Szervusztok!

Olvasgatom itt a leveleteket, es nem tudtam megallni, hogy en is bekuldjem a le
velemet, illetve probmamat...
Van az eletemben egy kedves videki havercsaj, aki tolem 45 perc buszozasra laki
k. Akinek en megadtam mindent, amit lehetett.
Eredetileg csak hevercsajnak indult, majd kesobbiek folyaman a baratnoje allito
lag szova tette neki, hogy miert lofral velem,
tortenik valami koztunk, vagy sem. Erre a lany (21 eves) elkezdett kozeledni fe
lem, aminek nagyon orultem, csakhogy kesobb
bejelentette, az egesz igazabol a baratnoje otlete volt, o kicsit varna, lasabb
an formalna a dolgokat... Reszemrol az egesz
osszeomott. De o nem engedett el, mert "tul ertekes"-nek talalt. Ezutan sokat b
eszelgettem, leveleztem vele. Korhazba kerult, 10
napig bentfekudt, tolem tavol. en voltam az egyetlen a szulein kivul, aki felhi
vta, aki foglalkozott vele. Minden nap dumaltam vele.
Vegre hazaengedtek, en voltam az egyetlen, aki koszontotte idehaza. Megundorodo
tt a baratnojetol, uj munkahelyet talalt stb. minden
elmenyt velem osztott meg. Nekem orult...
De a lenyeg, amit nem ertek, amikor talalkozunk, bujik hozzam, olel, szorongat,
  rajong ertem, dicser, en jelentek neki mindent, de
semmi tobb. Soha. Azt mondja, soha nem lesz tobb. Egyszeruen nem ertem, hogyan
lehet ennyire elkuloniteni a szerelmet a szeretettol?
Lehet, hogy az teszi ezt, hogy szamara most nyilik ki a vilag, a betegsege miat
t.... Szamomra olyan ez az "olelgetos" szeretet,
mintha az ember gatya letolas nelul ulne le tojni...
Lanyok, fiuk meseljetek a nok vilagarol, hogy jobban megertsem Oket.... Hisz en
  csak 24 eves vagyok....

Ui.: Lanyok van kozottetek egy konnyen ertheto, aki szeretne, ha nagyon szertne
k (en)... Bovebb info @ban. :-)

Gyu..