Sajnos sokan vannak, akik ugy ervelnek, mint parszaz eve Berkeley puspoke,
hogy amit o nem lat, az nincs is. Miert is lenne. Masok a hianyzo lancszemet
keresik, de hiaba mutatja meg nekik egy biologus, diatalittasan ramutatnak
a lancszem ket oldalara: "Aha, most mar ketto hianyzo lancszem van!"

Azt gondolom, hogy akinek a gondolkodasa a feladvanyok megoldasa helyett
a feladvanyok felresopresere szokott ra (kello arroganciaval fuszerezve a
felresopres is hozhat akkora lelki kielegulest, mint a megoldas), azokkal
nem is erdemes a feladvany megoldasanak reszleteirol beszelgetni...

Laci

Szia!

Megkaptad az emailemet? :)

>Egyszer vki a napelemek hatasfokanak a dilemmajat
>ugy magyarazta nekem, hogy adott a Nap spektruma,
>(ami a zold korul maximalis, Plank gorbe szeru (?),

E=h*v (h=6.62*10^-34 Js / Planck allando)

>de a legkor erosen megtepazza, mindenesetre a zoldtol
>jobbra es balra csokken) es az ez alatti teruletetbol
>kellene minel nagyobb reszt 1 negyszoggel lefedni.

http://commons.wikimedia.org/wiki/Image:MODIS_ATM_solar_irradiance.jpg

>Lehet szeles, de akkor lapos, vagy keskeny es magas,
>vagy koztes, mindenkeppen tul sok lefedetlen resz marad.

>Na most, ha mar itt hulyeseget beszelek, akkor
>szoljatok! A kvantumfizika nem volt erossegem.

>Vannak probalkozasok 2 reteget egymasra
>tenni, azaz 2 negyszoggel lefedni, ez ugyan jobb,
>csak annyival tobbe is kerul, ugyanott vagyunk.

Nem vagyok meggyozodve rola, hogy ez tul jo lenne, marmint "reteg".

>Roppant agyvelom a kovetkezot porgette ki:

>1) Napbol a feny jon parhuzamosan

:)))

>2) parabola a fokuszba tukrozi
>3) ott egy domboru tukor ujra parhuzamossa teszi oket,
>es a tanyer kozepen levo lyukon at tavozik a feny.

Vagy oldalt es akkor Newton tavcso. :))
Talan oldalt jobb is.

>(Mindezt eddig akar domboru+homoru lencsekkel
>is meg lehetett volna csinalni, csak a tukor jobb sztem.)

Newton is kb. ezt mondhatta sztem. :)

>4) prizma felbontja !

Disszipacios veszteseg? Milyen anyagbol?
Ezt a reszt jobban meg kene nezni.

>5) minden szin a ra optimalizalt PV-cellara jut :)

:)))
Meg kell nezni, hogy milyen szennyezokkel merre tolodik el az abszorpcios
maximum. Biztos vannak tesztek boven. Kis szerencsevel a teljes repertoar
keszen van.

>Plusz elony, hogy ha jo az atalakitas hatasfoka,

az mindig elony :))

>akkor kisebb hutes is eleg. Maskeppen fogalmazva:
>extra hutes nelkul novelhetjuk a tukor meretet.

Vagy tovabbra is all, a vizhutes es akkor meg mindig van melegvized is.
Azert nem artana egy komolyabb visszavero felulet.

>Vagy ezt is regen kitalaltak ma'r?
>Mondjuk nem lennek nagyon meglepve... :(

Meg nem hallottam rola. :)
Esztetikailag is szep lenne egy ilyen ketyere. Mindjart rajzolok is egyet :)

>Igen, termesztesen napkoveto automatika kell hozza.

Az a legkevesebb.

>a BenceMiki

Akkor az en napelemtemamat ejtsuk is :)

Marci

Köszönöm a 3217-ben kapott válaszokat, de lévén azok sajnos tisztán 
filozófiaiak, szerintem tapodtat se vitték elore a fizikát.

Új gondolatkísérletekkel állok elo, kérve ledorongolásuk, amennyiben
logikai hibásak lennének.

Átlátszatlan szobahomérsékletu zárt tartályban abszolut fekete 
bevonatu villanyrezsó nyugszik. Közelében egyelore bekötetlen 
napelem vár feladatára. A rendszer elemei csaknem idilli 
termodinamikai egyensulyban vannak, azaz gyakorlatilag nincs 
homérsékleti anomália. Mint sejtem abszolut  fekete test is sugároz 
fényt (legfeljebb nem látnom) így a napelem is kap belole. Amint 
azonban a rezsó bemenetére kapcsoljuk a feszültségét, az melegedni 
kezd, s emiatt nemsokára növekedni fog az o fényteljesítménye. Ezt 
látván a napelem - hálából mégtöbb villamos energiát ad a rezsónak. A 
rezsó belsejének s a napelem anyagának immáron eltéro 
homérsékletét kihasználva akár munkahengert is muködtethetek, 
melynek feladata a meghitt áramköri kapcsolat bontása. Eztán 
azonban megint beáll a majdnem idilli homogén homérsékleteloszlása 
rendszerben. Ám mielott beállna, újra záródik az áramkör, s megint 
villanyt kap a rezsó, s megint felmelegszik belülrol, stb. 
Ha a vázolt folyamat ciklikus és örökre szóló, akkor mégis csak van 
másodfaju örökmozgó. Mi akadálya ennek? 
Figyelem, az nem jó válasz hogy tilos! Ugyanis paragrafus sosem 
oka/indoka semminek, hisz a paragrafusok csak  elvárások.

Más:
Indulása elott 300ezer km-es urhajó hozzánk képest majdnem 
fénysebességre gyorsul ikertestvéremmel. Elején és végén egy-egy 
gondosan egyeztetett óra. Mialatt gyorsul, testvérem alszik. Ezalatt a 
hajó térfogatát kiterjedten tartó belso energia fizikai jellemzoi 
folyamatosan változnak. Eredménye, hogy amint a hajó elhúz az elso 
ellenorzési pont mellett, addigra már csak 1m-es. A már nem gyorsuló 
kaszniban ébredo tezsvérem mit sem tud a lezajlott gyorsulásról. Arról 
se,  hogy a belso energia-változás folytán életfolyamatai  lelassultak
(kívülállók szerint). Csak az meglepetés számára, hogy a hajó 
egymástól távoli órái eltáro idot mutatnak. Eközben a fedélzeti 
komputer felszólítja okelmét - mérjen fénysebességet, mert a hajó 
villanócsillag felé közeledik - épp távolodva egy másiktól - ami ritka 
eset. Testvérem szerint azonban az órák jelen beállítása mellett a 
hátulról befutó EM jelek sebessége sokkalta kevesebbnek adódna, 
mint az elölrol jövokéi, ami ciki. Utasítja is az intelligens atomórákat, 
hogy egymással kapcsolatba lépve álljanak be egyezo idopontra. Ezt 
követoen az űrhajó elér egy ujabb megfigyeloállomáshoz, ahol kintrol 
észlelik: a rókafarknyi jarmu elülso órája 1sec-et késik a hátulsóhoz 
képest, ami egy röhely, de ilyen az élet. Testvérem bárhonnan erkezo 
EM hullámot mér, mindig minden c lesz neki, amitol boldog.
Késobb két toronyóra kerül az utjába (melyeket én építettem300ezer 
km távra egymástól, s az órák jól járnak). Az óramutatók veszettül 
pörögnek szerinte amíg feléjük tart. A másodikat elhagyván  
megállapítja, hogy a tornyok egymástól mindössze 1m-re 
voltak, s  kb. 1sec eltéréssel jártak ezek az órák.  Visszatekintve rájuk, 
mutatóikat dermedten állónak látja. Úgy véli, hogy gyors pörgésük, 
majd a dermedtségük a Doppler effektus folyománya. Képletekhez 
nyúlva azt kapja, hogy a toronyórák gyakorlatilag nem jártak. 

Erre én: Na ne! Miként lehet, hogy szerinted az én idom mult 
lassabban, miközben szerintem a tied? Oldjuk már fel végre ezt a 
*urva ellentmondást (ahol  '*'  = 'd' )! 
Emellett emlékeztetlek - én nem babráltam el semmit, te viszont hajód 
felgyorsulta után elállítgattad az órákat - amivel persze elcseszted a 
mérorendszered!  Ezek után talpig oszen kérdem: Testvérkém - mi 
jogon is állítod érettségid elott 6 évvel  hogy az én idom mult 
lassabban? 

Kérdés - van-e képlet, mely végre megmondaná kinek is kell 
öregebbnek lennie?
(a 'Függvénytáblázatok'-béli, idodilatációról szóló nemmondja meg, 
ami vagy trehányság, vagy aljasság)

Zoli

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Az evolucios temahoz gratula, szepen haladnak a dolgok, csak nem
> vagyok biztos benne, hogy a vegen az gyozi meg a tarsasagot, akinek
> igaza van.

Ez igy szokott lenni :) A granulaciohoz en is csatlakozom!

> Polar szemuveggel a vizben azert latod a halakat, mert ha megfelelo
> szogben (Brewster szognek hivjak) verodik vissza a feny a vizrol,
> akkor linearisan polarizalt lesz.

Igy van. Ha a Brewster szogben esik be a feny, a visszavert es megtort
sugar meroleges lesz egymasra, ilyenkor maximalis a polarizacio.
De akkor is reszben polaros lesz, ha nem pont a megfelelo szogben esik
be a feny. Igy a szemuveg nem szunteti meg teljesen a visszaverodest,
hanem a szogtol fuggoen bizonyos mertekben csokkenti a fenyerejet, ami
szinten kellemes, ha nem is tokeletes.

> Ezt ha szerencsed van, akkor a szemuveged polarizatorja (ebben az
> esetben helyesen hasznalva analizator) pont az o polarizacios sikjara
> merolegesen kapja, akkor szinte teljes mertekben kioltja. A halakrol

Ez nem szerencse kerdese, a vizfelszinrol es az auto szelvedojerol
visszaverodo feny garantaltan vizszintesen polaros, amennyiben a vizfelulet
es a szelvedo is vizszintesen all, karambol eseten pedig mar mindegy :)

> http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/phyopt/polref.html

Tenyleg jo. Sajnos az nincs ott, es mar en sem emlexem ra, hogy hogyan lehet
a polarizacio merteket kiszamitani. Tanultam, de mar regen :(

> Az LCD kepernyoket nezve egy ilyen szemuveggel a jelenseget meg lehet
> erteni, ha megnezzuk egy LCD kepernyo mukodesi elvet.

Azt a nehezebb megerteni, hogy hogyan lehetseges, hogy sok kijelzot
minden szogbol latni polarizalt szemuvegben is. Pl a digitalis karorak,
kiveve nehany nagyon olcso tipust, egyes PDA-k.
Konkretan a Psion S3a vizszintesen polarizalt, polarizalt napszemuvegben
teljesen sotetnek latszik az egesz. A legtobb szamologep kijelzoje 45
fokban polaros, ebben a szogben tartva a szemuveget teljesen elsotetedik
a kijelzo. Viszont egy kollegam PalmOne gepenek kijelzoje nem sotetul el,
a szemuveget forgatva csak egy minimalis fenyero-valtozas tapasztalhato.
Tudja valaki, hogyan csinaljak?

> Laci

--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Volcano - Mentor Graphics - MES
"Mindig jo, ha bajba jutsz, hogy ha orditsz s korbefutsz!"

>Feladó: starters_uh.tratseerf
>Hozzad nem jutott csak el. Forditva jobb lett volna :-(
>Nezd: ez itt nem a Blick, hanem a TUDOMANY lista
>Ha meg az elsonek is csak a fele van meg - es MINDENKEPPEN erdekel a
>tema - akkor kerdezz ra az eredeti forrasnal, MIELOTT felteszed egy
>tudomanyos forumra.
A felhaborodason kivul nem tul sokat ertek az irottakbol, pedig a tema a
tudomany targya. Van meghivom az emlitett kiserlet megtekintesere, azt
nem tudom pontosan mikor tudok idot szakitani, utana pedig bovebben
beszamolok az eredmenyekrol.
>Elsofaju orokmozgonal ezen kivul az is, hogy miert nem igazak az eddig
>altalunk ismert torvenyek es mi az igazsag helyettuk (teljes
>bizonyitassal egyutt) - vagy pedig honnan, milyen (idaig nem ismert)
>energiaforrasbol veszi az energiat (szinten, ld. fent).
Nem tudom eldonteni mi a teljes igazsag, azt el kel ismerjuk, hogy meg
van egy 'jo' par dolog, ami ismeretlen, titkokat rejt a tudomany szamara,
aztan azokat az 'altalunk ismert torvenyeket' masok valtjak fel, majd
rajovunk, hogy meg most sincs vege, mert az ismeretlenek szama ismet
gyarapodott..
Szoval ha megtekintem a dolgokat, irok a latottakrol, ami remelem nem
okoz csalodast.
Udv Csaba.

@@@ Csaba, a 3217-es Tudomanyban mar megjelent a magneses kerdesed,
a 3218-ban pedig megjelent egy reakcio is -- tudomanymoderator @@@@

Kedves Janibácsi!

Mivel innen is onnan is soroltak fel már különféle példákat, de egyik
sem felelt meg a maga számára, ezért azt szeretném megtudni, hogy
körülbelül hogyan képzel el egy "átmeneti fajt"?
Vigyázzon, ez egy nehéz kérdés, mert szükség van hozzá a faj olyan
definíciójára, ami akár földtörténeti időtávlatokban is megállja a
helyét, de amint átolvasgattam a válaszait abból úgy tűnik, hogy
rendelkezik valamiféle nagyon tökéletes faj definícióval.
Kezdetben azzal is megelégednék, ha leírná nekem a "faj" pontos, minden
élőlényre alkalmazható definícióját.

Gogy