Sziasztok !
Szerintem nem veseztuk ki rendesen regebben a feny esesenek
kerdeset. Amikor gravitacioban esik a feny es lent kek-eltolodasa
tapasztalhato az kulon elgondolkodtato, mert a hullamhossz
folyamatos csokkenese hullamok egymasra torlodasat feltetelezne,
de ha valoban torlodas zajlana, az szoges ellentetben all a feny
sebessegenek minden korulmenyek kozotti allandosagaval
(vakuumban).
Egyelore nem tudom jobb feloldasat a paradoxonnak mint a
kovetkezot :
A csokkent hullamhosszokat azert tapasztalni, mert gravitacioban
csucsulve az ido lassult. Az orak lassabban jarnak, így a frekvencia
magasabbnak talaltatik.
Ha az orak lassabbak, akkor viszont a Foldon, fennyel vegzett
tavolsagmeresek soran, kisebb tavolsagban levonek adodik minden
objektum, es ezzel osszhangban kisebb is minden dolog, mint
a vilagurbol megfigyelve.
Miert is no'' meg a lezuhano feny teljesitmenye ?
Nem no'' az meg, hanem eleve olyan volt indulasakor, amilyennek
lent adodik ! A Föld szempontjabol ugy indult.
A fold lassult rendszerebol figyelve ugyanis az urbeli energiaforrasban
relative minden folyamat gyorsabb. A feny emiatt ott a tavolban
nagyobb frekvenciaju, es az adott sugarzo rendszer hamarabb veszíti
el energiajat, azaz nagyobb teljesitmennyel sugaroz eleve !
Ha kintrol kuldott zuhano radiohullam mellekletekent egy ledobott palca
az adasi hullamhosszt mutatja - az a palca az urbol nezve nagyobbnak
latszik a Fold felszinere erten. Lent viszont a hullamhosszal
megegyezonek talaljak (mert mindent kisebb meretunek mernek, ahogy
fentebb irtam).
A Foldon tehat a palca alapjan igazolva latjak, hogy az urbeli
adobol eleve olyan hullamhoszu jelet sugaroztak, amilyen megjott.
Mindez ujabb kovetkeztetesekre is lehetoseget ad:
Ha a Fold minden kove s porszeme is nagyobb, akkor a Fold maga
is nagyobb tavolrol nezve, s akkor anyaganak surusege kisebb,
mint a Foldon merve es szamitva.
(ettol meg szerencsere nem ter mas palyara :)
Ebbol mintha az is kovetkezne, hogy a fekete-lyukakba hullo dolgok
terfogata kinti szempontbol tekintve egyre novekszik, mikozben
egyre erosebb grav. terbe sullyednek. Letezhet, hogy
oriasira novo makroszkopikus atomok ill. reszecskek jonnek letre
ott (s a QM tetelei ezzel hatalyukat vesztik) ?
Utana mi lesz ? Lehet, hogy kinti 'megfigyeles' szerint nem
zsugorodhat ott semmi egy pontba mert ami beljebb jut, annak a
terfogata egyre rohamosabban no, a surusege pedig 0-hoz kozelitven -
az onmagara gyakorolt nyomasa nem novekszik, s igy nem eleg az
osszeomlasahoz, s az orias akarmik nem fernek be egymastol a
centrumba.
A rontgensugarzast pedig a brutalis modon novekvo terfogatu
reszecskek kisfrekvencias sugarzasa okozza, ami a Doppler effektus
reven valik rontgenne.
(Benti szemszogbol persze minden mas lenne, bent minden picike es
roppant nagy surusegu)
Udv: zoli
|
Tisztelt Ti!
ezt olvastam:
http://index.hu/tech/urkutatas/urvasut0624/
Bolygóközi kisvasút
A NASA kábelrendszere nem érné el a földfelszínt, csupán azt segítené elő,
hogy a Földről elinduló űrszondák és műholdak az alacsonyabb Fö
ld körüli pályákról könnyebben jussanak el a magasabb pályákra. A Momentum eXch
ange / Electrodinamic Reboost (MXER) névre keresztelt kábelrendszeren kerekes k
ocsik fognak közlekedni.
"Az MXER többször használható szállítóközpont lesz. Olyan lesz, mint egy Föld k
örüli pályán mozgó űrvasút" - mondta Robert Hoyt a Space.com-nak, a Tether
s Unlimited Inc. elnöke és vezető kutatója. Többek között ez a vállalat ka
pott pénzt az MXER rendszerével kapcsolatos kutatások elvégzésére.
Hoyt elmondása szerint a kábeles szállítórendszernek számos előnye van, pé
ldául a felső rétegek eléréséhez nem lesz szükség újabb hordozórakétára. E
z annyit jelent, hogy a műholdakat kisebb és olcsóbb rakétával lehet kijut
tatni a világűrbe, és emiatt az üzemanyagköltség is tízes nagyságrenddel c
sökkenne.
A következő két évben a Tethers Unlimited ScienceOps részlege egy erő
s kábel kifejlesztésén fog dolgozni, valamint továbbfejlesztik az a TetherSim n
évre keresztelt számítógépes rendszert, amellyel majd az űrhajók és a kábe
l csatlakozásáról, illetve a teher kezeléséről készítenek alapos szimuláci
ókat."
A kovetkezot nem ertem. Egy az urben logo kabelen a momentum es energiamegmarad
as megmaradas torvenye miatt egy kozelekedesi eszkoz csak ugy tud felmenni, ha
a kabelt egyenertekuleg letolja. azaz a kabel csak annyi magassagi energiat tud
adni a kozlekedesi eszkoznek, amennyit belefektettek, illetve amennyit kesobb
potolnak.
es hogy fektetik bele? nyilvan raketaval. szoval nem ertem, hol sporolo ez meg
raketameghajtast.
talan mas a helyzet, ha a kabel egyik bolygotol a masikig er. ezt nem tudom. ha
valaki ert hozza, tisztazhatna.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)
|
