Zoli,

"Tudom, simán elofordulhat, hogy publikált ötlet elmélet rangjára  emelkedik la
ikusok körében. Baj, ha olyan legenda születik, melyet  egyesek tudomány elleni
 fegyverként vetnek be önzoen. Van rá sok példa, hogy a tudomány erkölcsi támog
atottsága ellen dolgozva 
gátolják eloretörését."

Igy van. Ez egy nagyon karos, es igen nagyfoku hatrany, ha a publikacios elveke
t annal lazabbra vennenk, mit amit en mondtam.

" De ez nem egyértelmuen káros, mert ami 
immunreakciókat vált ki, az lehet hasznos: tisztázása közben  tanulságokat hozh
at. "

Nos, a tudomanyt az immunrendszerhez hasonlitani ketseges egy dolog. Az immunre
ndszerrel szemben a tudomanynak nem csupan a tuleles a feladata. A tudomanynak 
vilagos informaciot kell szolgaltatnia arrol, hogy jelenlegi tudasunk szerint m
i a legjobb elmelet. Az tesztelgetes ezt nem fenyegetheti.

A tesztelgetes pedig megoldhato az otletek publikalasa nelkul is. A tudomany je
lenleg nincs hijjan annak, hogy az elmeleteit teszteljek. 

"De amiatt is írhatunk ötletet, mert szeretnénk tudni, van-e ismert  rombadönto
 ellenérv, melyrol nem tudtunk."

Itt meg mar osszekavartal dolgokat. Most otletekrol van szo, vagy a jelenlegi e
lmeletet kritizalo ellenervekrol? Az elfogadott elmeletet kritizalo ellenervek,
 peldaul, hogy a jelenlegi elmelet esetleg ellentmondasos, vagy hogy nem is tud
 megmagyarazni bizonyos dolgokat, es hasonlok, persze publikalhatoak. Ezek nem 
azok a hipotezisek, amiknek publikalasat elleneztem.

Hasonloan publikalhatoak olyan hipotezisek, amelyek tudomanyosak, es amelyek a 
jelenlegi levaltasara tett komoly javaslatok. Egy ilyen hipotezis azonban igen 
erosen igazolt kell, hogy legyen ahhoz, hogy ilyesmi egyaltalan felmeruljon.

En az olyan hipotezisek publikalasat elleneztem, amik ettol roppant messze vann
ak, amiknek abszolut nincs igazolasa, vagy nyilvanvaloan messze alacsonyabb az 
igazoltsaga, mint a jelenlegi elmeleteknek. Az ilyen hipotezisek publikalasa fe
lesleges, mivel a jelenlegi elmeleteket nem tudjak kihivni, ugyanakkor a laikus
okban a publikalasuk tenye mar keltheti azt a felrevezeto benyomast, hogy ezek 
egyenrangu, vagy jobb alternativak.

Tehat itt serulne a tudomany aozn feladata, hogy megfeleloen vilagos informacio
t kozoljon arrol, hogy jelenlegi tudasunk szerint mi a legjobb elmelet.

A hipotezis kiprobalasa, kutatasa, fejlesztese pedig a tudos, vagy tudomanyos l
abor olyan maganugye, amit publikalas nelkul is kituzhet.


" Ötlet közlése közvetett  módon kérésnek/kérdésnek/érdeklodésnek is tekintheto
 szerintem."

A tudomanyos folyoiratoknak nem szerepe, hogy kerdeseket tegyenek fel. Azt a tu
dos maganak teszi fel, egymasnak teszik fel alaborban, feltehetik konferenciako
n, feltehetik barmilyen nem publikalt formaban. Felteheti a diak a tanaranak. D
e nem szukseges ehhez a hivatalos folyoiratokat igenybe venni. Vagy ha igenybe 
veszik, akkro visoznt explicit kerdeseklegyenek, es ne otletek formajaban, felr
evezetoen megfogalmazott dolgok. Ha Penrose, Egely azt mondana, hogy tulajdonke
ppen csakkerdezni akart, akkor igencsak rosszul jartak el.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx02x.nokia.com)