A hamiskartyas
Egy kulvarosi italboltban egyedul ult asztalanal. Csendben iszogatott, amikor
szovaltasra figyelt fel. A vita a szomszed asztalnal folyt, ahol harman
szerencsejatekot jatszottak.
- Te csalsz!
- En csak osztok, te valasztasz! Honnan tudhatnam, melyiket fogod valasztani?
A csalast velelmezot ez nemikepp meggyozte, folytattak a jatekot. Figyelni kezd
te
oket. Harman jatszottak, egyszeru jatek folyt. Az oszto keveres utan
haromfele osztotta a paklit, a játekosok, akik ellene jatszottak, valasztottak
a harom
csomag kozul. Felfordították a paklikat, akinek nagyobb lapja volt, mint az
osztonak, nyert. Kisebb és egyforma lapokkal vesztett.
Feltunt, hogy a jatekban donto harom lap kozott surun fordulnak elo egyforma
lapok. Ha a harom lapbol ketto egyforma erteku, mar nem 50-50% az esely,
hanem 67-33 az oszto javara.
Az osztó varazslatos kezugyesseggel kavarta a lapokat, és egyfolytaban nyert. A
z
egyik jatekosnak mar haza is kellett mennie, mert az osszes penzet elvesztette.
Kisvartatva visszatert, azt hitte, van eselye az elpartolt szerencse
visszateresere. A jatekosok ereztek, hogy nincs valami rendben, de nem tudtak
rajonni, hogyan csalhat az oszto, hiszen vegulis ok valasztanak maguknak lapot.
Ha a piros a'sz hozzajuk kerult volna, atvehettek volna az osztast, de a piros
a'sz
nem kerult jatekba, mindig valamelyik pakli kozepen volt.
Jatszottak tovabb, majdnem mindig az oszto nyert, aztan elfogyott a jatekosok
penze, veget ert a jatek.
Fizetett, felallt, kiment a dohanyfustos helysegbol. Kint koraoszi kod fogadta.
Belebamult az utcai lampak altal a kodbe rajzolt fenygombbe. Arra gondolt, itt
most kicsiben latta azt, amit az orszagban nagyban torténik: idonként valasztan
i
lehet a cinkelt egyformakbol, azután fizetni kell, majd ujra valasztani es fize
tni, es
fizetni amig lassan el nem ve'sz minden.
|