Kedves Math!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: az igazsag terjesztesenek felelossege ( 41 sor )
> Idopont: Sun Jan 28 18:57:20 CET 2001 FILOZOFIA #616

> velemenyem tehat a legnagyobb felelotlenseg olyan allito jellegu allitasok
megf
> ogalmazasa, amelyet nem tudunk formalis, semleges, univerzalis modon
megalapozn
> i.

Sajnos a hetkoznapok ilyen formalisan nem igazolhato
kijelentesektol telitettek, ugyhogy ezt a propagandat vegre
elfelejthetnenk mar. Ha en egyszer latok valamit pl. az utcan,
akkor ne akard nekem (es persze senki masnak) megmagyarazni, hogy
csupan azert, mert Te nem voltal ott, es igy nincs ketsegtelen
igazolas Szamodra, akkor en mar nem is beszelhetek errol!


> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Poganysag ( 106 sor )
> Idopont: Sun Jan 28 18:58:23 CET 2001 FILOZOFIA #616

> a kabitoszeresek peldaul olyan emberek, akiket maga
> val ragadott a boldogsag celja, viszont nem is tartjuk oket mar igazan
szinvona
> las embernek.
> valami hasonlo van a hivokkel is, elragadta oket az udvosseg, a tobbirol meg
el
> feledkeztek.

Legy szives a fenti ket, Altalad megfogalmazott kitetelt
osszevetni. Hol van itt barmifele szandeka legalabb annak, hogy
utobbi allitasodat formalis, semleges, univerzalis modon
megalapozd? En nem talalok meg nyomokat sem erre. Ugyhogy jobb
volna, ha legalabb sajat Magadra ervenyesnek tartanad mindazt,
amit a masiktol megkovetelsz. Sajnos ez az eset nem egyedi
kivetel. Tulajdonkeppen mar onmagaban leleplezi a valodi
inditekot, a propagandat. (Csak hogy kedvenc fordulatoddal
szembesitselek ismet...)


> Ez volt Carnap gondolata, melyet itt mar hangoztattam. Ide tartozik a
metafizi
> ka helyretetele is a masik nyelvbe es masik keretrendszerben, ahol a
metafizika
> akkor nem igazsagkereses, hanem kifejezes.
> A problema az, hogy a koznapi nyelv mindenkeppen osszekapcsolja oket, es
valoba
> n nem fernek meg egymas mellett,, emiatt ez egy nemigen megvalosithato
torekves
> . Ami megvalosithato, hogy gondolkodasmodunkban megprobalunk fegyelmezettnek
le
> nni, es ehhez tartani magunkat.

Hat, ha mar Neked magadnak is az a velemenyed, hogy ezt a nyelvet
lehetetlen letrehozni, akkor bizony erdemes volna elgondolkozni,
vajon miert van ez, es mit jelent, milyen kovetkezmenyei vannak e
lehetetlensegnek. Addig ugyanis nincs ertelme torekedni egy
lehetetlen dologra. Persze, neki lehet esni annak, hogy
bizonyitsd: az 1/x +vegtelenbeni hatarerteke -0, es hogy ha ez nem
is lehetseges, de erre torekedjunk, ez lebegjen a szemunk elott...


> Van azonban egy nagyon igeretes pelda elottunk, es ez amatematika nyelve. Ez
a
> maga keretrendszerehez alakult es nagyon jol el tudott hatarolodni a tobbi
szfe
> ratol valo beszennyezodestol. Ennekmegfeleloen a matematikai nyelv igen
hatekon
> y, es a tobbihez kepest sokkal problemamaentesebbenk mondhato. Sajnos
hasonlo n
> em akar mukodni a tudomanyban es filozofiaban.

Talan azert, mert a matematika sokkal szukebb, specialisabb kort
ragad meg. E koron kivul viszont szertefoszlik mindenek
felettisege. Ezen nincs miert csodalkozni...

Gyenge megalapozas, hogy minden alap nelkul kijelented, hogy
marpedig a megismeres kizarolag az, amit matematikara. logikara
lehet forditani -- vagy valami hasonlo, ha ez a konkret
megfogalmazas nem tetszik/elfogadhato. Mert ugyebar utana mar nem
nagy cucc e logika mindenek felettisegevel igazolni sajat agat, a
logika mindenek felettiseget. Az meg puszta propaganda, hogy ennel
nincs jobb a megismeresben. Dehogy nincs! A szemtanusag! Tiszta
ertelmetlen azon szokasos mellebeszelo ervelesed, miszerint
hallucinacio, vizio is letezik, ezert nem megbizhato. Mert akkor
bizony a laborban es a logikaban is eppoly surun kell feltetelezni
ezeket, es maris szertefoszlik mindaz, hogy ennyire, abszolut es
kizarolagos modon megbizhatnank benne. Ha viszont ritkak a
hallucinaciok, akkor pedig ritkan tevednek a szemtanuk is --
legalabbis semmivel sem nagyobbat, mint a laborban ulo szemtanuk.
Az pedig nagyon esetlen erv, hogy a kiserleteket 'elvileg' meg
lehet ismetelni, ellenorizhetok. Mert a mar megtortent kiserletet
eppugy nem tudod megismetelni, mint pl. a mar megtortent
balesetet. 


> 2) Jogot azaz autoritast sosem fentrol kapnak a dolgok, hanem mi emberek
adjuk
> nekik. A vallasi dolgok autoritasat a hivok adtak bizalmukkal. A logika
autorit
> asa viszont a gorog tarsadalomban fejlodott ki, es azota is valami hasonlo.
A l
> ogika a gorog tarsadalomban az egyenlok kozott folytatott valamely kerdesben
fo
> lytatott vitaban erdemi ervelere fejlodott ki. Tehat arra, hogy egy bizonyos
ke
> rdesben ugy tudjam megvaltoztatni amasik velemenyet, hogy az nem valami
kulso d
> olog tekintelyelven (ero, szepseg, hatalom), hanem a temabol magabol
fakadjon.

Jaj, jaj, jaj! Ez csak annak kerdese, honnan nezed, es milyen
velemenyt akarsz a masikra atvinni tekintelyelveden! Mert bizony,
ha azt allitod, hogy a logika kotelezo ervenyu, akkor egyben azt
is allitod, hogy a logika tekintelyelvu! A logika kotelezo es
mindenek feletti tekintelyet vallok persze ezt nem akarjak
eszrevenni...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca