Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 332
Copyright (C) HIX
2003-01-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re[2]: Nem volt erkezesem (mind)  72 sor     (cikkei)
2 Re: tea kontra csaj (mind)  32 sor     (cikkei)

+ - Re[2]: Nem volt erkezesem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves István!

hix.nyelv #331, Torma István >:

> Tényleg nem kekeckedni akarok, de abban a szóban, hogy *dandár*, mi a
> hangutánzó?

Amikor pl. a "dongó" szóval találkozunk, akkor világos, hogy ez egy 
képzett szó: áll egy "dong" alapból és egy "-ó" képzőből. Ezt nagyon 
könnyen felismerhetjük, mert az alapszó igeként önmagában is megvan a 
mai nyelvben, és az "-ó" képző is nagyon gyakori. 

Számomra a "dandár" szó teljesen a fenti struktúrát mutatja. Az 
"-ár/ér" régi magyar képző, amely cselekvőneveket képez, pl. 
"csiszár" '(eredetileg) fegyverkovács' < "csiszol + -ár", "búvár" < 
"búvik / bújik + -ár". Ilyen formán marad a "dand" alap, amely 
szerintem lehet a "dong ~ döng", "dunny(og) ~ dünny(ög)" hangutánzó 
tövek változata; sőt ebbe a hangfestő csoporba tartozik a "dalol" 
igénk eredetibb "dan(ol)" alakja is.

Ezzel együtt az etimológiai munkák a "dandár" 'rovar' szót ismeretlen 
eredetűnek tekintik, de én megfelelő magyarázatnak találom a fenti 
magyarázatot. Annál is inkább mert más állatnévnél is találhatunk a 
"dongó ~ dandár" párhoz hasonló kettősséget: pl. a "bukó ~ búvár" 
madárnevek. (Ezek bár eredetileg ugyanazt jelentik, a rendszertan az 
előbbit a Mergus nemzetség, az utóbbit pedig a Gavia nemzetség 
jelölésére einstandolta).


> Nos amire én gondolok, az sem nem darázs, sem nem dongó. Mindkettot
> ismerem, azok nagyon mások. 

Azt tudom, hogy mire gondoltál. Azonban ezen állatnevek jelentése nem 
stabil: a "dongó" pl. a biológiai szaknyelvben egy hártyásszárnyú 
csoportot (azaz darázsfélét) jelöl, melynek jeles képviselője a "kék 
fadongó" (Xylocopa violacea), azonban vannak olyan vidékek, ahol ez a 
nagyméretű legyek (azaz kétszárnyúak) népi neve. Valószínűleg ez 
történt a "dandár"-ral is: írtam, a XIX. sz. köznyelvében nagy 
darazsat jelentett, majd a szó kiveszett. De fennmaradt Alsószuhán 
megváltozott jelentéssel: a Tabanidae családba tartozó kétszárnyúak 
(vi. a böglyök) jelölésére. A jelentéskapcsolat motivációja érthető: 
ezek is nagy (némely faj 2,5-3 cm-re is megnő) röpülő rovarok, és 
ugyanúgy "marnak", mint egy darázs. 

Csak a modern rendszertan visszahatása, hogy ezek a nevek 
uniformizálódtak, régen -- és a népnyelvben ma is -- ugyanaz a név 
teljességgel eltérő fajt jelölhetett. Ilyen pl. a "vadkender", amely 
lehet a "termeszett kender" (Cannabis sativa) vad alfaja, lehet a 
"sédkender" (Eupatorium cannabinum), lehet a fűszerként orgenánónak 
ismert "szurokfű" (Origanum vulgare), és lehet a "parlagfű" (Ambrosia 
elatior). A kedvencem a "kánya", amely a biológiában és az ország 
nagy részén 'ragadozómadár' (Milvus spp.) jelentésű, de pl. 
apósoméknál Győrmegyében 'varjú'-t (Corvus spp.) értenek alatta: az 
embernek mindig kedve lenne "kijavítani" őket, ha nem tudná, hogy ez 
a jelentés már több évszázada létezik.

Az etimológiát viszont nem érdekli, hogy pontosan milyen állatot 
jelöl a szó, ha a jelentéstani motiváció világos. A "dandár" szó 
eredete ugyanaz, ha darázsfélét, és ugyanaz, ha légyfélét jelöl.


> Ez a világosság hiányzott, és valljuk be még egy kicsit most is
> hiányzik nekem a *nem volt rá érkezésem* esetében. 

Sajnos, nem tudok ez ügyban világosabb lenni. Számomra a kifejezés 
motivációja triviális, mivel az én hevesi gyökerű nyelvemnek 
természetes része. Talán éppen ez, ami akadályoz a magyarázatban. De 
gondolj arra, hogy amikor valahova "odaérsz", azt "(meg)érkezés"-nek 
hívják, és ha valamire "ráérsz", akkor azt "(rá)érkezés"-nek: mindkét 
esetben ugyanaz a képzés, csak az igekötő különbözik, és a két 
"érkezés" szó a két alapige -- az "odaér", ill. a "ráér" -- eltérő 
jelentéseit örökli.
+ - Re: tea kontra csaj (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Józsi!

hix.nyelv #331, >:

> Starbucks-diaszpórán keresztül (sajnos) ma már a világ szinte minden
> országában kezd meghonosodni.

Ezt a zárójeles "sajnos"-t hogyan kell érteni? A Starbucksot éri 
ezzel a kritika, vagy azt, hogy terjedne a félreértésen alapuló 
"chai" a jövevényszó? 

Ha ez első, akkor nincs sok hozzáfűzni való, mert tkp. most hallok 
először erről a cégről. Szétnéztem ezért a honlapjukon, de csak egy 
terméknévben találtam meg a "Chai" szót, de rajta kívül vannak 
"Darjeeling" és "Maté" fantázianevű termékek is. Így én ezt nem érzem 
fenyegetőnek, hiszen a régebbről nemzetközileg elterjedt "darjeeling" 
fajtanév sem tudta sehol kiszorítani a tea általános megnevezését. 
Konkrétan csak egy nyelvpárról tudok, amelyik a /csaj/ alakra 
lecserélt egy korábbi szót, ez a cseh-szlovák. Ennek azonban 
praktikus oka volt: az eredeti "t(h)é" szót ezeken a nyelveken nem 
lehetett ragozni.

Ami a második esetet illeti, szerintem kölcsönzéskor az ilyen jellegű 
félreértések akár tipikusnak is nevezhetőek. Szerintem itt nem a 
filológiai pontosság a kívánatos, és a kínaiból a szót átvevők sem a 
kínai tudásukkal akartak imponálni, hanem egyszerűen az új dolgot 
akarták saját nyelvükön -- és nem kínaiul -- egy kölcsönszó 
megnevezni. Ha helytelen hangalakban, helytelen jelentésben is veszük 
át egy szót, annak már önálló élete lesz, és a funkcionalitását, 
szerepét az átvevő nyelven belül kell értékelni; függetlenül az átadó 
nyelvtől, mivel a saját nyelvünkön beszélünk, nem az illető idegen 
nyelven.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS