Kedves Maria!
Eloszor is azt szeretnem mondani, hogy nem veletlen, hogy erkolcsi vitaban
nem tudtal meggyozni valakit. Meghozza azert nem,mert erkolcsi kerdesekben
nincs az igazsagnak es hamissagnak egy szilard alapja. Az igazsag mindig
valami alapnak valo megfelelest, a hamissag ennek valo valamilyen (esetleg
atteteles) ellentmondast jelent.
pelda: a matematikai tetelek mindig egy adott axiomarendszerben
fogalmazodnak meg, es az axiomakbaol levezetheto tetelek igazak, az
axiomaval ellentetes tetelek hamisak.
masik pelda: fizikaban reszben pont forditott a helyzet, mert az elmeletbol
lehet levezetni az egyedi allitasokat, es az egyedi allitasokat lehet
osszevetni a tapasztalatokkal. tehat itt azon elmeletek hamisak, amelyek
ellentmondanak a tapasztalattal, amelyek pedig megegyeznek a
tapasztalatokkal, azok legalabbis jo elmeletek. (hogy melyik a legjobb, az
egy mas kerdes).
Namost ha etikat veszunk, es hamar vitatkozol valakivel, akkor nyilvan
szintenlogikai ervelesrol van szo. Csakhogy etikaban mi az az alap, amihez
az igazsagot mered? Van axiomarendszer? Vagy van valamilyen ellenorizheto
tapasztalati alap?
Bizonyos fajta etikaknak lehetnek axiomarendszereik, igaz, hogy ezek nem
olyan szigoruan megfogalmazott axiomarendszerek, mint a matematikaiak. A
kereszteny erkolcs valahol isteni axiomarendszerre epul, illetve a Bibliaval
valo osszevetes az igazsag alapja. Igen am, de magat ezt az alapot nem
kotelezo elfogadni. A Buddhista, a zsido, a mohamedan etika masra epul. Ezek
az alapok egyebkent is homalyosak kicsit, es raadasul a modern ember
osszevegyiti oket. Tulajdonkeppen minden embernek van egy ilyen rejtett
etikai alapja.
Namost tehat amikor etikai kerdesekrol vitazol, akkor azt lehet talan
kideriteni, hog ykinek mik az "axiomai", es miben vannak az ellentmondasai.
Az axiomarendszerek nem vitatkozhatatnak egymassal, hiszen semmi olyan
altalanos keret nincs, amiben vitazhatnanak. Ha en nem fogadom el a
kereszteny etika "axiomarendszeret" akkor errol engem senki nem tud
meggyozni.
Amirol lehet vitatkozni, az talan az, hogy kinek mi az axiomarendszere, es
az, hogy ez mennyire vag egybe altalanosan elfogadott erkolcsi normakkal.
Tehat azt, hogy kinek van szokvanyos es kinek van egyedulallo etikai
rendszere. Ezt az erkolcsi alapelvek gyujtemenyet nevezted te
lelkiismeretnek, ami persze nem egy absztrakt allitasokbol allo struktura,
hanem inkabb ezeket amorf modon magabafoglalo "hang" azaz erzes.
Meg egy dolgot lehet tenni, hogy peldakkal, tanmesekkel metaforakkal
kifejezed az etikai elgondolasaidat, es ezzel a kifejezesmoddal megprobalsz
hatni a masikra. Ez nem meggyozes, hanem hatas.
A masik altalanos kerdes, ami szerepel leveledben az az, hog yki von
felelossegre a lelkiismeretedert? Nyilvanvalo, ohgy ha van felelossegre
vonas, tehat, ha egy erkolcsi kerdesben van valaki, aki szamonker, van
sertett, vagy van valaki parancsolo, vagy torveny, akkor az mar nem tisztan
erkolcsi kerdes, mert akkor mar nem csupan erkolcsi alapon, hanem pontosan a
masok velemenye, szamonkerese parancsainak, vagy a torveny es
annakkovetkezmenyeinek figyelembevetelevel is cselekszel. A lelkiismeretnek
es erkolcsnek pont az a lenyege, hogy nem keri szamon senki, ezert is nem
alapozhato meg abszolut modon, hanem mindenkiben egy egyedi erzesvilag,
amely a helyzetben a kulso, logikailag mar atgondolhato korulmenyekkel
egyutt hatarozzak meg a dontest. Persze, mint modtam, az ember ertekrendjet
lehet befolyasolni.
Hogy a kerdeseidre konretanis valaszoljak, elmondom, hogy en hogy latom,
melyikkerdesnek mik az alapveto kapcsolod alap etikai elvek, "axiomak" es,
hogy en szemelyesen hogy erzem ezekat a dolgokat.
>Allaspontom szerint
>erkolcsi szempontbol teljesen mindegy, ha nem huzok ki
>valakit a vizbol, bar eletem kockaztatasa nelkul is megtehetnem,
>vagy pedig magam lo:ko:m a habok koze.
Itt az emberi elet altalanos erteke es a sajat eleted erteke a ket alapelv,
ami egymassal szembe utkozik, mindenki erkolcseben megvan a ket ertek
prioritassorrendje. En szemelyesen onzo vagyok, es a sajat eletem nagy
ertek, altalaban az emberi elet is nagy ertek, de a sajatom messze nagyobb.
Ezert csak bizonyos mertekben kockaztatom mas eleteert. Ez azt jelenti, hogy
a fuldoklot nyilvan megprobalom kimenteni, emrt az nem tul nagy kockazat.
>Ha megakadalyozhattam volna, hogy egyetlen baratnom bevegye
>a ciankalit, de nem tettem meg, ki fog engem elitelni, megbuntetni,
>a sajat lelkiismeretemen kivul? Erkolcsi szempontbol ugyanis,
>szerintem, ugyanolyan erteku a mulasztasom, mintha magam
>mergezetm volna meg ot.
Itt a sajat ertekrendenben egyertelmu a helyzet. Az elet erteke egyertelmu.
A sajat eletem nem forog kockan. Egyeb dolgok pedig messze nem fontosak a
kerdesben.
>Ha nem allok ki a baratom mellett, mikor bajban van, joggal
>haragszik-e meg ram? Van-e jogom erkolcsi alapon elvarni valakitol,
>hogy betartsa igereteit? Szamonkerheto-e egy igeret?
>Elitelheto-e valaki gyavasaga miatt?
Mindegyik kerdes olyan, hogy konkret helyzetben bizonyos korulmenyekkozott
merul fel, azaz mas erkolcsi elvekkel egyutt. A baratsag, a bizalom, a
gyavasag, a hazugsag mind olyan ertekek, amelyek nagyjabol alapveto ertekek,
azaz mindenki ertekrendszereben megvan a maguk sorrendje. Ez a sorrend
erzelmi alapu, kialakul, lehet befolyassal lenni ra, de alapvetoen nem
indokolhato meg logikailag.
math
|
