Kedves Attila!

HIX NYELV #341, Mártonfi Attila:

> Lakály főnév is van Ball. Telj. Szt.-ban, noha nem hiszem, hogy valaki
> élt volna vele. 

Végülis, azt, hiszem, magam is ilyen következtetésre jutottam, a 340-
esben: "megalkotása után egy-ketten ha használhattak". Ennek ellenére 
kötelességemnek tartottam a Ballagi-féle szót idézni, mert a 339-
esben az alábbi kategorikus kijelentést tettem: "a '*lakály' szó 
sosem létezett". Ezt pedig a szótárba vétel cáfolja akkor is, ha 
senki nem használta. 

De nem is ezért írtam elsősorban, hanem az alábbi miatt:

> Lakályos, Jósika 1853 (Eszther)

Ha jól értelmezem, akkor ez azt jelenti, hogy a szót 1853-ban alkotta 
meg Jósika Miklós? Én viszont az első említés dátumára az EWUngban -- 
és ezt hoztam is a 339-esben -- az 1847-es évszámot találtam. 

Számomra tehát úgy fest, hogy az EWUng szerkesztői ismernek olyan 
forrásokat is, amelyeket Szily még nem. (Nem lehet, hogy Ballagi is 
ilyen forrásokból vehette a "lakály" szót?)

Kedves Ferenc!

HIX NYELV  #341, >:

> eredetileg a Prince Andrew nevet viselte, de kesobb megkapta a Duke of
> York cimet

Ez uegy igen jó megfogalmazás, és egyben rávilágít a különbség okára. 
A "Duke" státus ui. az adott birtokhoz kötődik, míg a "prince" az 
uralkodóházhoz való tartozást jelöli. Prince Andrew teljes címe 
egyébként: "His Royal Highness Prince Andrew Albert Christian Edward, 
(1st) Duke of York, Earl of Inverness and Baron of Killyleagh", vi. 
"ő királyi fensége András ... [fő]herceg, York (első) hercege, 
Inverness grófja, Killyleagh bárója". 

A jelenlegi trónörökös esetén a teljes cím: "His Royal Highness 
Prince Charles Philip Arthur George, Prince of Wales and Earl of 
Chester, Duke of Cornwall and Rothesay, Earl of Carrick and Baron 
Renfrew, Lord of the Isles and Great Steward of Scotland" vi. "ő 
királyi fensége Károly ... [fő]herceg, Wales [fő]hercege, Chester 
grófja, Cornwall és Rothesay hercege, Carrick grófja és Renfrew 
bárója, a Szigetek ura és Skócia főudvarnagya". (A "főudvarnagy" 
fordítás nem biztos, hogy a legadekvátabb.)

A "Duke of York" cím a Tudor-korból való. A Lancester-ház oldalágából 
származó Tudor Henrik feleségül vette a York-házi IV. Edward lányát, 
egyesítve így a Rózsák Háborújában vetélkedő két családot. Az 
egyesítés ellenére VII. Henriknek voltak York-házi trónkövetelői, 
ezért "einstandolta" a York hercege címet, mivel a York-ház ebből a 
címből emelkedett királyi dinasztiává. Ezzel a York-család 
legitimációs alap nélkül maradt. 

A fenti eljárás nem volt előzmény nélküli: az első ilyen esemény a 
"Prince of Wales" cím eltulajdonítása volt. Ebben a cím azért van 
"prince", mert eredetileg ez az angol-szászoktól független walesi 
uralkodó angolok által elismert titulusa volt (itt a "prince" tehát 
leginkább a mi 'fejedelem' kifejezésünknek felelhetne meg). Az utolsó 
walesi uralkodó, II. Llywelyn (Llywelyn Ap Gruffydd) 1282-es 
legyőzése és megölése után I. Edward 1301-ben saját fiának 
adományozza a "Prince of Wales" címet, hogy nehogy valaki ilyen 
hivatkozási alapon jelenthesse be a walesi trónigényét.

A "Prince" egyébként használatos más uralkodóházak tagjaira is a 
walesi kontextushoz hasonló módon. Így pl. a hannoveri 
választófejedelmeket angolul "(Crown) Prince of Hannover" címmel 
illetik, az erdélyi fejedelemek angol címe is rendszerint "Prince of 
Transsylvania". A "Duke of Transsylvania" itt teljességgel helytelen 
lenne, mert Erdély nem volt hercegség. 

Ez utóbbi az a pont, ahol a n. "Herzog" és a "Fürst" mégiscsak 
különböznek: az erdélyi fejedelmek német titulusa "(Groß)Fürst von 
Siebenburgen". A "Herzog" szűkebb jelentéstartalmú: birtokhoz 
kötődik, míg a "Fürst" egy hercegi rangú szuverén (aki lehet "Herzog" 
is).

Végezetül talán nem érdekletel beidézni I. Ferenc-József csáaszár 
teljes címét, aki király létére volt gróf is (sőt a Habsburgok 
eredetileg csak grófok): "Von Gottes Gnaden Kaiser von Österreich, 
König von Ungarn und Böhmen, von Dalmatien, Kroatien, Slavonien, 
Galizien und Lodomerien, Illyrien, Lombardo-Venetien; König von 
Jerusalem etc.; Erzherzog von Österreich; Großherzog von Toskana und 
Krakau; Herzog von Lothringen, von Salzburg, Steyer, Kärnten, Krain 
und der Bukowina; Großfürst von Siebenbürgen, Markgraf von Mähren; 
Herzog von Ober- und Nieder- Schlesien, von Modena, Parma, Piacenza 
und Guastalla, von Auschwitz und Zator, von Teschen, Friaul, Ragusa 
und Zara; Gefürsteter Graf von Habsburg und Tirol, von Kyburg, Görz 
und Gradiska; Fürst von Trient und Brixen; Markgraf von Ober- und 
Nieder- Lausitz und Istrien; Graf von Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, 
Sonnenberg etc.; Herr von Triest, von Cattaro und auf der windischen 
Mark; Großwojwod der Wojwodschaft Serbien etc., etc."