Sziasztok!

> Ilyesmit az Elimexnél lehet kapni. Jómagam is használom kábelekre, noha  
> teljese
> n más célból.
>
> www.elimex.hu
>
> Flexicsőnek vagy minek hívják. Főleg csoportkábeleken és hangosításnál  
> használják a kábelre ráhúzva mechanikai védelemként.

Ez nagyon hasznos infó volt, köszi.
Eddig én csak a Farnell kínálatában találtam ilyeneket, de eléggé horror  
áron.
Itt kb. mennyiért mérik, mert árakat nem találtam a honlapon.

Láttam ezenkívül minőségi szorítólemezes Neutrik RCA dugót is.
DIY interkonnekthez szerintem az egyik legalkalmasabb.


> Egy oreg roka tanacsat idezem: ha minel nagyobb kondenzatort teszel
> a tapba, annal tobb energiat tud tarolni, melyebb frekvenciak
> megszolalnak, viszont minel nagyobb egy kondi, annal lassabban tolt
> - es a hang elveszti eletszeruseget, gyorsasagat. Egy elofoknal meg
> lehet a kondikat tulmeretezni, hogy mindig legyen bennuk tartalek,
> de egy vegfoknal az elso nagyobb dinamikai igenybevetel kimeriti az
> osszes kondit, legyen az barmilyen nagy. Az ilyen erosito nagyon
> dinamikusnak tunik elso hallasra, de a reszletek hianyoznak.

Ez némileg ellensúlyozható kisebb értékű kondenzátorokból többnek a
párhuzamos kapcsolásával, ami minden esetben ajánlott.
Valamint tapasztalatom szerint sokat javít az erősítő sebességén és
ezzel együtt a részletezőképességen és a térhatáson, hogyha elektrolit
kondenzátorok helyett polarizálatlan olajkondenzátorokat használsz.
Persze ezek sokkal nagyobb méretűek és elég nehezen beszerezhetők.

> ........
> Meg regebben emlitettem, hogy elokeresem a 6L6-os csovekrol irt
> anyagot. Eleg remenytelennek tunik, mar tobb doboznyi ujsagot
> atnyalaztam, de ez meg nem akadt ujra a kezem koze.

Nem gond ha nincs meg.

> A 807-es cso is egy 6L6 valtozat, az anod a cso
> tetejere van kivezetve, es sokkal nagyobb feszultseget kepes
> elviselni, mint a 6L6.

Eddig abban a tudatban voltam hogy a 807 közvetlen fűtésű cső
és így semmi közük egymáshoz, persze a csőtörténeti ismereteim
nyugodtan nevezhetők hiányosnak.
Erről jut eszembe.
A közvetlenfűtésű csövekkel épített erősítők miért favorizáltak inkább
audiofil körökben mint a közvetettfűtésű társaik szerinted?
Velük valóban jobb hangú készülékek építhetőek?

  Kb olyan, mint a 01a / 10 -es csovek; a 10-es
> gyakorlatilag a 01A magas B+ -os valtozata; de ha tovabbmegyunk, a
> 801A pedig ennek a folytatasa, ez meg magasabb B+-t eltur. Ezek kis
> teljesitmenyu DHT triodak, a 10-esbol kb 1.25W-ot lehet kihozni
> tuleroltetes nelkul. //Kiegeszites: a 10-es utoda a 45-os, a 45-ose
> a 2A3 cso.//  Most mar felsejlik, hogy nekem is valami
> szenvedelybetegsegem van.........

:)

Hallo hallo !

Egy srácnál jártam a minap, aki saját hangdobozt épített. Kért, hogy
vigyek hallgatnivaló kritikus felvételeket és mondjak véleményt is.
Elve, hogy zenész mondjon neki véleményt, aki sok időt töltött hangszer
közelében. Egész jó dolgot épített. Bizony bizony mondom nektek, hogy
sok sok pénzt lehet megspórolni önerős munkabefektetéssel. Felirat-
kozott a listára. Remélem, majd irogatni is fog.

Még évekkel ezelőtt innen a listáról segített valaki megfelelő mérőhangot
készíteni. Ennek nagy hasznát vettük a tesztelésnél. Komoly előnye, hogy
nem kell többé profi jelgenerátor. A mérőhang pusztán néhány track
a CD-n. Két ilyen hangfolyaatot használtunk. Mindegyik kb. 5 percig fut.

20 Hz - 20 KHz folyamatosan emelkedő freki végig pontosan 0db.
Füllel is jól hallgatható, hogy hol egyenetlen a frekiátvitele a doboznak.
Meg kell jegyezni azonban, hogy pusztán a pillanatnyi hangerőváltozásba
erősen belejátszhat a szoba dimenziója és merete is.
Egyszóval ilyen módszerrel a szoba és a hangdoboz közös produkciója
mérhető. Ám végülis célszerű abban a szobában beállítani a dobozt, ahol
hallgatjuk. A mérés annyiban nem számszerű, hogy hallván egy lyukat vagy
púpot a frekimenetben,   nem tudjuk, hogy éppen hány Hz-et hallunk. Jó
volna ha jelentkezne az a srác, aki annakidején segített a mérőjelet 
előállítani.
Azt találtam ki, hogy jó volna valahogy készíteni egy listát arról, hogy
melyik időpillanatban éppen hány Hz szól. Magyarul mondjuk 5 másod-
percenként fel kellene írni a pontos frekiértéket. Minden CD játszó kijelzője
pontosan mutatja, hogy mennyi idő telt el az épp játszandó trackből. Ha
tehát volna egy freki-idő táblázatom, fül után meg lehetne tudni, hogy hány
Herz-nél van valami kutyaság a cuccal. Tegyük fel, hogy a hang PCn van.
Tudtok olyan progit, ami pillanatnyi frekit tud mérni ?  A SonudForge hang-
megjelenítő grafikonjából és az alatta lévő időjelölésekből valahogyan ki
lehetne ezeket számolni, de van e elegánsabb módszer ? Például egy
kifejezetten frekimérő program kéne. Tudtok ilyet ?

Érdekes volt a jelet hallgatni. Még a legmélyebb hangoknál a doboz füllel
hallható megszólalása előtt a szekrényzárak és már tereptárgyak kezdtek
muzsikálni. Aztán szerintem 150-250 Hz között nagy disznóságokat
műveltek a dobozok,, de onnan felfelé nem volt komoly gond. Érdekes
viszont, hogy zenehallgatás közben a basszusokkal semmi baj nem volt.
A frekimenetet végigfuttatva sehol sem zizegett a doboz. Szerintem ilyen
hanggal kéne minden vásárlás előtt végighallgatni a kinézett dobozt.
Gondolom, lenne nagy csodálkozás.

Ha lassan is vándorol a frekimenet felfelé, végülis minden időpillanathoz
egyetlen Herz érték tartozik. Ha csak nagyon pici intervallumban zizegne
valamelyik membrán vagy a doboz,   az csakis egyszer, esetleg túl rövid
ideig lenne hallható. Ezért készíttettem annakidején egy másik mérőhangot is.
Ez is 20 Hz - 20 KHz ig megy kb 5 perc alatt, ám ez egy vibrált hang. Másod-
percenként ötöt vibrál, tehát a pillanatnyi freki egy tizedmásodpercig kissé
emelkedik, majd újabb tizedmásodpercig kissé csökkel. Ez azt jelenti, hogy
végülis minden frekvenciaérték több alklommal lesz hallható a "környéken".
Így a finomadd disznóságokra is jobban fény derülhet.

Tehát frekimérő program ???          Üdv, Ágoston