Hi !
 Math baratom, mindig felderit leveled
es ervelesed vaslogikaja.
Igazad van,  a logikaprofesszor
soha nem teveszti ossze az iro-
asztala mellett a szubjektiv es
objektiv fogalmakat.
Mas a helyzet, ha a logikaprofesszor
a szaharai homokviharban bolyong harom
napja kiurult kulaccsal, a kimerultsegtol
enyhen modosult tudatallapottal.
Sok fajtaja van a logikanak.   A formalis
logika elter a dialektikus logikatol, a biolo-
giaban mas logika ervenyesul.

A szubjektiv fogalma erosen utal a biolo-
giara, az objektiv fogalma pedig a fizikara.
A kulso es belso vilagunkat nem konnyu
egy eles vonallal elvalasztani.

Meg egy pelda a szubjektiv es objektiv
keveredesere.

A kozepkori Velenceben megsokasodtak
az ongyilkossagok, foleg a fiatal lanyok
soraban. Az esetek miatt aggodalmaskodó
varosatyak rendeletet hoztak, hogy
minden ongyilkos mezitelenul kozszemlere
tetessek.  A suicid buzgalom a lanyok
kozott hamar lelohadt.
Hol van hat a hatar a szubjektiv es az objektiv
kozott ?
Sikerult egy kicsit osszekavarni a ket fo-
galmat ?

Elmes elmelkedest !
-- 
Lien, a sarga,  a szines gondolkodo jo 
egeszseget kivan.

hali

>> A kiserlet lenyege az, hogy a
>> mondjuk New Yorki-i megismetelt kiserletet egyszerre >>inditod a mondjuk
>> stockholmi elso kiserlettel, es a stockholmi elso >>kiserlet eredmenye lenye
gesen jobb lesz a New-York-i 
>>elsonel.
>Nem ertem. Semmi meglepot (informacio ertekkel birot) 
>sem latok abban, hogy a  Stockholm-i kiserletben 
>szereplo elso eger mashogy viselkedik, mint a New 
>York-i kiserletben szereplo elso eger. A maguk modjan 
>az egerek is  szemelyisegek, akar teljesen azonos 
>korulmenyek kozott is kulonbozokepp viselkednek ...

Nem, nem Zoli, szerintem ez egyertelmuen azt bizonyitja, hogy a rezonencia-mezo
 a new-york-i eger tanulasat legatolta. Az egereknel ugyanis ugyanolyan onzo, m
asnak rosszat akaro szemelyisegek, mint az emberek. A stockholmi eger a tudasav
al es irigysegevel a rezonanciamezon keresztul legatolta a new-york-i tarsa tan
ulasat. Az, hogy a rezonanciamezo segiti a tanulast, es nem gatolja, egy alapta
lan eloitelet. Ugye Szakacs Tamas?:))))))))))))))))))))))))))))

Na szoval, jobb lenne komoly szintenmaradni, ami ugy kezdodik, hogy komoly tudo
stol komoly kiserlete komoly modon hivatkozunk.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)

>> A kiserlet lenyege az, hogy a
>> mondjuk New Yorki-i megismetelt kiserletet egyszerre inditod a mondjuk
>> stockholmi elso kiserlettel, es a stockholmi elso kiserlet eredmenye
>> lenyegesen jobb lesz a New-York-i elsonel.

>Nem ertem. Semmi meglepot (informacio ertekkel birot) sem latok abban, hogy
a
>Stockholm-i kiserletben szereplo elso eger mashogy viselkedik, mint a New
>York-i kiserletben szereplo elso eger. A maguk modjan az egerek is
>szemelyisegek, akar teljesen azonos korulmenyek kozott is kulonbozokepp
>viselkednek ...

Nem ertem, hogy mit nem ertesz. A lenyeg az, hogy a New York-i kiserlet
mondjuk hetfon tortent, a stockholmi viszont kedden. Abban igazad lehet,
hogy eleve nem tudjuk, hogy az egerek viselkedese mennyire uniformizalt, de
ha Stockholm mellett a kiserletet elvegzed San Franciscoban, Amsterdamban,
Kairoban es meg ot helyen, es osszehasonlitod az adatokat, latni fogod, hogy
a sebesseg megnovekedese szignifikansan hasonlo, mar levonhatsz
kovetkeztetest.
Nyilvanvalo, hogy egy kiserlet lenyegenek leirasakor nem terunk ki a nem
lenyeges reszletekre.

Ferenc