> Ezen a ponton tennek tanubizonysagot szkepticizmusomrol
> (nem tagado, hanem pozitiv). Nem hiszem, hogy mindennek
> OKA kellene, hogy legyen. Az univerzum hatalmas, rohej
> azt hinni, hogy valaha toredeket is megerthetjuk a jellemenek.
> Icipici pontok vagyunk egy icipici ponton. Egyszeruen palastolni
> akarjuk tudatlansagunkat. Az osi (pl.: samanisztikus-vilagkepben)
> gondolkodo emberek nem mondtak azt, hogy ismer ik a
> vilagot, szellemekre vezettek vissza mindent.
kicsit santito gondolatmenet.
1) "mindennek van oka" ez egy olyan kijelentes, hipotezis, ami azt fejezi
ki, hogy a vilag szerintunk megismerheto, es meg is akarjuk ismerni.
egyebkent logikai szuksegszeruseg, hogy a vilag kezdeten, az empiria
megszuntevel nem tudhatjuk meg ezeket az okokat, az allitas tehat e szerint
korrigalando.
2) "pici pontok vagyunk a vilagban..." ez nem mond ellent 1)-nek, hanem csak
azt mondja, hogy bar ugy gondoljuk, hogy minden megismerheto, es bar ezt
szeretnenk, megis kevesettudunk rola. szoval ez igaz lehet, csak eppen nem
mond ellent semminek, emellett, sot pontosan ezert mondhatjuk azt, hog
yminennnek kell lennie okanak, es szeretnenk ezt megismerni
3) a samanisztikus vilagkep szerinted bevallja, hogy nem ismeri meg a
dolgokat. ez egy eleg oszinte velemeny, es igy tisztesseges dolog, csak
eppen, ha lehet, miert ne ismernenk meg? masreszt ez a misztikus dolog
egyszercsak a visszajara fordul. elkezdik szkeptikusan lehuzni a tudomanyt,
hogy nem tudtunk meg mindent megismerni, aztan a ledorongolt tudomany
helyebe lep a misztikus dolgokkal, amik szerinted bevallottan nem ismerik
meg a vilagot. namost ezek utan, amikor mar a kozhangulatot megnyertek,
elkezdik lassan azt a kepet festeni, hogy a misztikus dolgokban megismered a
titkot, tehat megismered a vilagot. mi ez, ha nem csalas, szelhamossag? ha
elfogadjuk a te velemenyedet, akkor a misztikus szfera onmaganak mond
ellent, onmaga allitasainak ellentmondva viselkedik, es csakis a siker
erdekeben.
math
>Istennek, a SZERETET Istenenek nem "vagyai" vagy "hianyerzete" van,
> szoval a teremtes oka nem ezekben keresendo, hanem a 'szeretet'
termeszteben: A
> 'szeretet', ha oszinte es nemes, akkor ADNI akar, (nem pedig a maga
> teljessegeben gyonyorkodni), vagyis reszesiteni akarja a tobbi tokeletlen
> letezot a maga tokeletessegeben, teljessegeben.
1) az elejen ugy volt, hog ynincs vagya, a vegere kiderul, hog ymegiscsak
akar valamit, meghozza masoktol
2) az is kiderult, hog yisten onmagaban nem is tokeletes, hiszen onmagaban
nem is tudja kiteljesiteni a szeretetet.
3) kiderult, hogy isten nemcsak, hogy nem tokeletes, es nemcsak, hogy vagyai
vannak, hanem tenyleg emiatt teremtettte a vilagot ezen elgondolas szerint
4) mi az oka annak, hogy isten a szeretet, hogy adni akar? miert akar adni?
mier tkell neki adni? mier tkell kitelejsiteni a szeretetet? ugyebar
eljutunk oda, hog ymeg mindig nem magyaraztuk meg vegleg a dolgokat, meg
mindig lehet tovabb kerdeznia mierteket, es meg mindig isten feletti
torvenyekre is szukseg van. egy olyanleny, amire semilyen torveny nem
vonatkozik, logikailag szuksegszeruennem is lehet magyarazata semminek.
5) konretan: "Tehat a cselekvo szeretetnek szuksegszeruen epitenie kell a
kornyezetet.: tehat istennek szuksegletei vannak, szuksegek vonatkoznak
raja, istenre is vannak torvenyek, o is alaveti valaminek magat, honnan
vannak-e torvenyek? ki teremtette oket?:)
6) ellentmondas:
"Ha Isten epit, csak tokeleteset epithet, ami nem lehet mas,
mint egy 'masik' Isten." megis tokeletlen vilagot teremtett:
"Mivel Isten tokeletes, semmi hiany nincs benne, nem is kell valtoznia,
valtozni annak kell, ami meg tokeletlen, vagyis nekunk."
tehat mi tokeletlenek vagyunk. most akkor melyik az ervenyes allitas?
7) >Mennyivel emberibb es elegansabb (lenne) ez utobbi megoldas, mint a
rendesen
>soha meg nem magyarazhato, es az igenyes megkozelites szamara soha el nem
>fogadhato elobbi feltetelezes.
A racionalitas szamara egy magyarazatnal nem az szamit, hogy emberi vagy
elegans, hanem az, hogy logikus, es logikusan elfogadhato-e, avagy az, hogy
logikusan ezt kell-e elfogadni, vagy egy masikat? Ez a racionalitas. Az
emberi es elegans dolgokkal pedig a muveszet fogalkozik. Ez itt a TUDOMANY
nevezetu levelezolista, es nem a mese-regeny elegans es emberi megoldasok
levelezolista.
Enigenyesnek tartom magam es iganyessegem abban all, hogy a vilagrol
alkotott kepemet nem ahhoz igazitom, hogy mi szimpatikus, mi emberi,mi
elegans, hanem ahhoz, hogy mi az, ami racionalis. Az en vilagkepem
racionalis tehat az en allitasaim legalabbis logikailag megalapozottak. A te
kijelnteseid viszont elsosorban szepek, emberiek, legalabbis neked.... Ez
visoznt a racionalitas karara megy. Ezert mondom, hog ymuveszeti kategoria.
Egyebkent szamomra ez a tortenet egyaltalannem szep, nem emberi, nem
elegans. C'est la vie. Ha mar felrugod a racionalitas, akkor izlesek es
pofonok falaba utkozol.:)
8) >Van-e valamilyen hatarozott iranya, ertelme (- de szep ez a
> magyar nyelv!) ennek a valtozasnak, vagy a vakveletlen gyermekei lennenk?
> - Kizart dolog. Ahhoz tul jok, tul szepek, tul okosak, tul 'ertelmesek' es
> ertelemre va'gyo'k vagyunk.
ezt hivjak eloiteletnek. ez a vagy, ez az illuzio mozgat teged abban, hogy
elfogadjad a meseket. pontosan ugyanolyan vagy, mint a kabitoszeres. egy
illuziot teremtesz magadnak, a vagyaid szerint. az illuziohoz hozzatartozik
az is, hogy valosagnak hidd, es bizonygasd. ha jo kabitoszereshez illoen
beguboznal magadba akkor meg azt is mondhatnam, tisztessegesen megteremted a
boldogsagodat, de igy, hogy meg van keped ezt igazsagnak masok elott
feltuntetni, akkor, ha a logika es racionalitas szabalyait bevallottan
athagod, es at is akarod hagni, akkor az abszurd es tisztessegtelen.
math
|
