
rekeszteni nagy szamuk miatt. Az embereket kinzo vilagrengetonek tuno
kerdesekre, amelyekre a vallasok lezart, kesz elmeletek tarka kavalkadjaval
allnak elo (miert vagyunk? hol vagyunk? honnan jovunk? hova megyunk? es ott
van valami? lenni, vagy nem lenni?), nincs korrekt, megbizhato valasz, es
nincs is sok ertelme, hogy magunkra kenyszeritsunk valamilyen illogikus, es
ellenorizhetetlen eloiteletet, amellyel viszont eppen e kerdesek iranti
kivancsisagot oljuk ki magunkbol. Kiindulasi alapelvkent, ha mar tisztaztuk
magunkban, hogy mit is ertsunk letezes alatt, egyszeruen el kell fogadnunk a
letezesnek azt a formajat, amely adatott nekunk, mivel szamunkra ez az
egyetlen lehetseges letezesi forma. Ebbol kiindulva pedig, figyelembe veve a
valosag ismert lehetosegeit (a foldi kornyezetunket, a testunk adottsagait,
a csoportos eletmodunkat, es ehhez kapcsolodo mindenkit magaba olelo mindig
eleven kozos kulturalis gondolatvilagunkat) le lehet vezetni mindent, amire
az embernek, es az emberisegnek szuksege van. Nem szukseges ehhez tulvilagi
osztokelo, es iranyito lenyt kepzelnunk, akinek kepzelt parancsait szukseges
kovetnunk, hiszen a kepzelt parancsok kevesbe hitelesek, mint a
szuksegszeruseg megkovetelte parancsok, mindenesetre ezt szuksegszeruseget
eleve keptelenek leszunk felismerni, ha gondolatvilagunk megalapozasaban
igenytelenek vagyunk, es felrelokjuk az emberi logika gondolatteremto
erejet.
Kozben persze jelentosen elkanyarodtam(-tunk) az eredeti tematol, es Hamvas
Bela minositese helyett a sajat ateista elveimet fejtettem ki kihasznalva
erre vonatkozo megjegyzeseidet. Bar a sorlimit korlatozasa, es a
temavaltasom eroltetettsege miatt csak nagy vonalakban fejtettem ki
allaspontomat, azonban talan ennyibol is latszik, hogy keretlen ateista
hitteritesem mellett tudomanyos igenyu vallasi hittol fuggetlen
ismeretelmeleti megkozelites alapjait is felvazoltam, amelyeknek alapjava a
leheto legjobban leegyszerusitett, es magatol ertetodo ismeretelmeleti
axiomak lesznek. Igy azt hiszem joggal gondolom, hogy erre az
ismeretelmeleti bazisra barmely tudomanyos elmelet alapozhat, tovabba
barmely vilagnezet magyarazatott (vagy inkabb korrekt biralatot) nyerhet
azzal a kiegeszito eredmennyel, hogy a vallasok bonyolult tulvilagi vilagat
logikailag is fuggetleniti a tudomanyos modszerektol. Ez az ismeretelmeleti
megalapozas egyben foloslegesse teszi egy a tudomanyos megismeresben hivo
ateista szamara, hogy magat egyebb hiedelmekkel kelljen terhelnie, hiszen a
vallasok tulvilagi hipotezisei helyett, amelyek idegenek a tudomanyos igenyu
megkozelitestol, szamara a nyitott kerdesek pusztan olyan feher foltokat
jelentenek, amelyek tudomanyos modszerekkel vizsgalhatok.
Udv: Takacs Feri
|
---------- Forwarded message ----------
Date: Mon, 18 Mar 2002 10:36:43 -0500
From: ...
A Batthyany-csalad tiltakozik egy MSZP-SZDSZ-plakat miatt
Budapest, 2002. marcius 14. (MTI) - Tiltakoznak a Batthyany
leszarmazottak amiatt, hogy Medgyessy Peter szocialista kormanyfo-jelolt es
Fodor Gabor SZDSZ-es ugyvivo grof Batthyany Lajos volt miniszterelnok
portrejaval csalogatja marcius 14-i kozos rendezvenyere az embereket. Az
errol szolo, MTI-hez csutortokon eljuttatott levelben kozlik: "a Batthyany
csalad neveben ezúton melyseges felhaborodasunknak es tiltakozasunknak adunk
hangot az MSZP es az SZDSZ legujabb csusztatasa miatt". "Ketsegtelen,
hogy az ifju grof vonzobb kulseju, mint a rendezveny meghívoi, így a plakat
ketharmadat elfoglalo kep altal felrevezetve sokan egy partrendezvenyen
talaljak magukat" - all a levelben. A dokumentum szerint az MSZP
elodpartjanak idejen az Andrassy ut 60-ban grof Batthyany Lajos
dedunokajanak, grof Batthyany Gyulanak kalapaccsal vertek ki a fogait.
Hozzateszik: a festomuvesz-grafikust koholt vadak alapjan eloszor halalra,
majd eletfogytiglani bortonre íteltek. "Magam es csaladom szamtalan
megalaztatast kellett hogy elszenvedjunk a kommunizmus evei alatt. Eleg
volt!" - olvashato Eggenhofer Janosne, szuletett grof Battyhany Agnes,
valamint gyermekei es unokai leveleben. Mint írjak: "nem vagyunk hajlandok
tovabb turni, hogy holmi marketing-manipulacio aldozata legyen a Battyhany
csalad". "Az MSZP es az SZDSZ probaljon a sajat multjabol olyanokat
eloasni, akinek portrejat latva nem randul gorcsbe az emberek gyomra. Nem
lesz konnyu feladat!" - fogalmaznak. +++
|
