Az ismeretelmélet nagyon lényeges része a filozófiának, de nem egyetlen
része. Ugyanakkor ugyanolyan irracionális alapjai vannak, mint bármilyen más
emberi jelenségnek, mert sem a kritériumait, sem az eszközeit illető
döntéseket nem lehet visszavezetni racionálisan valami másra. Éppen erről
beszélek, amikor az emberi létezés értelmetlenségét fejtegetem: az a tény,
hogy csak korlátozott racionalitás létezik (vagyis olyan, amelyik egy ponton
lehatárolja az érvelést) mutatja a legtisztábban, hogy irracionális lények
vagyunk.

1/ Ha a dolgoknak nem lenne lényegük, akkor a megismerési probléma nem
létezne. (Platon nyugodtan feküdhet a sírjában, mert a matematikusok
jelentős része irányadónak tekinti idea elméletét.) Akkor minden ismeretünk
közvetlen és igaz lenne. Ismeretlelméletre éppen azért van szükség, mert
nincsenek közvetlen ismereteink.

2/ Nagyon kényelmes dolog önkényesen kijelenteni, hogy valamilyen
problémasereg nem tárgya a filozófiának, és foglalkozzon vele aki akar.
Csakhát a filozófia nem a kényelemről szól, és nem az önként vállalt
korlátoltságról.

3/ Minden értelmes kommunikáció feltételezi, hogy akik közölnek egymással
valamit, azok közös szabályok szerint járnak el. Ha megengedjük, hogy a
szabályokat csak az egyik oldal határozza meg, akkor nem fog megvalósulni a
közlés. Nem lehet úgyanis úgy römizni, hogy az egyik fél sakkot játszik, a
mási pedig Fekete Pétert. A HIX filozófián jelenleg értelmetlen párbeszéd
folyik. Én szívesen monologizálok bolond emberek között, mert szórakoztatnak
a hülyeségeik. De nagyon rossz képet fest a filozófiáról, ami itt folyik. Ez
maga az irracionális csőd. Dehát ebben élünk.

4/ Ha valakit mégis érdekelne a párbeszéd, akkor kérem jelezze, hogy melyek
azok a szabályok, amiket követni óhajtana.

5/ Ami az időt illeti: teljesen mindegy, hogy merre folyik, mert az élet
ugyanolyan értelmetlen, akár előre folyik, akár hátra. folyik. Egyébként a
temetők tele vannak olyanokkal, akik felismerték, hogy az idő és a halál
szoros kapcsolatban van. Sőt: az idő egyetlen lényeges tulajdonsága egy
filozófus számára, hogy maga a folyamatos halál. (Az elavult Platon azt
mondta, hogy a filozófia nem más, mint felkészülés a halálra. Dehát ez
nyilván hülyeség, mivel Platon már régen elavult. Kár, hogy a halál még nem
avult el. Ezért mindenki találjon ki magának valamilyen kényelmes ürügyet,
hogy ne kelljen a halálon gondolkoznia. Foglalkozzon ismeretelmélettel, és
akkor majd boldogan és ismeretelméletileg teljesen korrekten fog meghalni.)