Kedves Dittke!
Onmagam sajatitottam el a meditaciot es meg soha semmilyen tanfolyamon 
nem voltam. En igy csinalom: tegyuk fel, haza megyek sulibol es 
meditalhatnekom tamad... eloszor is lefekszek es alszok par orat mert 
ha faradt vagyok ugy nem tudok meditalni, mindig elalszok kozben. 
Egyebkent azert is jo hogy alszok elotte mert ugy fekszem le hogy: 
_mikor felebredek tokeletesen ellazult allapotban leszek_ es tenyleg 
ez tortenik. Mikor felebredek meditacios zeneket hallgatok (a neten 
van par) es mikor erzem hogy most mar eleg jo az allapotom 
leulok/lefekszek es hagyom hogy a gondolatok ataramoljanak az agyamon. 
Idovel mar nem gondolok semmire, meditalok. Ennyi, kesz, nincs ebben 
semmi nehezseg csak arra kell figyelni, hogy ne vard hogy tortenjen 
valami, hagyd hogy a dolgok maguktol jojjenek. Mellesleg az ellazult 
allapot eleresehez tokeletesen alkalmas egy-egy unalmas tortenelem 
ora :D olyankor szoktam latni az aurat is. Altalaban meditacio kozben 
nekem nem tortenik semmi, mindig utana jonnek az erdekes dolgok. 
Peldaul nemreg meditacio utan eszembe jutott az egyik altalanos 
iskolai tanarom, akivel nem sokkal utana talalkoztam is. Volt olyan is 
hogy a meditacio elotti alvaskor megalmodtam hogy mit hoz a tesom a 
boltbol... A gyogyulas ugy tortent hogy elhataroztam hogy ki fogok 
gyogyulni. Ez nagyon fontos mert ha nem eleg nagy a kitartas nem er 
semmit az egesz. Napkozben figyeltem ra hogy mindig mely levegoket 
vegyek, ez olyan mintha usznek, megterheli a tudot. Ezt csinaltam egy 
ideig + egészséges taplalkozas+sok mozgas... Es nem kepzeltem el 
semmit, egyszeruen csak kijelentettem hogy nem vagyok beteg es ezt el 
is hittem. Sokaig nem tortent semmi, aztan egyszer amikor mentem 
dokihoz en is meglepodtem hogy mekkorat nott a tudom kapacitasa (pár 
literrel) ezen felbuzdulva, iskolaban 12 perc alatt 2800m-ert 
futottam, ami igen meglepo dolog mert az egeszseges osztalytarsaim kb 
1500-at futnak. Nos akkor osszefoglalva: en a valtozast eszre sem 
vettem addig amig nem futottam ennyit,ezért nem tudom igzán hogy 
meddig tartott, de szerintem a gyogyulas fokozatos volt csak nem 
figyeltem elegge... Minden attol fugg hogy mennyire tudom elhinni hogy 
meggyogyultam. Eppen a heten volt, hogy megbetegedtem eleg rendesen, 
de suliba azert elmentem. Jott az unalmas tori ora, es elkezdtem 
gondolkodni hogy miert is vagyok beteg. Nem jottem ra, igy arra a 
kovetkeztetesre jutottam hogy nem is vagyok beteg :D Elkezdtem ugy 
viselkedni mintha minden normalis lenne es tenyleg az lett. Mire 
hazamentem teljesen jol voltam. Azt hiszem a fo problema az, hogy az 
emberek beleelik magukat a betegsegbe es ezzel rendesen segitik annak 
kialakulasat, amikor elmennek dokihoz rajonnek hogy mar 
meggyolulhatnak és meg is gyogyulnak...
Udvozlettel:
Macros )