Kedves Lien,

>>>A szep , a jo es az igaz igy megoszlik
>>>koeztuenk. A te leveled igaz, az enyem
>>>szep, s jo hogy itt a HIX-en oesszefu-
>>>tott a ket gondolat.
>> Masreszrol a filozofiaban az igazsag elsorendbb, mint 
>>a szepseg. A szepseg a mu
>> veszetben fontosabb, mint az igazsag. Ha te a 
>>szepsegben vagy erdekelt, oda kel
>> lene fordulnod.

>Elsietettnek talalom a velmenyedet a flozofia
>igazsagtartalmara vonatkozoan.
>Inkabb a logica es mathematika az, amiben az 
>igazsag keresese elsoerendue.
A logika es matematika az igazsag osszefuggeseit vizsgalja. Mindegyik feltetele
s 

igazsagokat, azaz az igazsag osszefuggeseit kutatja. Denem mond ki olyan igazsa
gokat, 

amely a valosagrol szol. Valojaban csak tautologias igazsagokat, analitikus 

igazsagokat tudnak megallapitani, azaz nem kontingens igazsagokat.
peldaul a logikaban:
ha igazak a logikai osszefuggesek, akkor mondjuk bzionyithatoak a de 

Morganazonossagok
geometriaban:
ha igazak az euklideszi axiomak, akkor a háromszög szögeinek összege 180.

ezek összefüggések, feltételes igazságok, tautológiák. a matematika nem mondja,
 ohgy 

a háromszög szögeinek összege 180 fok, hanemazt, hogy az euklideszi axiómákból 
ez 

levezehtető.

tehát olyan értelemben nem mond ki igazságot, hogy az a világról szóló igazság 
lenne, 

hanem csak összefüggéseket, azokat visoznt valóban nagyon egzakt módon.

>A filozofiaban lenyegeben nincs igazsag
>vagy tevedes, csak alkalmazhatosag.
>Hegel irasaiban nincs toebb igazsag, mint
>pl. Kierkegaardeban. 
>Mennyiben ervenyes egy elmelet ?
>Csak annyiban , amennyiben hasznalhatonak
>bizonyul ellenoerzesre vagy joslasra.
1) nyilvanvaloan letezhet egy olyan torekves, hogy a matematika es logika 

osszefuggeseit a vilagra altalaban alkalmazni probaljuk. ez akkor mar nem abszt
rak, 

hanem a vilagrol szolo igazsag volna, viszont matematikai egzaktsaggal. ez a pr
ogram 

szerintem a filozofia teruletere esik, es sokak szerint csak ez a filozófia fel
adata. 

szerintem is.
2) igazad van abban, hogy a agyomanyos filozofusok munkassagaban ez a torekves 
ilyen 

pontossaggal nemfigyelheto meg, eleg osszevisszasag van, pont azer,t mert ez a 

felfogas, ez a program nem volt elerjedt. ez a program az okori gorogoknel megv
olt, 

de ott meg a logika,matematika nem voltletisztazva. aztan Kantnal, Russelnel, 

pozitivistaknal jelenik meg ujra. ezeknel a filozofusoknal eleg nagy eredmenyes
seg 

figyelheto meg e teren. kozben sok filozofusnal bizony nem sok latszik ebbol, n
ekik 

egeszen mas a felfogasuk.
3) "Csak amennyiben hasznalhatonak tunik ellenorzesre es joslatra". Miert a "cs
ak"? 

sokak szerint ez az igazsagkriterium, es ez eleg jonak is bizonyult. Mindeneset
re egy 

ilyen kriteriumrol nemmondhatod, hogy mindenfele filozofia kozott ne tudna 

kulonbseget tenni. Peldaul Kirkegard, Hegel eseteben igy mar konyu donteni. Ele
g 

hasznahatatlan filozofiak. Tenyleg nem sok igazsag, nem sok tartalom van bennuk
. 

Persze en ezeket nem ismerem behatoan.

Osszefoglalva tehat:

ha a filozofiatortenetet tekintjuk, akkor a megallapitasod, mint tortenelmi meg
allapitas, deskripcio, eleg talalo. viszont az mar nem igaz, hogy a filozofiana
l megbocsathatjuk, hgy a szepseg az igazsag rovasara legyen. tehat ha valami ne
m igaz, akkor az a filozofiaban ertektelen, akkor is, ha szep. normativen tehat
 nincs igazad. es tekintve azt, hog yminek kapcsan mondtam, amit mondtam, inkab
b igy kell ertelemzni.

ellenben a muveszetben ertekes a szepseg akkor is, ha nem igaz. ott vanhelye ne
m igaz, de szep dolgoknak.

vagy szerinted mi a kulonbseg filozofia es muveszet kozott?


Sein

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)